Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-23 / 94. szám

2 2013. ÁPRILIS 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Jubileumot is ünnepeltek a magyar-magyar találkozón A pórázon elvadulhat az állat szabálysértés Másként látja a törvénymódosítást a kutyatartó, mint akinek nincs ebe jövőkép Másodszor adott ott­hont az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipa­ri Szakközépiskola a hétvégén az agrár-szakképző iskolák fórumának, amely egyben ma­gyar-magyar találkozó is volt. A Rákóczi Szövetséggel közös rendezvényen jubileumot is ünnepeltek: a házigazda iskola jogelődjében ugyanis 115 éve, 1898-ban indult meg a vincel­lérképzés. Az egri agrárképzés kezdeti évtizedeit a szombati megnyitón dr. Vasas Joachim igazgató idézte fel. Szerinte aki ma az agrárjövőről gondolko­dik, az létünkről, a magyarság megmaradásáról elmélkedik. A megnyitón ott volt Habis László, Eger polgármestere is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy kapcsolatokat építeni a mindennapokban kell, nem csak az ünnepeken. Ennek pedig jó példája a hétvégén zajlott találkozó, ahová négy felvidéki, egy délvidéki, három erdélyi és négy hazai agrár­szakképző iskola pedagógusai és diákjai jöttek el. A vendégek fiatal agrárvállalkozókat is hoztak magukkal a tapasz­talatcserére. A találkozóhoz bor- és pálinkaverseny is kap­csolódott. Az idén 33 bort és 27 pálinkát neveztek a megméret­tetésre. ■ G. R. A párbeszéd alapozta meg «■ i a koncepciót ►Folytatás az 1. oldalról munka Szabó Róbert megyei elnök kiemelte: a párbeszédre törekedtek, a fórumsorozaton közel 300 résztvevő ötvennél is több javaslatát hallhatták, épí­tették bele a koncepcióba. Oroján Sándor, a Heves Me­gyei Közgyűlés Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság elnöke hozzátette: a fél éves munka során feltárták sző­kébb hazánk értékeit és lehe­tőségeit. A korábbi vitaanyagot egyhangúlag fogadta el a grémium, ami azt is mutatja, hogy ez nem az önkormányzat, hanem Heves megye terület- fejlesztési koncepciója. ■ R A. A szabálysértési törvény tervezett módosítása szerint szabálysértés lett volna a kutyák póráz nélküli sétál- tatása. Nagy felzúdulást vál­tott ki az ebtartók körében az ötlet, ám mára ez a pasz- szus kikerült a javaslatból. Pedig közterületen időnként szükség lenne a korlátozó eszközre. Sike Sándor Az a tény, hogy továbbra sem tiltja a szabálysértési törvény az ebek közterületen való póráz nélküli megjelenését, megoszt­ja a közvéleményt. A kutyások döntően helyeslik, míg mások félnek attól, hogy személyes biztonságukat veszélyeztet­heti egy esetleg rájuk támadó - a gazdi szerint „senkit nem bánt” - jószág. K. Nagy Róza szerint, min­denképp kell póráz a kutyának, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy termetű. Hisz őt éppen egy kistermetű kutya harap­ta bokán. Az anyuka szerint a jó időben sokan kimennek sétálni a parkokba a kisgyere­kekkel, és nem hiányzik, hogy egy nagy testű kutya rájuk tá­madjon. Az egri Kis Ferenc úgy gondolja, hogy mindenképp szükség van pórázra, mert a kisgyerek, de az idős ember is megijedhet a szabadon grasszá- ló ebtől. De a képlet fordítva is igaz: a kutya is megriadhat bár­mi szokatlantól, és ha elrohan, akkor könnyen balesetveszé­lyes helyzet áll elő. Kevésbé az érzelmek és a félelmek lapján ítél viszont a szakember. Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyosület elnöke úgy látja, hogy a pórázra való tételnek Kiskutyák. Kell-e minden ebre póráz? - régi a vita, ám a szakemberek szerint elsősorban az állat testbeszédét kell ismernie a gazdinak. Képünk illusztráció. vannak pozitív és negatív olda­lai egyaránt.- Sajnos Magyarországon az állattartók nagy része nem alkalmas arra, hogy állatot tartson. Nem csak az, akinek háziállata van, de mások sem ismerik ezeknek a lényeknek a testbeszédét. Egy kutyának és ■ Amennyiben a négylábú kedvenc akaratát letörjük, akkor az a gazdára hallgat. egy macskának is van testbe­széde. Tudni kellene, hogy mit jelent. Ha tisztában lennénk ve­le, előrébb tartanánk. Ha isme­rem a kutyámat, akkor tudom, hogy mit várhatok - fogalmaz. Ami a póráz nélküli sétálta­tást illeti, az egyesületi elnök úgy véli, hogy vannak kutyák, amelyek első szóra behívhatok. Amennyiben a négylábó ked­venc akaratát letörjük, akkor az a gazdára hallgat, és az ösz­tön csak a második lesz. Ami­kor a tartó a falkavezér, akkor ő parancsol. Számos eb jól ki­képzetnek tekinthető. Ilyenek például a terápiás, vagy a segítő kutyák. Egerben is vannak már iskolák - három is -, amelyek specializálódtak aszerint, hogy nagy-, vagy kistestű, sérült, esetleg félénk a jószág. A fel-, készítésükön a gazda is ott van, nem csak a kedvencét tanítják meg. Botka Tímea szerint nagyon fontos, hogy az ebek mozgásigé­nyüket kielégítsék. Városokban ezt a célt szolgálnák a kutya- futtatók, ám ezek a nagy testű, sok mozgást igénylő jószágok számára erre nem alkalmasak. Ha kedvencünk nem mozogja ki magát, a lakásban tesz kárt. Ekkor szokott bekövetkezni, hogy eladják, vagy elajándékoz­zák - amennyiben tudják. De többnyire nem viszik el, hiszen „kárt tesz”. „Megoldásként” ek­kor következik az utca, vagy a menhely. Gyakori jelenség a szakember szerint az is, hogy amikor már nagy métékben vissza lett szorítva az ösztön, a kutya kiszámíthatatlanná vá­lik, harap például.- Mozogjanak tehát a ku­tyák, a gazdik pedig ismerjék őket! Nem árt tudni azonban, hogy az egy-másfél méteres Nem a szabálysértési törvényen múlik a póráz LÉNYEGÉBEN eddigis tÜOS Volt a póráz nélküli kutyasétáltatás közterületen, és továbbra is büntethető lesz az, aki nem köti mega kedvencét. Ugyan a sza­bálysértési törvény szerint csu­pán vadász- és természetvédel­mi területen kötelező a póráz, vagyis főszabályként belterület közterületén nem, ám egy 2010­es kormányrendelet szerint bel­területközterületén - kivéve a futtatásukra kijelölt területet - kutyát csak pórázon lehet vezet­ni. Ez a szabály egyezik az ön- kormányzatok ebtartási rende­letének alapelvével, amely köz­területen szintén pórázhaszná­latot ír elő, kivéve a kutyafut­tatókat. A szabálysértési törvény mó­dosítása ellen tiltakozók érvei szerint a kutya természetes adottságait tekintve egy rend­kívül fejlett szociális lény, ezért is lett az ember társa. Akkor tud harmonikusan együtt élni az emberrel, ha a környezet szo­ciális ingereire felkészült, azo­kat feltérképezi. A póráz ezt a tanulást ellehetetleníti, mert bizonyos helyzeteket az állat megkötve nem tud átélni. Rá­adásul az ember pórázon álta­lában gátolja a kutyát, így az nem sajátítja el, hogy mit sza­bad, és mit nem. A nem meg­felelően használt póráz a ku­tyák közötti kommunikációban is sok problémához vezethet. I A póráz nélküli séltáltatás büntetése a megoldás? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. pórázon lehetetlenség kimoz­gatni az ebet. Amikor azonban póráz nélkül engedik, az már a gazdájának a felelőssége. Ne­ki kell tudnia, hogy ezt megte- heti-e. Én például nagyon el­lene vagyok a flexi póráznak, hiszen előbb van a vezényszó, „maradsz!”, utána a fizikailag is érzékelhető fék. Ám nélküle már, hiányzik ez a gát és az ál­lat már csak azért sem „marad” - fogalmaz az elnök, aki a Hír­lap kérdésére úgy vélekedik, hogy a készülő törvény felül­írja a hatályos önkormányzati rendeleteket, tehát nem köte­lezhetők a pórázon való sétál- tatásra a kutyatartók. így volt ez az Alkotmánybíróság dönté­se után is, amikor is a testület úgy határozott, hogy nem kor­látozható a tartott ebek száma, ha az állatvédelmi törvényben rögzített feltételeknek egyéb­ként a gazdák eleget tesznek. ■ Az alapítókra is emlékeztek aldebrő Immár 270 esztendős a Tarna-menti település Országos elismerést kapott az irodavezető A község alapításának 270. év­fordulóját ünnepelték Aldebrőn az elmúlt hét végén. A vasárna­pi istentiszteletet követően Far­kas László Márton polgármester a községi emlékparkban rende­zett ünnepségen úgy fogalma­zott: ezen a napon az elődökre, az első telepesekre és Grassalko- vich Antal alapítóra emlékeznek. Herman István országgyűlési képviselő - aki maga is Aldeb­rőn született - köszöntőjében el­mondta, ez az ünnep nem a nap­tárban, hanem a szívekben van. Az eseményen fellépett a Szélkiáltó Kisgöncöl néptánc- csoport, a kompolti óvodások | és a verpeléti Tűz virág Tánc- e csoport is. ■ P. A. Farkas László Márton és Herman István megkoszorúzták az emlékművet Eger A családokért végzett te­vékenysége elismeréseként, kiváló szakmai teljesítményé­ért „Pro Familiis” kitüntetést kapott a Bölcsődék Napja or­szágos, központi rendezvényén dr. Palotai Zsuzsanna, az egri polgármesteri hivatal iroda­vezetője. Az elismerést Aszta- losné Zupcsán Erika helyettes államtitkártól vehette át a bu­dapesti ünnepségen. A díjazott 23 éve dolgozik az egri polgármesteri hivatalban, mindig szociális- és gyermek- jóléti területtel foglalkozott. Évek óta vezeti a szakirodát, amely 2013. január 1-jétől Hu­mán Szolgáltatási Iroda néven működik. ■ M. Z. Felavatták a gyöngyösi B. Braun kibővített gyárát munkahelyek Befejeződött az orvosi eszközöket gyártó B. Braun gyöngyösi gyártó üze­mének fejlesztése. A bővítésnek köszönhetően 100 új munka­hely jött létre, így a város legna­gyobb foglalkoztatójánál immár 755-en dolgoznak. A B. Braun 1991 óta van jelen a települé­sen, ahol infúziós, sebkezelő, s dialízisnél alkalmazott eszkö­zöket gyártanak. A négymilli- árd forintos beruházással dup­lájára nőtt az üzem területe és a gyártókapacitás is. Horn Péter, a B. Braun Ma­gyarország vezérigazgatója a hétfői gyárátadón elmondta, hosszú távra terveznek. A cég 23 év alatt 60 milliárd forint ér­tékben ruházott be, a mostani fejlesztés alap a továbbiakhoz. Balázs József országgyűlési képviselő a bizalmat hangsú­lyozta, mely Gyöngyös iránt im­már 20 éve töretlen. Az átadón kiemelte: ilyen válságos idő­szakban, amikor minden más cég leépít, a B. Braun fejleszt. A cég bizalma, hozzáállása pél­da lehet mások számára is. Faragó László polgármestere a munkahelyteremtésre hívta el a figyelmet, kiemelte, hogy a be­ruházással száz család megélhe­tése vált biztossá. Bognár József, a gyár igazgatója szerint egy vi­lágszínvonalú új üzem jött létre, és új gépek beszerzése is folya­matban van. ■ T. B. * \ I f > r í f á Megkötve a kutya nem tanul meg viselkedni

Next

/
Oldalképek
Tartalom