Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-06 / 80. szám

2013. ÁPRILIS 6., SZOMBAT HORIZONT A remény poklokon is átsegítette sors A Megalázott nemzedékek című kötet írója vall múltról, jelenről, fordulatos életéről A 92 éves újságíró, Stirling György Egerben igazi ott­honra és békére lelt. Több évtizedes megaláztatás és néhány küzdelmes és kalan­dos esztendő után elmond­hatja: hazaért. Barta Katalin- Önt a XX. század sorsfordító történelmi időszakainak egyik meghatározó ellenzéki alakja­ként tartják számon barátai, tisz­telői. Segédkezett az ország má­sodik világháború utáni talpra állításában, volt koncepciós per vádlottja és az amerikai magyar emigráció egyik szervezője. Az elmúlt évtizedek történéseit új­ságíróként, íróként is nyomon követte. Mely időszakok élnek a legelevenebben az emlékeiben?- Nagyjából négy jelentő­sebb szakaszra lehetne bonta­ni életem történéseit. Az első periódus az 1939-47-ig tartó évek. A tanulmányaim be­fejezését követően kerültem a kapcsolatba a politikával, a közélettel. Végzett közgadász- ként a Független Kisgazda- és Polgári Párt polgári tagozatá­nak és ifjúsági csoportjának tagja lettem, és a Függetlenség című lap külső munkatársa. 1944 nyarától a földalatti Ma­gyar Szabadság Mozgalom tagjaként hamis papírok, igazolások és mentesítések előállításában, szállításában segédkeztem, állandó razziák közepette. 1945 januárjában, Budapest belvárosának fel- szabadulása után részt vettem a köz- igazgatás és a közellátás meg­szervezésben, a kórházak és vízművek működé­sének megindításában. A bizakodó koalíciós időknek azonban a kisgazdapárt fel­morzsolásával és a többi poli­tikai szervezet ellehetetleníté­sével hamarosan vége szakadt. Koncepciós eljárásban engem is megvádoltak több társam­mal együtt.- Összeesküvés vádjával 1947 októberében letartóztatták. Az azt követő közel húsz évet má­sodrendű állampolgárként töltöt­te. Börtönök, munkatáborok, ke­Stirling György: - Évtizedeken keresztül éltem másodrendű állampolgárként amiatt, mert ragaszkodtam a szabadsághoz, a demokratikus eszmékhez. AHét Embere mény fizikai munka... Csak Sztá­lin halála után szabadult. Ilyen előzmények után hogyan élte meg az 1956-os forrdalmat?- Életem egyik legfelsza- badítóbb élménye volt az a pár csodálatos nap. Újra hin­ni kezdtem, és dolgoztam a Magyar Nemzet­nek, ám a forradalom után ismét letiltottak a pályáról. Ezt követően másfél évtizedig különböző állások­ban, főként fizikai munkával tartottam el a családomat. Barátaim közül sokan emig­ráltak. Egyedül maradtam, egy „levegőtlen” országban. Ekkórtájt cikkeimet, tanulmá­nyaimat az íróasztalnak írtam. A elfojtás éveit követően, 1970- ben, 50 esztendősen kaptam útlevelet. Ápolónő feleségem­mel és kisfiámmal az Egyesült Államokban telepedtünk le. Itt kezdődött életem harmadik meghatározó szakasza: Egyko­ri barátaim boldogan fogadtak Washingtonban, s hamarosan az emigráns magyar közösségi és politikai élet egyik szerep­lőjévé, szervezőjévé váltam. A Watergate Szálloda magyar származású igazgatója, Oláh Gábor raktárosként alkalma­zott. Elmélyülő barátságunk­nak köszönhetően később titkári teendőket is elláttam mellette. Mindeközben folya­matosan publikáltam az emig­ráns magyar sajtóban, s igye­keztem minden hazai politikai és gazdasági változást nyomon követni. 1988-ban meghalt a feleségem. Ekkor határoztam úgy, hogy Magyarországra kül­döm a fiamat, hadd ismerked­jen meg a gyökereivel. Közele­dett a rendszerváltás, s többen is hívtak haza aktív politikai Névjegy név: Stirling György SZÜLETETT: Budapest, 1921 hivatás: közgazdász, hírlapíró FŐBB ÁLLOMÁSOK: 1944-ben a földalatti Magyar Szabadság Mozgalom tagja; 1945-46: az Országos Nemzeti Bizottság bu­dapesti titkára, dolgozik a Ma­gyar Nemzetnek; 1947: a Hol­nap cikkírója, a Magyar Sza­badság Párt sajtóosztályának vezetője; 1948: hatévi kényszer- munkára ítélik; 1970-ben az USA-ban telepedik le, az ameri­kai-kanadai Magyar Élet és a clevelandi Katolikus Magyarok Vasárnapja munkatársa; 1978- 90: a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének ügyvezető titká­ra; 1996-ban hazatér. szereplőnek, ám még nem lát­tam erre elérkezettnek az időt.- Végül aztán nem az újraéledő demokrácia ígérete, hanem egy egri hölgy iránti rajongása hozta haza...- Ilonát még a disszidálásom előtti időből ismertem és vélet­lenül találkoztam vele, amikor Amerikában tanuló fiát láto­gatta meg 1996-ban. Kiderült, hogy ő időközben elvált, én pe­dig eltemettem a feleségemet, akivel barátnők voltak. Eldön­töttük, hogy összeházasodunk. 75 évesen, új reményekkel kezdtem el életem negyedik, talán legbékésebb időszakát. Megélt élményeimből két könyv született, s most terve­zem a harmadik kötet megírá­sát. Egerben meghitt otthonra, remek barátokra leltem. Sze­retem a várost, boldog vagyok itt. Időnként meglátogatjuk a gyerekeket, unokákat. Qőnybe kerülhet a fiatal korosztály pályázzi Helyi fiatalok részé­re Eger önkormányzatának Emberi Erőforrás Bizottsága idén is meghirdette pályá­zatát „Előny 2013” címmel. A feltételekről Tóth Péter if­júsági referenst kérdeztük.- Milyen céllal hirdették meg a pályázatot?- Ezzel a lehetőséggel se­gíteni kívánjuk a városban működő gyermek- és ifjúsági közösségek tevékenységét, fejleszteni a korosztály köz­életi részvételét. A projekt­tel támogatjuk a különféle szervezeteknek, kluboknak, diákönkormányzatoknak szervezett programokat, kortárssegítő képzéseket és táborokat. A megpályázható keretösszeg 50-100 ezer fo­rint között van, ám érdemes tudni azt is, hogy a pályá­zóknak a teljes költségvetés legalább 10 százalékát ön­részként biztosítaniuk kell.- Kik jelentkezhetnek a felhí­vásra?- Fontos, hogy csak jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetek, intézmé­nyek vehetnek részt a prog­ramban, akik április 26-áig nyújthatják be a Humán Szolgáltatási Irodához (Eger, Dobó tér 2.) a pályázati anya­gukat „Előny 2013” megjelö­léssel. Döntés előreláthatólag június végén születik.- Elmondaná röviden a pályá­zati feltételeket?- A pályázatokban meg­jelölt terveket legkésőbb de­cember 31-éig kell befejezni, illetve a kapott támogatást fel kell használni. A nyer­tesnek továbbá szakmai és pénzügyi beszámolót kell készítenie legkésőbb 2014. január 31-éig. ■ SZ. E. Tóth Péter: A gyermek- és ifjúsági közösségek segítése a fő célunk. // PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Jólelkű, ám gátlásos lánykérő érkezik Április 19-én mutatja be a Gár­donyi Géza Színház Csiky Ger­gely Buborékok című darabját. Nagy izgalommal várja a pénz- hajhászós életmódot leleplező szatirikus komédia premierjét a Tamást alakító Endrédy Gábor.- A mű egy klasszikus gör­be tükör, színes karakterekkel, amelyekben a nézők mai vilá­gunkra ismerhetnek - meséli a fiatal színművész. - Tamás olyan karakter, akit még nem fertőzött meg a fővárosi „lila köd”, józan paraszti ésszel gon­dolkodik, tiszta szándékkal ér­kezik a Solmay-házba, az egyik lány kezét szeretné megkérni. Endrédy Gábor (középen) a Csiky Gergely művének olvasópróbáján Tele van félelmekkel, leginkább attól retteg, hogy kinevetik. Be­vallom, én is hasonló érzések­kel érkeztem az egri színházba, szerettem volna megfelelni az elvárásoknak. Ám Tamással ellentétben engem tárt karok­kal fogadtak, sokat segítettek a kollégák. Az ismerőseim gyakran irigylik is a színházi csapatot, mert míg más mun­kahelyen csapatépítő trénin­gekre van szükség, itt egy-egy próbafolyamat alatt remekül összekovácsolódik a társaság. Ezzel együtt mégis magaménak érzem e jó szándékú, jólelkű, de gátlásos fiú szerepét. ■ zene És vers Idén is megem­lékezik a költészet napjáról az egri társulat. József Attila szü­letésnapja alkalmából április 9-én délután 4 órától a stúdió- színpadon zenével és verssel ünnepelnek.- Idén azt találtuk ki, hogy megfordítjuk: dalt verselünk és verset dalolunk - mesé­li Szívós Győző, aki ebben az évben összefogja az ünnepi műsort. - Tíz-tizenöten állunk színpadra a társulatból, min­denki keresgélt, kutatott, mi az, amit még nem adott elő az elmúlt években, így kerültek elő Nagy László, Lovasi And­rás, Kovács Ákos vagy például Hobo dalai. Én személy szerint a Vad Fruttik egyik dalát ver­selem el. Azt hiszem, a töb­biek nevében is mondhatom, hogy izgulunk, vajon ezek a dalok versként is megállják-e a helyüket... Szeretek játszani, keresgélni a magam határait. A versmondás más közeg, má­sikfajta színészi módot jelent. Plusz nekünk is, a közönség­nek is - mondta a színművész. A színház művészei 2008 óta gyűjtik össze legkedvesebb verseiket, s mellette a kortárs magyar költészetet is népsze­rűsítik. A belépési díj jelképes (100 Ft), minden versszeretőt vár a társulat! ■ l PERCES INTERJÚ Költészet napja: oda-vissza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom