Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-16 / 88. szám
2 r MEGYEI KÖRKÉP 2013. ÁPRILIS 16., KEDD Kínai kiállításon vehet részt a Junior fttpo győztes cége Ahol nincs, ott nem öl a nikotin trafik A pályázat több mint negyven megyénkben községben mindenkit hidegen hagyott EGER Április 19-20-án az Agria Parkban tartják a negyedik Junior Expót. Idén több mint száz - az ország minden tájáról, sőt, Székelyudvarhelyró'l is érkező - fiatal vállalkozó várja az érdeklődőket. Dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke elmondta, a legsikeresebb vállalkozás nyeri el a szakmai fődíjat, egy kínai szakkiállításon való részvétel lehetőségét. Az értékelésnél számít a stand összképe, eredetisége, a vállalkozás piacképessége és fenntarthatósága. A közönség idén is szavazhat a leginkább tetsző kiállítóra. Az Expo-kártyával a kiállító vállalkozók 30 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe a partner szálláshelyeken, éttermekben. A látogatók pedig Expo-túra nyereményjátékon, valamint tombolahúzáson vehetnek részt. Péntek délelőtt Vállalkozás- fejlesztés Magyarországon 2013 címmel tartanak konferenciát, majd délután és szombaton műsorral szórakoztatják a nagyérdeműt. Bemutatják a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamára Heves Megye Ifjú Kézművese pályázatára érkezett pályaműveket is, s köszöntik a Szakma Sztár Fesztiválra bejutott versenyzőket. ■ T. B. Köszöntötték az adományozó festőművészt nagyréde Kilencven esztendősen is tele van tervekkel a nagyrédei származású, ma is aktív festőművész, Molnár József. Az alkotót nemrég szi- getszentmártoni otthonában köszöntötte születésnapja alkalmából a Balázs József polgár- mester, országgyűlési képviselő vezette nagyrédei küldöttség. Molnár József ötleteket adott a Fáy-kastélyban kialakítandó kulturális centrumhoz. Az ingatlan pár hónapja jelképes áron az önkormányzat tulajdonába került. A település kulturális központon kívül helytörténeti gyűjteményt is tervez, s Molnár József a galériához már rengeteg képet adományozott. ■ T. B. A dohányzás - elsősorban a fiatalok körében történő - visszaszorítását célzó 2012- es törvény jegyében jönnek létre a „nemzeti trafikok”. A határidőre beadott pályázatok alapján úgy tűnik: a visszaszorítás egyes helyeken az elgondoltnál is tökéletesebbre sikerül. Sike Sándor Tóth János erős dohányosként aggódva figyelte az egyszerűen csak trafiktörvénynek titulált, a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló jogszabály kapcsán lábra kapott híreket. A törvény értelmében legalább egy dohánybolt egészen biztosan működhet a községben, hiszen a falu lélekszáma, ha csak pár tucattal is, de meghaladja a kétezret. Aggodalmának oka az volt, hogy arról olvasott: a települések felében egyáltalán nem nyújtottak be pályázatot dohánykereskedésre. Korábban a tőle alig száz méterre lévő kocsmában szerezte be a füstölnivalót, majd amikor ott már nem volt rá mód, a kicsit távolabbi élelmiszerboltban. Úgy tudja, hogy a koncessziós pályázatra falujából volt jelentkező, így vélhetően nem kell attól tartania, hogy valamelyik szomszédos településre kell átjárnia, ha cigarettához szeretne jutni. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. adatai szerint határidőn belül 15 ezer 633 pályázati anyag érkezett be. A feldolgozás még folyik, az elbírálás a hónap második felére várható, azonban néhány dolog már kiderült. Például az, hogy míg bizonyos területekre négy-ötszörös volt a túljelentkezés, addig egyes településeken senki nem jelentkezett. Az ország területén 14Í7 olyan község van, ahol nem akadt pályázó. Á lista alapján azonnal szembeötlik, hogy döntően kisebb, kétezer fő alatti falvakról van szó. Ezeken a helyeken - az éves szinten mindössze százezer forintos, tehát alacsonynak mondható koncessziós díj ellenére - senki nem gondolta úgy, hogy megérné külön dohányboltot fenntartani. aev Ahol volt jelentkező a pályázatra, ott nem kell attól tartani, hogy valamelyik szomszédos településre kell átjárnia annak, aki cigarettához szeretne jutni Ami megyénket illeti: a települések több mint kétharmadában már a pályázat első körében volt jelentkező, negyvenegy faluban azonban nem akadt senki, aki trafikot üzemeltetne. Azt könnyű megérteni, hogy a kis lélekszámú helyekről miért nem próbálkoztak. Valószínűleg nem éri meg. Ugyanakkor ■ Nem a cigarettán elbukható minimális, három-négy százalékos árrés hiányozna. van néhány olyan „dohányboltmentes” község, amelyik nem ebbe a kategóriába tartozik: a jelen állapot szerint nem lenne trafik például Egerbaktán, Egerszóláton, Egercsehiben, a megyehatáron fekvő Nagyvis- nyón, de az egyik kedvelt üdülőhelyen, Parádsasváron sem, csakúgy, mint a Debrecen, valamint Szolnok felé tartó főutak elágazásában fekvő Dormán- don. Az országosan a Heves megyeinél is rosszabb arányban jelentkező problémát érzékelte az illetékes hatóság, hiszen a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a nemzeti fejlesztési miniszter nevében, és a fentebb már hivatkozott törvény felhatalmazása alapján - miután a miniszter kihirdette az eredménytelenséget a közel 1500 településen - újabb pályázatot írt ki. Az új lehetőség azonban könnyen megragadhat a lehetőség szintjén. A dohánykereskedelem haszonkulcsa ugyanis igen alacsony, ami miatt csak tekintélyes forgalom mellett várhat belőle jövedelmet, aki ezzel foglalkozik. Ezért is hangsúlyozta Gyulai Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. elnök-vezérigazgatója az egyik televíziós hírműsorban, hogy ha más módon nem, mobil áru- szállítással ellátják azokat a településeket is, ahol mégsem, nyílna dohánybolt Nem közömbös az sem, hogy miként élik meg a trafiktörvényt azok az üzletek, akik júliustól elveszítheik a dohány- termékek árusításának lehetőségét. Birincsik Ferenc üzletvezető szerint igazából nem a cigarettán elbukható minimá■ Van értelme „nemzeti dohányboltokat” létrehozni? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. lis, 3-4 százalékos árrés hiányozna. Attól azonban tartani lehet, hogy aki beugrik egy doboz cigiért a dohányárusító helyre, más egyéb dolgot is ott vesz majd meg. Tudomása szerint egyébként az Andornaktá- lyára érvényes kvóta kettő, és éppen ennyi pályázat érkezett. Történetesen az a két élelmiszerbolt, amelyekben jelenleg is árulnak cigarettát. ■ Falvaink az eredménytelenségi hirdetményben A miniszter az alábbi megyei községekre kiírt koncessziót eredménytelenné nyilvánította, mert ide egyáltalán nem nyújtottak be pályázatot: Átány, Balaton, Bekölce, Bükkszent- erzsébet, Bükkszentmárton, Dormánd, Egerbakta, Eger- bocs, Egercsehi, Egerfarmos, Egerszólát, Erk, Fedémes, Gyöngyösoroszi, Hevesaranyos, Hevesvezekény, Ivád, Ludas, Mátraballa, Mónosbél, Nagykökényes, Nagyút, Nagy- visnyó, Novaj, Pálosvörösmart, Parádsasvár, Szajla, Szarvaskő, Szentdomonkos, Szúcs, Tárnáméra, Tarnaörs, Tarna- szentmária, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tófalu, Újlőrincfalva, Váraszó, Visznek, Zaránk. Akár egymás mellett is nyithatnak a trafikok A dohányboltok területi elhelyezkedésével kapcsolatosan is adódnak kérdések. Például, hogy miként határozzák meg, mely területen nyithat boltot a nyertes, nehogy két trafik egymásra nyisson. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. válasza szerint sem a fiatalkorúak dohányzásának visz- szaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, sem pedig a pályázati kiírás nem tartalmaz rendelkezést körzetekre, a megnyíló dohányboltok településen, illetve az adott kerületen belüli elhelyezkedésére, így nem köti meg a megnyíló dohányboltok létesítési helyét, azok egymáshoz viszonyított távolságát. Jót derülhetnek a pajtikáknak nevezett bűntársak bábszínház Az egri Vitéz László „fa testápolóval” kergeti el Magyarországról a hangoskodó törököket A megyeszékhely máskent ösztönzi a rákötéseket Új bemutatóval jelentkezett az egri Harlekin Bábszínház, a stúdiószínpadon a napokban láthatta először a publikum a Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című történetet. A kis térben igazi vásári hangulatot idéz az előadás, amely visszarepít az időben, a három részre szakadt Magyar- ország korába. Remekül rajzolt képregényben elevenedik meg a történelem, s megtudjuk: László paprikás krumpliról álmodna, ha hagynák. Ä hazánkat elfoglaló törökök ugyanis igencsak hangosak, a müez- zin gyakori éneke nem enged nyugtot a vitéznek, akit előbb egy kereskedő, majd egy janicsár végül egy nindzsa-hödzsa igyekszik elkergetni. A főhős azonban észnél van, kezében ezúttal nem egy klasz- szikus palacsintasütő pereg, de ellátja á baját a turbánosoknak, a nézők - mint pajtikáknak nevezett bűntársak - legnagyobb örömére. Dr. Vitéz László főorvos úr kipurgál bárkit a kasztrálásból, egy homeopatikus fa testápolóval gyógyít minden bajt. A produkció remek szójátékokkal tűzdelt, s méltón tiszteleg a klasszikusnak számító előadások előtt, ugyanakkor | nem fél bátor lenni, újítani. A “ legszebb pillanatot azonban J nem a vörös sipkás - kicsit in- I fantilis - főszereplő hozza el, Fekete Dávid és Vitéz László közösen szórakoztatnak a Harlekinben hanem egy teljesen idegen figura, aki abszurd színházat idéző közjátékkal szolgál. Fekete Dávid maga írta, rendezte és játssza a darabot, ami komoly hendikepet is jelenthetne, ám a fiatal művész nem rúg öngólt. Bár az átkötések olykor kicsit suták, a verések szépen koreografáltak, a publikum nem győz elismerően mosolyogni az ötletes megoldásokon. Ilyennek számít például Németh János muzsikája, amely nemcsak aláfestő zeneként szolgál, de izgalmas hangeffektek tárháza is. A máskor fájóan üresen álló stúdiószínpad így élettel telik meg, üdítő, hogy nem hakniprodukció lett a Törökvész Vitéz. ■ R A. tegnapi, Csatlakozik vagy fizet című cikkünkben a talajterhelési díjak kiszabásáról megjelent megyei körképünkben arról számoltunk be, hogy a különböző településeken miként szabályozzák az önkormányzatok ezt a kérdést. Korsós László, az egri polgár- mesteri hivatal adó irodájának vezetője a cikk kapcsán hangsúlyozta: a város tavaly januárban úgy döntött, hogy Eger közigazgatási területén nem szednek talajterhelési díjat a jogszabályban érintett lakosoktól. Ezzel ösztönözik az ingatlantulajdonosokat, hogy a díj összegét fordítsák a csatornahálózatra való rákötésre. ■ B. K. « A /i * i i á i
