Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-24 / 95. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2013. ÁPRILIS 24., SZERDA Uj szolgáltatókat var tagjai közé a gyógyturisztikai hevesi klaszter Kincseket termel már a kemence parádsasvár Sokan nem hitték, hogy egyszer még újra üveget fújnak a településen Eger Az Észak-magyarországi Gyógyturisztikai Egyesület idén pályázatot nyert klaszter fejlesztésére. Az egyesület tömöríti a környék gyógyászati szolgáltatásokkal rendelkező szolgáltatóit, az egerszalóki Saliris, a mezőkövesdi Bal- neo, az egri Platán és Flóra hoteleket, valamint a mátrade- recskei Mofettát és a kövesdi Zsóryt. Az általuk létrehozott Észak-magyarországi Gyógyturisztikai Klaszter 57 millió forintból bővítheti tagságát, több mint húsz kis- és középvállalkozást várnak tagjaik sorába.- Korábbi pályázatunk nem tudta lefedni az elvárásokat, ezért pótolni szeretnénk a hiányosságokat. A klaszter fejlesztése három pilléren nyugszik. Egyrészt az új tagok bevonásán, hiszen a meglévők gyógyszállók, fürdők, de más szolgáltatókra is szükség van. Egy kezelés pár óráig tart, az idő hasznos eltöltésére egészségügyi, kozmetikai, rekreációs szolgáltatásokat kell kínálni nekik. A szükséges eszközök beszerzéséhez jelentős összeget fordítunk. A második pillér a gyógyvizek hatásmechanizmusának feltérképezése. Az egri, egerszalóki és mezőkövesdi vizeket régen tárták föl, de most a külföldi vendégek miatt újabb kutatások kellenek, hogy tudják, mire jók. Az anyagot pedig közkinccsé tesz- szük, s fölhasználjuk a marketingben is - mondta el Fekete László, az egyesület elnöke. A harmadik pillér a turisztikai csomagok kialakítása, s piacra vitelének támogatása, a marketing tevékenység. ■ T. B. Kutatják a gyógyvizeket Újraindult idén Parádsas- váron a kézi üveggyártás. Egy kis üzemben egyedi poharakat, vázákat, csészéket készítenek, tisztelve a több száz éves hagyományokat. Pócsik Attila A kemence 1200 fokos, István kiveszi a csövet, folyamatosan forgatja, belefúj, s a rúd végén kis gömb formálódik. Másfél perc múlva már látszik: váza lesz az eredmény. Kis csoda ez: újra elindult az üveggyártás Parádsasváron. A településen több évszázados hagyománya van e munkának, a híres gyár- amelynek termékeit világszerte ismerték - 2004-ben zárt be. Az Art Glass Kft. Párád tulajdonosai 2006-ban határozták el: tesznek azért, hogy a tradíció ne vesszen el. Beré- nyi Zsolt cégvezető elmondta: tulajdonostársának édesapja, Rénes György, továbbá Házi ■ A vállalkozás ma nyolc embernek ad munkát, további bővítést is terveznek. Tibor nemzetközileg elismert üvegtervező iparművészek már az 1970-es évek derekán megálmodtak egy magántulajdonú üveggyártó manufaktúrát. Megépítettek egy hutaépületet egy olvasztó- és két hűtőkemencével, azonban a termelés soha nem indult el. Alapvetően azért, mert az akkori politikai és gazdasági környezet ezt nem tette lehetővé. Hosszú évek teltek el, a két nagyot álmodó művész meghalt, s leszármazottaik néhány esztendővel ezelőtt gondoltak arra, hogy meg kellene valósítani az elődök terveit. Folyamatosan keresték a pályázati lehetőségeket: előbb épületbővítésre nyertek pénzt, majd 2012-ben kemencekorszerűsítésre.- Az első kérdés nem az volt, hogy mit és hogyan tudunk gyártani, hanem hogy mit és hogyan tudunk majd eladni- idézi fel Berényi Zsolt, a cég vezetője. - Egy frankfurti nemzetközi vásáron nyilvánvalóvá vált: van igény a termékekre.-A cég ma nyolc embernek ad munkát, további bővítést A munka higgadtságot, folyamatos odafigyelést, nagy precizitást igényel, hibázni nem lehet. A műhelyben mindenki minden munkafolyamathoz ért. is terveznek. Elsősorban külföldi megrendelésre dolgoznak, készítenek poharat, vázát, csészét, de még tojást is. A termékek a legmagasabb minőségi színvonalat képviselik, a lényeg az egyediségen van. Aki innen elvisz egy pohárkészletet, annak legfeljebb 100 „testvére” van. A forma és a minta hagyományos pa- rádsasvári, az alapanyag ólommentes kristályüveg, tapintását, fényét, áttetszőségét tekintve az ólomkristályhoz hasonlít (többen elsőre annak Fülsértő zúgás helyett madárcsicsergés aki járt valaha is a híres párnái üveggyárban, az tudja: egymás szavát is alig lehetett annak idején hallani, mintha csak egy repülőgépmotor zúgott volna az üzemben. Ezzel szemben a mostani kis műhelyben már elektromos kemencék működnek, az ott dolgozók a madárcsicsergést hallgatva fújják az üveget. A modern szerkezetbe ráadásul tizedannyi energiát kell betáplálni, mint a korábbi, gázüzemű kemencékbe, tehát nemcsak csendesebb, de kör- nyezetbarátabb is elődjénél. A tulajdonosok határozott terve, hogy egy újabb pályázati lehetőséget megragadva, a jövőben napenergiával működtessék a berendezéseket, s vendégeket is fogadjanak majd. A banka a későbbi termék legfontosabb alapja az üvegolvadékból előbb bankát (golyót) kell készíteni, mint a szakemberek elmondták, igazából ezen múlik minden. Az üveg ilyenkor sárgán izzik, s a dolgozók a színéből meg tudják mondani, hogy milyen meleg. Az előre elkészített bükkfa-formákat vízbe mártják, így a forró anyag és a forma fala között gőzpárna keletkezik, amely megvédi a terméket, és fényességet is biztosít. A hőmérséklet változásától azonban húzó-nyomó feszültség keletkezik, igya poharak és a vázák - hogy ne robbanjanak szét - egy hűtőkemencébe kerülnek. Nem hagyományosfrizsiderről van szó: 400 Celsius-fokról folyamatosan hűtik le a termékeket szobahőmérsékletre. is vélték). Szlovencsák Zoltán gyakorlatilag a fél életét a híres üveggyárban töltötte, szakoktatóként ment nyugdíjba. Mint mondja: vérzik a szíve, ha az egykori munkahelyét látja. A kis üzemben dolgozók mindegyike az ő tanítványa.- Álmomban sem gondoltam volna, hogy még egyszer üvegfúvócsövet veszünk a kezünkbe - meséli a szakember. - A falubeliek sorban jönnek, kérik, had’ nézzék meg, hogyan dolgozunk. Nagyszerű látni az arcukon a felismerést: nem halt ki az üveggyártás. Persze a tízéves kihagyás nem múlt el nyomtalanul, ezért is kerestek meg a tulajdonosok, s én gondolkodás nélkül igent mondtam a felkérésre. A munka folyamatos odafigyelést, nagy precizitást igényel: milliméter pontosan kell dolgozni, ügyelni egyebek között a hőmérsékletre, falvastagságra. Hibázni nem lehet, hiszen javításra nincs lehetőség. Mint mondják: az marad meg üvegfúvónak, aki „gyerekként” vagyis az iskola elvégzése óta ezzel foglalkozik. A műhelyben mindenki minden munkafolyamathoz ért, s szereti azt, amit csinál. Szinte egyszerre mondják: ezt másképp nem is lehet. ■ A termékek a legmagasabb minőséget képviselik, a lényeg az egyediség ( Heves és Besztercebánya is hazacsábítaná az elvándoroltakat együttműködés A két határ menti térség problémái azonosak, hiszen magas a munkanélküliség, kevés a jó szakember A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) Dolgozz itthon! címmel határon átnyúló projekttal integrált munkaerő- piac- és oktatásszervezési programot indított. Az első rendezvényen, a projekt részeként, állásbörzét és munkaerő-piaci kerekasztal-beszélgetést tartottak az egri Eszterházy Károly Főiskola B épületében. File Sándor, a HKIK gazdaságfejlesztési igazgatója, projektmenedzser elmondta, céljuk, hogy a megyében föllelhető lehetőségek, információk, helyi ösztönzők összegyűjtésével és közvetítésével megkönnyítsék a külföldön tartózkodó fiatalok hazatérését, letelepedését és munkavállalását. Összességében pedig javítsák a foglalkoztatási, demográfiai mutatókat.- Szeretnénk elérni, hogy megálljon az elvándorlás, akik pedig korábban elmentek, visszatérjenek. Információkra van szükségük a külföldön élőknek, hiszen általában nincsenek tisztában az itthoni munkavállalási, befektetési lehetőségekkel. Ismerniük kell a tényeket, döntéseket. A projektben partnerünk Szlovákia besztercebányai kerülete - fejtette ki File Sándor, hozzátéve, hogy a program kétéves, s ennek most első, fejlesztési szakaszában vannak. Most fejlesztik azt a portált, amelyen keresztül File Sándor projektmenedzser igyekeznek megszólítani a külföldön dolgozó fiatalokat. Erre kerülnek rá az álláshirdetések, képzési lehetőségek is, nem csupán a Heves megyeiek, hanem a beszterceiek is. A web- oldal várhatóan őszre készül el. Mihályi Gábor, Feled polgármestere a szlovákiai partnereket képviselte. A település információs központ lenne a programban, s már több szervezettel, például a Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Rimaszombati Munkaügyi Hivatallal, a Polgári Vállalkozási Központtal is együttműködnek.- Az országban a Rimaszombati Járásban a legnagyobb a munkanélküliség, közel 36 százalékos. Ezért keresünk új lehetőségeket, hogy csökkentsük ezt az arányt. Nálunk is ■ Szeretnék elérni, hogy megálljon az elvándorlás, akik elmentek, visszatérjenek. probléma, hogy sokan szakképzetlenek, valamint, hogy divatos szakmát tanulnak, amellyel nem tudnak helyben elhelyezkedni. Helyzetünk nagyon hasonló testvértelepülésünkhöz, Pétervásárához. Szeretnénk befektetőket is oda vonzani, akár Hevesből. Nem tartunk attól, hogy a program az ottani munkaerő jelentős ide áramlását indítaná el - jelentette ki Mihályi Gábor. Munkaerő transzfer viszont elképzelhető, hiszen az állásbörzére is érkezett szlovákiai cég, amely állást kínált a fiataloknak, s a két munkaügyi központ ajánlatai is megjelennek mindkét országban. A HKIK programja nem előzmény nélküli, pár éve volt már fölmérés, s akkor a speciális szakmákkal rendelkezők közül érkeztek is Hevesbe munkavállalók Szlovákiából. A mostani projekt típusában hasonlít a HKIK Gyere haza! programjához, ami szintén határ menti együttműködésben valósul meg. ■ T. B. « 4