Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-14 / 111. szám

2013. MÁJUS 14., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 » * *■ . I r HÍRSÁV Fórumokat tartanak a vidékfejlesztésről ÉSZAK-HEVES Az Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési Közhasz­nú Egyesület szervezésében tájékoztató fórumokat szer­veznek a Darányi Ignác Terv - Új Magyarország Vidék- fejlesztési Program LEADER jogcíméhez kapcsolódó téma­körben. Nagyvisnyón május 15-én, szerdán délután 3 órá­tól az Ifjúság út 1. szám alatt, míg Pétervásárán május 16- án délután 3-tól a művelődési házba várják a térség civil szervezeteit és vállalkozóit, akik szeretnék megismerni a helyi vidékfejlesztési straté­gia részleteit. ■ B. K. A Cantare Vegyes Kar is fellépett az ünnepen gyöngyös Vasárnap ünnepel­ték Gyöngyös várossá válá­sának 679. évfordulóját. Az egész napos program este a Szent Bertalan-templomban hangversennyel ért véget, ahol többek között fellépett a Cantare Városi Vegyes Kar is. A több mint 40 éves múltra visszatekintő együttes műso­rát hosszas felkészülés előzte meg. Az ünnepségen Men­delssohn műveket adtak elő, a kórust Kalocsainé Csillik Mária vezényelte. ■ SZ. E. A bükki füvesember másodjára Hatvanban hatvan Szabó György, a bükki füvesember tartott előadást a népi gyógymódokról, a gyógy­növényekről a Damjanich szakközépiskola aulájában. Gyuri bácsi - aki hatéves korától foglalkozik gyógy­növényekkel - második alka­lommal járt a Hatvanban, ta­nácsaira ezúttal is rengetegen voltak kíváncsiak. ■ SZ. E. Az elsodort forgókupola líceum Eszterházy püspök a tudománynak szánta a gyűjteményt A „Lyceum költséges felépítésével” elérte a célját, miszerint az „iskola házat” a szükséges tudományok megszerzésére hasznosítsák Kiss Péter érseki levéltáros eddig ismeretlen adatokat tárt fel a Líceum és a főegy­házmegyei könyvtár törté­netéről. Szilvás István „A napok óta tartó orkán a Lyceum tetőzetében jelenté­keny kárt okozott... A palakövet és a felsőbádogot sok, illetve több helyen felszaggatta, ledob­ta és összetörte. A toronyban lévő sötétkamra mozgó kupolá­ját felszakította és a szomszéd Schmied házra dobta, össze­törve annak cseréptetőzetét körülbelül 1 m2 területen. Bod­nár cserepes a kárt (anyaggal együtt) 150.000-200.000 ko­ronára becsüli. Kérek a dolog természetére való tekintettel sürgős intézkedést a javításra vonatkozólag...” - írta a Főegy­házmegyei Hatóságnak 1924. február 6-án Ambrus István lie. felügyelő. A csillagvizsgáló elsodort forgókupolájának a históriája egyike azoknak az újdonsá­goknak, amiket Kiss Péter ér­seki levéltáros tett közkinccsé abban a napokban megjelent könyvében, amelyben a Líce­um, s a patinás épületben lévő Egri Főegyházmegyei Könyvtár múltját tárja az érdeklődők elé. Az egri kutató mostani köte­te szerves része annak a mun­kának, amelynek első része, az Érseki Líceum Múzeumának 1986-ban megjelent története volt a Dobó István Vármúzeum Évkönyvében. A könyvtárral 1991-től kezdett foglalkozni. Több líceumi vonatkozású ta­nulmányt is jegyzett, amelyek meghatározó darabjai lettek ennek a nemcsak helytörténe- tileg értékes búvárkodásnak. Ezek egyike - Az egri Líceum az egyetemi gondolattól a „ma­gyar Athén” jelképéig (1754- 1950) - 2009-ben szintén a vármúzeum évkönyvében je­lent meg. Kiss Péter ebben egy olyan kötet kiadását vetette fel, amely új kutatási eredmények közreadásával, összefoglaló jelleggel ismertetné a Líceum múltját. E gondolat jegyében, s a lí­ceumi épület alapozásának idei 250. évfordulójára emlékezve - végül is a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár kiadásában - jelent meg a kutató „A Petőfi kézirattól az elsodort forgókupo­■ A bibliotéka kincsei kö­zött jegyezték Mikes Ke­lemen törökországi leve­leinek eredeti kéziratát. Iáig” című kötete. Aki elmélyül benne, rátalál arra az újság­cikkre, miszerint 1912-ben még a líceumi bibliotékában őrizték Petőfi egyik fiatalkori versének a kéziratát. Szintén a biblioté­ka féltett kincsei között tartják számon Mikes Kelemen Török- országi Leveleinek eredeti kéz­iratát, vagy azt a Dante-kódexet, amelyet Eszterházy Károly püs­pök vetetett a könyvtárnak az osztrák Auersperg herceg gyűj­teményéből. Ezt aztán Bartako- vics Béla érsek „a magyar tud. Akadémia Elnökének kérésére”, tanulmányozás céljára 1853- ban három hónap időtartamra kölcsönadták az akadémiának. Kutatásai során Kiss Péter olyan forrásokra lelt, amelyek­re eddig senki sem bukkant rá, s amelyek elválaszthatatlanok a Líceum történetétől, illetve az alapító Eszterházy Károly ne­mes tevékenységétől. A püspök levelei, valamint a levéltárban és a bibliotékában őrzött könyvtár- történeti iratok nem egy esetben cáfolnak, vagy pontosítanak ed­dig ismert adatokat. Például azt, hogy mikor lett egyházmegyei a könyvtár, továbbá, hogy a pap­nevelő intézet teljes könyvtára a líceumi bibliotékába került át. Megvalósult az iskolaalapító egri püspök, Eszterházy Károly nagy álma egyik, 1793 ban kelt levelében Eszterházy Károly arról írt, a „Lyceum költséges felépítésé­vel” elérte a célját, az „iskola házat” kortársai és az őket kö-' vető nemzedékek a szükséges tudományok megszerzésére hasznosítsák. Az Egri Főegy­házmegyei Könyvtár alapítójá­nak ezt a nemes célját szolgál­ja azóta is. Az egykor itt őrzött Petőfi-kézirat egy 1912-ben készült felvételen JEGYZET SZABÓ GYÖRGY Beteg világ beteg fiai olvasom a híreket, az újabb részleteket az elmúlt na­pok elképesztő történései kapcsán. Bár az Egyesült Államok-beli Cleveland, ez­zel együtt a konkrét eset mintegy hét és fél ezer kilo­méterre van hazánktól, így hajlamosak vagyunk puszta szenzációként kezelni a dol­got, ha jobban belegondo­lunk, bizony be kell lássuk, beteg világunk kóros tünetei közelebb vannak minden­napjainkhoz, mint először gondolnánk. mint ismert, körülbelül egy évtizede nyomtalanul eltűnt három lányt talált meg élve a rendőrség az ohiói város­ban, ahol egy házban három férfi tartotta fogva őket, ki­kötve, bezárva. Az elrablók - a hírek szerint testvérek - a hosszú évek során egyszer sem „hibáztak”, nem hagy­tak esélyt a tinikből mára huszonéves nőkké felnőtt foglyoknak a szökésre, egé­szen mostanáig. Az egyik nő a minap viszont kiszabadult, segítséget kért, és a rendőr­ség kimentette társait is, az emberrablókat pedig elfogta. Azóta kiderült, az elkövetők némelyik nőnek gyermeket is nemzettek, ám a magza­tok közül a kínzások miatt csupán egy maradt meg. A ma már hatesztendős kis­lány is a beteg kommuna tagjaként élte életét, s hogy mi a legdöbbene­tesebb az egész ügyben? A legidősebb elrabló, a ször­nyűségek házának tulajdo­nosa egy, a környéken élők körében jóravaló emberként ismert férfi, egy iskolabusz sofőrje volt. Ahogyan példá­ul hozzá vagy éppen annak idején a magyar-belga soro­zatgyilkos, Pándy András, esetleg a brutális battonyai gyilkosok házába sem látott be senki, napjainkban nem tudhatjuk, mi zajlik a szom­szédainkban, az otthonaink és az egymás mellett élők, dolgozók között egyre emel­kedő falak mögött. ■ Izzasztó élmény hazánk legjobbjaitél egerszalók Az ország vezető szaunamesterei mérték össze szakmai tudásukat Az energiahivatal is segít, ha a szolgáltató nem lep Hazánk legjobb szaunameste­rei versenyeztek az elmúlt hét végén az egerszalóki Saliris Resort Spa Gyógy- és Thermál Fürdőben. Verebi Zoltán, az első ízben megszervezett meg­méretést szervező SzaunaClub vezetője a Hírlapnak elmondta: a korábbi hét forduló után a há­rom kategória (amatőr, profi és csapat) három legjobbja jutott be a döntőbe. Minden mesternek két-két szaunaprogramot kellett bemu­tatni, igyekezve a vendégeket jól megizzasztva szórakoztatni és - nem utolsó sorban a jó ered­mények elérése érdekében - el­kápráztatni tudásukkal. Min­dent bevetettek, rengeteg kelle­mes illat, bőrt tápláló anyag, és finomabbnál finomabb frissítő ital várta a szaunázókat. A ver­senyzők teljesítményét, kreati­vitását a vendégek pontozták, így alakult ki a végeredmény. A csapatok között a Debreceni Szauna Klub tagjai diadalmas­kodtak, míg a vendéglátók az ezüstérmet szerezték meg. Az amatőrök versenyét a debreceni Végh Sándor nyerte, a profikét Barabás Lívia, a fővárosi LIFE 1 Wellness Klub szaunameste­re. Elhangzott: a tapasztalatok | summázása után, már a jövőre | koncentrálnak a szaunameste- | rek, hiszen ősszel - immár má- | sodik alkalommal - újra meg- 1 rendezik a bajnokságot. ■ P. A. Menyhárt Gábor egerszalóki szaunamester bronzérmet szerzett kényszer Ha az áramszolgál­tató önmagától nem tervezne korszerűsítést, az Energiahiva­talnak is vannak olyan eszkö­zei, amellyel kikényszeríthető a mátrai elektromos hálózat fejlesztése. Ez a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium képvi­selőjének válaszából derült ki, amelyet Balázs lózsef (Fidesz) napirend utáni hozzászólására reagálva mondott el a Parla­mentben. A honatya összegezte a mát­rai áramkrízis megoldására foganatosított eddigi intézkedé­seket. Örvendetesnek nevezte, hogy a kezdeti, meglehetősen lekezelő hozzáállás után a tár­gyalások hatására a térség áramszolgáltatója partnerként kezdett viselkedni a kérdés megoldásában. A cég arról szá­molt be a képviselőnek küldött legutóbbi levelében, hogy meg­kezdi a földkábelek lefektetését a kritikus pontokon, s a vezeté­kekre veszélyes fák, ágak eltá­volítását is elvégzi a következő hónapokban. Ezzel azt szeret­nék elérni, hogy ne ismétlőd­hessen meg az, ami az idei tél nagyobb havazásaikor történt: többször hosszú órákra marad­tak áram nélkül a Felső-Mátra fogyasztói, köztük szállodák, sípályák, önkormányzatok is, mivel a hegyvidéken fák dőltek a légvezetékekre és elszakítot­ták azokat. ■ G. R. * A It A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom