Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-04 / 53. szám

2013. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 HIRSAV Együttműködési megállapodást írtak alá egér A Rákóczi Szövetség és a Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központ Egri Tan­kerülete a magyar-magyar kapcsolatok határokon át­ívelő építésének érdekében együttműködési megállapo­dást kötött. A dokumentu­mot az egri kereskedelmi­szakközépiskolában írta alá Csáky Csongor a szövetség főtitkára és Ballagó Zoltán tankerületi igazgató. ■ G. R. A főkertész munkáját hallgatók is segítik hatvan Idén még több vi­rágot helyeznek ki a város­ban. A virágosítás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fásításra és a cserjésítésre is. A zöldövezeti fejlesztése érdekében Gulyás Katalin főkertész megkezdte mun­káját. Lesznek egynyári vi­rágágyak, növényoszlopok, virágládák. A munkálatok­ban a szakember segítségére lesznek a kertészeti egyetem hallgatói, tanárai, valamint a közös képviselők és az in­tézmények vezetői. ■ S. B. S. Ingyen tekinthettek be a kulisszák mögé heves megye Uniós nyílt na­pon ingyen látogathatták az érdeklődők a Poroszlói Öko­centrumot és az Eszterházy Károly Főiskola főépületét, a Líceumot. A Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökség az európai állampolgárok éve alkalmá­ból indította el az Uniós Fej­lesztések nyílt napja - séta a kulisszák mögött elnevezésű programját, aminek az volt a célja, hogy megmutassák, az EU-tagság mivel járult hozzá a fejlesztésekhez. ■ S. B. S. A Líceum is megtekinthető volt Negyedévente csengetnek becslés helyett Kötelező lesz a szolgáltatóknak a gyakoribb leolvasás A javaslat többek között tartalmazza azt is, hogy az óraleolvasásra akár munkaidőn túl, még este nyolc órakor is sor kerülhet heves megye Az eddigieknél gyakrabban, negyedévente kötelező lesz leolvasni a szolgáltatóknak a gáz- és villanyórákat, méghozzá olyan időpontban, amikor a fogyasztók jó eséllyel otthon tartózkodnak. Máté Balázs Már az Országgyűlés előtt van a kormánypárti javas­lat, amely tovább regulázza a gáz- és áramszolgáltatókat. Az akár már néhány héten belül napirendre kerülő ter­vezet lényege, hogy az eddigi jellemzően évente egy vagy két alkalom helyett negyed­évente kötelező lesz a szolgál­tatóknak leolvasniuk a mérő­órákat. A javaslat tartalmazza azt is, hogy erre akár munka­időn túl, még este nyolc óra­kor is sor kerülhet. A terve­zet célja, hogy a jövőben az eddigieknél sokkal kevesebb legyen a „becslés” alapján kiállított számla. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis ha a jellemzően napközben - te­hát akkor, amikor a háziak jó eséllyel dolgoztak - érkezett leolvasók nem jutottak be az ingatlanokba, becslés alapján állították ki a szolgáltatók el­számoló számláikat, így azok sokszor nem a valós fogyasz­tást tükrözték. Ezen változtat­nának a gyakoribb s akár az esti látogatást is engedélyező módosítással. A javaslat elfo­gadása esetén szigorodhatnak az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolásának szabályai is: a jövőben kizárólag 60 napot meghaladó számlatar­tozásoknál kerülhet erre sor, míg jelenleg egyéb tartozás esetében is élhet a szolgál­tató ezzel a megoldással. Ha pedig a fogyasztó rendezte tartozását, akkor a vissza­kapcsolásra egy napon belül sort kell kerítenie a szolgál­tatónak. Már él viszont az a szabályozás, amely előírja a cégeknek a számlák formai követelményeit. Annak első oldalán fel kell tüntetni azt is, hogy a rezsidíjcsökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen mennyi a fogyasztó megtakarítása az adott elszámolási időszakban. ügyfélszolgálatot kell működtetni kisebb helyeken is a szolgáltatók jelentős része - nyilván költségtakarékossá­gi megfontolásból - az elmúlt évek során felszámolta a ki­sebb városokban működtetett ügyfélszolgálatát, jellemzően már csak a megyeszékhelye­ken találhatók ilyenek. A leg­több megyében ez a helyzet. Mindez nem kis bosszúságot okozott a fogyasztóknak, hi­szen csak telefonon, levélben intézhették ügyeiket, persze ha nem akartak ezért utazni. A most elkészült törvényjavas­lat ezen az állapoton is változ­tatna: a dokumentum szerint az áramszolgáltatóknak a jö­vőben minden járási székhe­lyen - vagyis 176 városban - kötelező ügyfélszolgálatot üze­meltetniük, az ötezresnél né­pesebb, de nem járási központ településeken panaszfelvételi irodát kell nyitniuk. Ezt akár más profilú üzletekben, egye­bek mellett akár a postán is megtehetik. Mindezek alapján Heves megyében például hét ügyfélszolgálatot kell majd fenntartania az áramszolgál­tató cégnek. Sokmilliárdos hasznot hoz az árambiznisz A hazai áramszolgáltatók közül több cég az őket érő regulák kapcsán azt helyezte kilátás­ba, hogy bevételük csökkené­se miatt kevesebbet tudnak a jövőben fejlesztésekre fordíta­ni, illetve akár elbocsátások­ra is sor kerülhet. A Kor­mányzati Információs Köz­pont közlése szerint azonban a 2011-es adatok szerint az egyetemes szolgáltatói tevé­kenység - a lakosság, illetve a kisfogyasztók ellátása - ugyan eddig is veszteséges volt, ellenben az áramelosz­tásból komoly nyereségre tet­tek szert a társaságok. Ma­gyarországon hat villamos- energia-elosztó működik, mindegyikük a saját kizáróla­gos ellátási területén. A hat elosztó három nagy tulajdo­nosi csoporthoz tartozik, a nemet RWE-hez és az E.On-hoz, illetve a francia EDF-hez. Az elosztásból az EDF több mint 7,6 milliárd, az E.On több mint 9,1 milliárd, az RWE pedig több mint 15,3 milliárd forint adózott nyere­séget ért el. JEGYZET .. SZALAY ZOLTÁN A százezer egyike juszt se kenődöm el! - je­lentette ki öntudatosan a barátom, amikor kilépett a városháza kapuján. Pe­dig minden oka megvan az elkámpicsorodásra. Úgy hozta a rossz sorsa, hogy két évtized után váratlanul elvesztette a munkahelyét egy drasztikus létszámleépí­tés miatt. Lelkileg nagyon megviselte, a fizikai állapota is megsínylette, hogy meg­szűnt a biztonságot nyújtó kenyérkereseti lehetősége. beállt a sorba a munkaügyi központban, hogy regiszt­ráljon, és megkaphassa az alig valamire elég munka- nélküli segélyt. Három hónapig... Negyedév után a következő állomás a lak­helye polgármesteri hivatala kellett, hogy legyen, hiszen felsőfokú végzettségeinek megfelelő állást, akárhány­szor érdeklődött, nem tudtak neki ajánlani. Roppant mód elkeseredett. holott csak ezután jött az igazán meghökkentő jelenet: hogy mégis csak érkezzen némi pénz a számlájára - szégyen ide, szégyen oda -, önkormányzati segélyért fo­lyamodott. Ma már azt gon­dolja, bárcsak ne tette volna. Az érzéketlen ügyintéző az iratait lapozgatva rögtön kö­zölte vele, neki nem jár se­gély! Ha ragaszkodik ahhoz a huszonegynéhány ezres­hez, akkor adja el a lakását (amit húsz évi spórolással vásárolt meg) és a luxusnak számító autóját (ami hétéves és a szakmájához nélkülöz­hetetlen, ha hasonló foglal­kozást szeretne magának), s máris utalják a nyomorúsá­gos összeget. AZ empátia hiánya láttán a barátom fejében megfordult a gondolat: a lelketlen ügyin­téző is járhat úgy, mint ő. Fő­képp azután, hogy nyilvános­ságra került, már százezren vannak, akik munkanélküli­ként nem kapnak semmilyen ellátást hazánkban. S ez a szám egyre gyarapodik. Harminc új munkahely létesült Kálban masterplast Tízmillió négyzetméter üvegszövethálót állítanak elő egy év alatt Átadta új üvegszövetháló-gyár- tó üzemét a Masterplast-csoport Kálban. A társaság. 1,4 millió eurót fordított a fejlesztésre, amiy idén 1,4, jövőre 2,8 millió euró többlet bevételt hozhat a cégnek. Tibor Dávid elnök-ve­zérigazgató szerint a fejlesztés mérföldkő a cég életében. Ta­valy tavasszal 6,1 millió euró tőkebevonást hajtottak végre, ebből valósul meg e beruházás. A vállalat három országban ren­delkezik gyártóbázissal, ám ez bővül majd. Ács Balázs operatív vezérigazgató kiemelte, 2012- ben Sepsiszentgyörgyön adtak át egy polisztirollap-gyárat, idén pedig Ukrajnában is építe­nek egyet. Elhangzott: Kálba az elérhe­tő legjobb technológia került. December óta folyik a próba- gyártás, aminek eredményeit sárszentmihályi laborjukban elemezték. A termelés március­ban indul, s évente 10,4 millió négyzetméternyi üvegszövethá- ló gyártására lesznek képesek. Biacsi Péter gyárigazgató úgy fogalmazott, a beruházás 30 új munkahelyet teremt, így már százan dolgozhatnak a habfóliát, élvédőt, szárazépítő profilt előállító káli telephe­lyen. Az üzemet megáldotta Artner Péter plébános, Morvái s János polgármester pedig be- J szédében a munkahelyek fon- I tosságát hangsúlyozta. ■ T. B. Startra készen a káli üzem, ahová csúcstechnológiás gépsor érkezett Agrárkamarai választások: tízből egy gazda voksolt voks Lezárultak az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara lét­rehozására irányuló megyei küldöttválasztó közgyűlések. A február 1-21. közötti voksoláson 19 megyében összesen 1230 ka­marai küldöttet választottak meg. Az agrárkamarai válasz­tói névjegyzékre 197,6 ezren kerültek fel, ők szavazhattak a megyei küldöttválasztó közgyű­léseken. Közülük összesen 14 565-an járultak az urnákhoz. Hevesben közel 4800 gaz­dálkodót vettek föl a névjegy­zékbe, közülük 457-en adták le voksukat a listára, ez pedig az országos átlagnál valamivel jobb, 9,55 százalékos részvételt jelent. Az érvényes szavazatok száma 424 volt. A legaktívab­bak a Gyöngyös környékiek vol­tak, ott 129-en voksoltak. A részvétel alakulását befo­lyásolhatta, hogy a határidőig csak egy listát produkáltak a jo­gosult szervezetek: a MAGOSZ és tizenegy mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálko­dási és a vidékfejlesztési érdek- képviselet és szakmai szövetség állított közös listát. A megyei küldöttgyűlést március 9-én, az országost március 28-án tartják. Utób­bin hivatalosan is létrejön az új Magyar Agrár-, Élelmiszer­gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. ■ T. B. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom