Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-18 / 90. szám
4 2013. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK A roma kultúráé volt a főszerep Sirokban világnap Színi előadások, játékos vetélkedők, ének, tánc követték egymást Megtermelhetik saját tüzelőjüket a péterkeiek Hatvanmillióból újulhat meg a kis község váraszó A festői szépségű észak-hevesi kis településen élők régi vágya teljesült az elmúlt esztendőben, amikor az önkormányzat zöld utat kapott egy komplex települési rehabilitációs programra. Ezen belül az idén csaknem 63 millió forintot fordíthatnak intézményeik, belterületi útjaik, továbbá járdáik felújítására. Mint Pál László polgár- mestertől megtudtuk, ezek a munkálatok napokon belül elkezdődhetnek és szeptember végén fejeződnek be. A helyhatóság ez évi tervei között szerepel még a művelődési ház felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése, valamint egy szociális épületrésznek a kialakítása, női és férfi vizesblokkal. Az épület főbejáratát is átalakítják, s nyitott társalgó térrel bővítik az intézményt. Mivel az elmúlt években a Rákóczi utca burkolatán süllyedések, deformációk, repedések alakultak ki, ezért ezeket a hibákat is kijavítják, a Szabadság utca északi oldalán a járda új aszfaltos felületet kap. Rendbe teszik az előbb említetteken túl a vízlevezető rendszereket is. A beruházással nem csak a helyi lakosság, hanem az idelátogató turisták £zámára is komfortosabbá és élhetőbbé válik a falu. Köztudott, hogy a község határában lévő halastavak évente több száz pihenni, pecázni vágyó vendéget vonzzanak a faluba, ezért a korszerűsítés tovább növelheti Váraszó népszerűségét is. Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/556-4250 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 A pétervásárai kistérségi oldalunk legközelebb május 23-án jelenik meg. A Siroki Roma Magyar Egyesület a napokban egész napos rendezvényt szervezett a Romák Világnapja alkalmából. A siroki sportcsarnokban délelőtt Lakatos István polgármester köszöntőjével kezdődött a program. A község vezetője kitért arra, hogy az előítéleteket a legkönnyebb leküzdeni egy adott kultúra értékeinek bemutatásával. Miután jó munkát kívánt a résztvevőknek, Szuhay Péter néprajztudós tartott előadást a roma kultúráról. A műsorban színi előadások, vetélkedők és § egyéb érdekességek is szere- | peltek. | A továbbiakban cigány népi s mesterségekkel ismerkedhet- A színi előadások fergeteges sikert arattak az eseményen tek a résztvevők, kézműves foglalkozásokon. Délben színi előadásokat láthattak a siroki, szepsi-i (Szlovákia) és a terpe- si gyerekek részvételével. Ebéd gyanánt a roma kulinária ízletes fogásaiból kaptak kóstolót, kora délután Berki Péter és cigányzenekara teremtett jó hangulatot. A programsorozat játékos vetélkedővel folytatódott, amelyen elméleti és gyakorlati feladatokat kaptak a csapatok. A nap zenés-táncos mulatsággal ért véget. Sirokban az előző években is szerveztek hasonló nagyszabású rendezvényt, hogy oldódjanak az előítéletek a magyar-roma lakosság körében. ■ közmunka Pétervásárán két éve döntött úgy az önkormányzat, hogy legnagyobb energia- igényű intézményeiben gáztüzelés helyett fával fűtenek. Tavaly a Start közmunkaprogramban résztvevők egy csoportja hozzá is látott a közeli erdőrészek tisztításához. Az így nyert faaprítékot az iskola, a polgármesteri hivatal fűtésére használta, komoly elérve a költségvetésben. Miután sikeresen pályáztak a kormány kazánprogramjára is, ezért nem csak a korszerű kazánokat tudták beszerezni, hanem az ehhez szükséges fűtőberendezéseket, és a hozzá nélkülözhetetlen ap- rítékoló gépet is. A fautánpótlás érdekében fontossá vált újabb területeket bevonni a fásításba. Eged István tájékoztatása szerint idén a nemzeti földalapból 26 hektárnyi, művelésre alkalmas földterülethez jutott az önkormányzat,'öt évre. A tervek szerint főként akácot, és energiaerdőként funkcionáló növényi kultúrát telepítenek a kapott részre. Idén 100-200 ezer facsemete elültetése a cél. A tapasztalatok szerint 3-4 év alatt „aratható” az így telepített erdő. A remények szerint az elkövetkező esztendőkben szinte minden nagyobb önkormányzati intézményben átállhatnak fatüzelésre. ■ Aki nem vet, az nem arat közmunka A késő szerződések, az időjárás is hátráltatják a programot A tavalyi közmunkaprogram sok helyen jól sikerült, idén azonban jóval később láthatnak hozzá az emberek a feladatokhoz. Az égieknek hímez palóc motívumokat Bárdosné Ica néni A Start közmunkaprogram mezőgazdasági része jelentős csúszással indulhat csak el a térségben. A legtöbb helyen ugyanis csupán most kerítenek és veteményeznek az emberek. Barta Katalin A télies tavasz miatt a legtöbb észak-hevesi településen csak jelentős késéssel indulhattak meg a közmunkaprogram különböző elemei. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a tervezett eredmény is elmaradhat ebben az évben. • Ivádon például idén közel 140 millió forintot fordíthatnak idén a programra. Ivády Gábor polgármester elmondta, hogy sajnos a szerződések megkötése is elhúzódott, így csupán márciys közepén tudott munkába állni a 43 foglalkoztatott. Ekkorra már javában állniuk kellett volna a fóliasátraknak, a faipari üzemben pedig a szükséges szerszámokat is meg kellett volna vásárolni. A közel két hónapos csúszás miatt azonban egyikbe sem mertek, tudtak belevágni. Az üzemben egyébként szerszámnyeleket készítenek a közmunkaprogramba bevont számos önkormányzat számára. Mivel ezeket csak meglehetősen késve tudják legyártani, s a megrendelőkhöz szállítani, azok idén kénytelenek máshonnan beszerezni a szerszámokat. A faluban egy savanyító üzem létrehozását is tervezték, ám ezt is csak jelentős késéssel tudják kialakítani. A fóliasátrak felállításához is csak a napokban tudnak hozzákezdeni, így a szükséges palántákat sem tudják időben előállítani. A szabadföldi veteményezés a hideg, esős tavasz miatt szintén elhúzódik.- A fenti okok miatt hiába dolgoztunk ki komplex programunkat a fenntarthatóság jegyében, ez ebben az évben aligha valósul meg - jegyezte meg a falu első embere. - Már most látható, hogy a bevételeink nem úgy alakulnak, ahogy terveztük. Öröm az ürömben, hogy a mostoha időjárás miatt több idő jutott az emberek elméleti oktatására, ami szintén kötelező eleme a programnak. Istenmezején idén először kezdenek mezőgazdasági termelésbe a közmunkások. Itt két hektárnyi földet vásárolt meg az önkormányzat, amit először körbe kell keríteni, s csak utána indulhat a konyhakerti növények termesztése. Kotroczó István polgármester tájékoztatása szerint ez esetükben sem könnyíti meg a tervezett eredmények produkálását. Itt nehezíti a helyzetet az a körülmény is, hogy a rengeteg csapadék miatt a vízelvezetést is meg kellett oldani a művelésbe vont területen. A másik csapat feladata a mezőgazdasági utak rendbetétele lenne. Komoly gond viszont, hogy csak az emberek bérére kapták meg a szükséges fedezetet, burkolóanyagra egy fillért sem utaltak. Sóderre, cementre, kavicsra az önkormányzatnak nincs pénze, így ennek a munkának aligha lesz tartós eredménye. Pétervásárán a tavasz beköszöntővel hetvenhárom személynek jutott munka. A téli közfoglalkoztatáson belül három önkormányzati épület újul meg: az óvoda, a konyha, illetve a sportöltöző. Ezeket a munkálatokat egy hattagú csapat végzi most el. Jelentős létszámmal indult az erdőtelepítési program, amelyben 41 ember dolgozik. E két csapat már hozzálátott a munkához, a növénytermesztési projekt azonban - amelyben huszonhatan vehetnek részt - az időjárás miatt itt is késik. A dolgozók a fóliasátorban megtermelt konyhakerti növények ültetését, nevelését, feldolgozását kapják feladatul. Mindezek mellett az idén burgonya- és napraforgó-ültetéssel is bővül a tevékenység. Egy-két hónapos csúszással számolnak az észak-hevesi térség20 településén szinte mindenütt azzal számoltak, hogy idén januárban, de legalább februárban nekiláthatnak a közmunka- programnak. A legtöbb helyen azonban csupán március közepén írták alá az erről szóló szerződéseket, így se anyagot, vetőmagot, se szerszámot nem tudtak időben vásárolni, s a fóliasátrak felállításához sem kezdhettek hozzá. A csapadékos időjárás további időveszteséget jelentett, hiszen ha akartak volna, se tudtak volna elvetemé- nyezni. Mindezek miatt már most borítékolható, hogy az év végére tervezett eredmények aligha teljesülnek. emlékezés Pótolhatatlan veszteség érte a magyar népművészetet. A 93 esztendős Bárdos Sándornétól, a recski születésű és évtizedekig ott alkotó hímzőtől a napokban vettek végső búcsút rokonai, tisztelői, egykori kollégái. Mivel munkásságáról, eredményeiről lapunkban is többször beszámoltunk, ezért néhány gondolatban mi is felidézzük emlékét. Az 1950-es évektől foglalkozott hímzéssel, Tompa Béláné, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet megalapítója figyelt föl a tehetségére 1955- ben. Az ő megbízásából kezdte el a mintagyűjtéseit. A mátrai palócoktól keresztöltéses, szálvarrásos, fehér-piros-kék szín-összeállítású lepedővégeket, férfiingeket, ing-válla- kat, törölközőket, abroszokat gyűjtött. 1957-ben megbízást . kapott a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet recski részlegének létrehozására, ami több mint 150 asszonynak adott munkát. Első sikerét a Műcsarnokban rendezett kiállításon aratta, ahol a legszebb vagdalásos technikával készült munkáit mutatták be. Vezető tervezőként megalkotott textiljeit hazai és külpiacokon is értékesítették. A népművészet mestereként vezetője volt az 1965-ben alakult Recski Tájháznak, ami egy népművészeti alkotóházat is magába foglal a mai napig. Tudását átadta a fiatalabb generációknak is, évekig szakkörökben, kézműves táborokban oktatott. A tanítással szerette volna elérni, hogy újra igaz legyen a mondás, nrf&erint: „Recsken minden asszony tűvel a kezében születik.” Munkáját számos magas kitüntetéssel ismerték el. ■ Bárdos Sándorné Ica néni « ( á 4 é
