Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-06 / 80. szám

2013. ÁPRILIS 6., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Maga se hitte, de működik nYirokmasszázs Szilágyi Erzsébet a módszer kidolgozójától tanulta Erzsiké néni meg is mutatta, hogyan dolgozik. Azt mondja, ő sosem fárad el, naponta akár nyolc másfél órás kezelést is elvégez. Iliim™ Népdalok szólnak ma a Bartakovicsban egér Idén immár 21. alka­lommal rendezik meg a Kis­térségi Népdalkörök Feszti­válját szombaton 9 órától a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A rendezvényen az Ostorosi Asszonykórus, a Novaji Asszonykórus, a Fel- só'tárkányi Népdalkor, az Eg­ri Csillagok Népdalkor, az Egerszalóki Népdalkor és a Dobó Katica Hagyományőrző népdalkor tagjai adnak elő palóc csokrokat. ■ M. Z. Vízhiány várható a megyeszékhelyen EGER Az ivóvízhálózat hiba- elhárítási munkáit végzi a Heves Megyei Vízmű Zrt. kedden. Vízhiány várható a Kárpát úti lakótelepen a Faiskola út páros oldalán a 30/A-tól a 62-ig, illetve a páratlan oldalon a 5. és a 9. szám között. ■ P. A. Kossuth-díj átadó a Csík zenekarnak eger-budapest Tegnap vet­ték át Kossuth-díjaikat a Csík zenekar tagjai, akik a rendkívüli havazás miatt nem tudtak részt venni a március 15-ei ünnepségen. Csík János, Bartók József, Barcza Zsolt, Kunos Tamás, Majorosi Marianna, Makó Péter és az egri Szabó Attila sajátos hangzásvilágú, az autentikus népzenét világ­zenével, illetve könnyű mű­fajokkal ötvöző, és ezáltal új műfajt teremtő, a magyar könnyűzene nemzedékei kö­zött hidat építő, határainkon túl is réndkívül népszerű, negyedszázados művészi pályafutásuk elismeréseként kapták meg a díjat. ■ P. A. Szabó Attila prímás Nem mindennapi vendég járt a napokban az egri Markhot Ferenc Kórházban. A Svájcban élő Szilágyi Erzsébet 39 éve foglalkozik nyirokmasszázzsal, még ázsaiai államfőt is kezelt. Egerbe is elhozta tudását, amelyet itt átvennének. Guti Rita A 83. évét taposó Erzsiké néni Nyírcsahojban született, és bár a családban voltak orvosok, elő­ször nem egészségügyi pályára készült. Csak a gazdasági isko­la elvégzése után került Gyulá­ra az ápolóképzőbe, dolgozott Sztálinvárosban is, majd 1956- ban elhagyta Magyarországot. Svájcba ment, ahol megismerte a későbbi férjét, az újságíró Szi­lágyi Józsefet. Kozmetikusként kereste a kenyerét, amikor ta­lálkozott dr. Emil Vodder dán filozófussal, aki orvosi, bioló­giai, pszichoterápiái, dietetikai tanulmányokat is folytatott, mielőtt kidolgozta az azóta vi­lágszerte alkalmazott kézi nyi­rokmasszázs módszerét.- Az első óra után csak azért mentem el a következőre, mert van egy jó szokásom: mindig előre fizetem a tandíjat. Akkor is így tettem, hát nem akartam, hogy kárba vesszen - mesél­te Erzsiké néni. - Túl szép ez a menyasszony, nem hiszek én ebben a módszerben, mondtam a férjemnek. Sokáig nem hit­tem benne. Egészen addig, míg az első beteg vissza nem jött, és nem újságolta, hogy csodát tet­tem vele. Kozmetikusként dol­goztam, és miközben kezeltem a vendégemet, beszélgettünk az egészségi állapotáról. Mellé­kesen kipróbáltam rajta a nyi­rokmasszázst, míg a maszk, amit felkentem, hatott. Ő se nagyon hitte, hogy hatásos lesz a székrekedésére. Mond­tam is magamban, hogy akkor már ketten vagyunk, akik nem hiszik, hogy jó lesz. Másnap azonban csöngött a telefon, és a hívó annyit mondott: „Asszo­dr. fűtő László, a Markhot Ferenc Kórház jelenlegi ügyve­zető igazgatója endokrinológus orvosként találkozott már Eger­ben is olyan beteggel, akinek Erzsiké néni segített a különle­ges módszerével. Az egri intéz­mény direktora azt mondja, ez egy nagyon hatásos módszer, de az orvosi ellenőrzés elenged­hetetlen az alkalmazásánál. nyom, ez megy!” „Mi megy, és kicsoda maga?” - kérdeztem vissza, mert nem akartam el­hinni, hogy a nyirokmasszázs miatt telefonál. így kezdődött a pályafutásom. Ma már sze­rénytelenség nélkül mondha­tom, leraktam a névjegyemet ezen a területen. ■ Svájcban általában az orvosok írják fel a keze­lést. Jó lenne, ha itthon is így lenne. Erzsiké néni a szó szoros ér­telmében a veséjébe lát a pá­ciensnek. Azt mondja, már az első találkozáskor felállít egy saját használatú diagnózist a klienseiről, anélkül, hogy azok bármint mondanának. Engem is meglepett vele. Azért hívta Egerbe Szilágyi Er­zsébetet, hogy minél több kór­házi szakember megismerje, el is sajátíthassa a későbbiekben a kézi nyirokmasszázs módsze­rét. Az elképzelések között sze­repel még, hogy az egri gyógy- intézményben elérhetővé tegyék ezt a gyógyító terápiát. Ennek akkreditációját kell megszerez­ni. E folyamat már elkezdődött.- Amikor a múlt század hú­szas éveinek végén, a harmin­cas évek elején Vodder doktor ezzel foglalkozni kezdett, az orvosok még azt gondolták na­gyon veszélyes akár csak hoz­záérni is a nyirokcsomókhoz. Az ő bátorságának köszönhet­jük, hogy a kézi nyirokmasz- százzsal olyan sok embernek tudunk segíteni. A nyirok­keringés serkentése sokszor olyan problémákat old meg, amelyeken az orvosok már nem tudnak gyógyírt. Svájc­ban ez már teljesen elfogadott, ott receptre írják fel a dokto­rok és a társadalombiztosítás téríti a kezelést. Jó lenne, ha ez itthon is elérhető lenne abban a formában, ahogy dr. Vodder kidolgozta. A gépek nem pótol­ják a kezet. A kézmozdulatokat kontrollálni, csiszolni kell. Ott­hon - ma már Lausanne az ne­kem - rendre összejönnek az ezzel foglalkozó szakemberek és egymás mozdulatait javítják. Erzsiké néni nem dicsekszik vele, sőt kicsit vonakodva me­séli, hogy 1987 után többször is tanított és gyógyított meg­hívás alapján egy kelet-ázsaiai országban, ahol az akkori ál­lamfőt és több miniszterét is kezelte. Többször is visszahív­ták, mert a hatásosnak találták a módszert. Az egri kórház nyitottan fogadta a módszert Az egri lett a legnépszerűbb hazai borvidék Négy évtized csodás emlékei tárlatA Novaji Asszonykórus történetét mutatják be Megtalálták a márciusban eltűnt novaji nő holttestét ►Folytatás az l. oldalról verseny Az elemzésből ki­derül, hogy a korábbi országos felmérésben erős 4. helyen lévő Badacsony itt is ugyanezt az eredményt érte el (43 százalék­kal), a Balaton felvidéket az on­line adatok alapján megelőzte Szekszárd. A válaszadók több mint 20 százaléka fogyaszt soproni bort, 10 és 20 százalék között sorrendben Balatonfü- red- Csopak, Mátra, Dél-Bala- ton és Etyek-Buda következik. Kiderült az is, hogy „tren- di” dolog magyar bort inni. A válaszadók 38 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kizárólag magyar bort iszik. ■ P. A. A Novaji Asszonykórus történe­tét, relikviáit bemutató állandó kiállítás nyílt a falu könyvtárá­ban a napokban. A tárlat ösz- szefoglalja a hagyományőrzők 43 esztendős múltját. Az ünnepi megnyitón - a ma is aktív tagokon túl - jelen vol­tak az alapítók, akik közösen gyönyörködtek az oklevelek­ben, képeslapokban, elismeré­sekben, korabeli újságcikkek­ben. Dr. Darvainé dr. Kádár Katalin, a csoport vezetője el­mondta: az emlékeket eddig is nagy becsben tartották, most a Balassi Intézet pályázatának köszönhetően közkinccsé te­hették, a bibliotékát otthono­sabbá varázsolhatták. ■ P. A. Az alapító s a ma is aktív tagok közösen gyönyörködtek a kiállításban holtan találták Bejelentést tett egy állampolgár a rendőrségen a hét közepén arról, hogy a me­gyeszékhely külterületén egy női holttestre bukkant, feltehe­tően öngyilkosságot követett el - tájékoztatta tegnap a Hírlapot Soltész Bálint rendőr őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság sajtószóvivője. El­mondta továbbá azt is, az Egri Rendőrkapitányságon lefolyta­tott hivatalos halottszemle so­rán megállapították, hogy a te­tem azonos az előző hónap vé­gén eltűntként keresett nőével. Amint arról akkor lapunkban olvasóinknak beszámoltunk, még március 25-én reggel egy 46 esztendős novaji asszony az 3 JEGYZET Szeszélyes április az idő majd eldönti, hogy optimista vagy vakmerő vol­tam-e. Mindenesetre tegnap reggel levittem a hólapátot a pincébe. Ott meg feljött a víz. Szerencsére még csak a sárgarépát meg a zöldséget veszélyezteti, a kolbász még biztonságban van. tudtuk, hogy szeszélyes az április, de az eddig ritkaság- számba ment, hogy április elején a Dunántúlon hókotró ütközzön teherautóval vagy hótorlaszokat hordjon ösz- sze a szél. Pedig a minap ez is megtörtént. Mi itt az Alföldön főként a vízzel baj­lódunk, édesapám mondta, hogy vizet csak külsőleg, no de ennyit?! Bíztunk Sándor, József, Benedekben, hogy zsákban hozzák a meleget. Aztán csak a kérdés maradt: Sándor, József, Benedek, mi a csuda van veletek? MEZŐGAZDÁSZ BARÁTOM mondta: elmehetnének egy kis tavaszi szabadságra a felhők, mert már elmarad­tak a talaj-előkészítéssel, a vetéssel. Ilyen időben még bukfencet sem lehet vetni a földeken. Tavaly az aszály tizedelte a termést, most a belvíz az úr. gyerekkoromban már rö­vidnadrágban énekeltük: április 4-ről szóljon az ének, felszabadulva zengje a nép. Aztán kiderült, csak a rövid­nadrág volt igaz, egyébként nem felszabadítottak a né­metektől az oroszok, hanem megszálltak bennünket. A rendszerváltáskor sokan harsogták: ruszkik haza, most meg visszahívjuk, visz- szasírjuk őket, no nem a ka­tonákat, hanem a befektető­ket, a vásárlókat. Hatalmas piacról van szó, emlékszem, hogy egyik-másik konzerv­gyár nem tudott annyi za- kuszkát, lecsót gyártani, amennyit az oroszok meg nem vettek volna. változnak az idők, reméljük változik az időjárás is. Ami nem változik: az jár jobban, aki tudja, honnan fúj a szél. orvosához indult el otthonról, de azóta nem adott életjelet ma­gáról. Ezt hozzátartozói jelez­ték rövidesen a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyele­tén. A hatóság ilyenkor szoká­sosan azonnal körözést adott ki, és keresni kezdték eltűné­se miatt az illetőt. Ez azonban nem hozott sikert. Egészen ennek a hétnek a közepéig, amikor is Eger kül­ső részén egy lakos rátalált. Az ezt követően rendkívüli halál­eset címén megtartott vizsgálat adatai alapján idegenkezűség­re utaló nyomot nem fedeztek fel a holttesten a rendőrségi szakemberek - közölte a rend­őrségi sajtószóvivő. ■ SZ. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom