Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-25 / 70. szám

2 2013. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ 1 PERCES INTERJÚ . Szakmákat és tudományokat népszerűsítenek az IQ Pontban EGER Ma és holnap tartja az egri IQ Pont Gimnázium, In­formatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola a Szakmai Tu­dományos és Kulturális Dél­után című rendezvényét. A programsorozat a tudományok és a művészetek széles skálá­ját vonultatja föl, minden diák megtalálhatja az érdeklődési körébe tartozó előadást. Hétfőn délután szó lesz a napenergiá­ról, a katasztrófavédelem és az elsősegélynyújtás fontosságá­ról, de bepillantást nyerhetnek a tanulók egy rendszergazda mindennapjaiba is. Csontos Sándor a közgazdaságtanba, Róth Katalin a nyomdászatba vezeti be a fiatalokat. Bemutat­kozik a Demjéni Hímzőszak­kör és Balatoni Tibor fafaragó. Kedden délután fél egytől né­gyig Herczeg István grafikus és festőművész, Kopcsik Lajos mestercukrász, Major Attila testépítő bajnok mesél hivatá­sa szépségeiről. Az Eszterházy Károly Főiskola oktatói fizika és kémia kísérletekkel népsze­rűsítik a tudományt, Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Szín­ház igazgatója az intézmény kultúrában betöltött szerepét mutatja be. A Bükki Nemzeti Park kincseiről Tolnay Zsuzsa ad ismertetőt. ■ T. B. Összeszedik a szemetet erdőn és mezőn HULLADÉKGYŰJTÉS A 2004-eS, „Lépjünk tisztán Európába” nevű akciót követően az idén tizedik alkalommal szedik ösz- sze a1 szemetet erdőn, mezőn. A Vidékfejlesztési Minisz­térium támogatásával hét szervezet - a Magyar Országos Horgászszövetség, a Magyar Cserkész Szövetség, a Magyar Turista Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, az Orszá­gos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászati Kultu­rális Egyesület - összehangolt akciójával hirdetik meg a prog­ramot áprilisra, a vadászok kiemelt időpontja április 6-7., a horgászoké április 13. ■ G. R. Boscfr a legvonzóbb cégek közt munkáltatók Fontos a biztonság és az érdekes feladat Az Aon Hewitt és az AIESEC 2012 végén újra elindította a Munkáltatói Márka Kutatá­sát, feltérképezve a hallgatók, a pályakezdők és a munkata­pasztalattal rendelkezők elvá­rásait. Tizennégyezer embert megkérdezve állították össze a Legvonzóbb Munkáltatók listá­ját. A válaszadók 243 vállalatot értékeltek, és számos munka­hellyel kapcsolatos kérdésre is választ adtak. Kiderült, a nőknél némileg hangsúlyosabban jelenik meg a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthe­tősége is, míg a férfiak jobban figyelembe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, a szervezet által nyújtott szak­mai fejlődési lehetőségeket, de azt is, mennyire van lehetősé­gük mások vezetésére. A gyen­gébb nemnél fontos még az is, hogy másoknak segíthessenek és számukra nagyon lényeges a vállalat társadalmi felelősség- vállalása is. A diplomás munkavállalók átlagos fizetési elvárása 258 ezer forint, a diplomával nem rendelkezőké 177 ezer forint. A válaszadók túlnyomó többsége számára továbbra is az anya­gi-erkölcsi elismerés a legfőbb szempont, amit a munkáltató stabilitása, hosszú távú meg­bízhatósága, a jó munkahelyi légkör követ. A diplomás mun­kavállalók számára a stabilitás és a munkahely megközelíthe­tősége kevésbé játszik szere­pet, de hangsúlyosabb az elő- relépési lehetőség, a szakmai fejlődés, a nemzetközi háttér, az innovativitás. A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biz­tos megélhetést, a folyamatos fejlődést és változatos, érdekes feladatokat szeretnék megtalál­ni az ideális munkahelyen. A vélemények alapján Ma­gyarország Legvonzóbb Mun­káltatói 2013-ban az Audi, a Mercedes és a MÓL. A me­gyénkben két gyárral jelenlévő Bosch-csoport a hetedik leg­népszerűbb. ■ T. B. Mónosbéli ősi almafajták százéves fák Batulokat, piros kálvilokat, aranypármeneket védenek meg Varga Sándorné polgármester kitörési lehetőséget lát Mónosbél számára az almáskertben. Szervezik is már a Batul Fesztivált. Kezdeményezi a mónosbéli önkormányzat a szerviták által az 1700-as évek végén telepített almáskert helyi vé­delembe vételét. A BNPI se­gítségével megújítják az ősi fajtákat érlelő gyümölcsöst, almafesztivált szerveznek ezentúl évente a faluban. Guti Rita- .Ilonczai Zoltán, a nemzeti park természetvédelmi szak­mérnöke keresett meg ben­nünket tavaly, hogy tudjuk-e, micsoda kincs van a faluban- mesélte Varga Sándorné pol­gármester. - Nem tudtuk. Ám azt észleltük, hogy hosszú évek után újra termést hoztak az őszön a templom alatti terüle­ten az öreg almafák. Nem is ke­veset. A falu apraja-nagyja kós­tolta a gyümölcsöt, az íze össze sem hasonlítható a piacon kap­ható modern fajtákéval.- A mónosbéli templom alatt- amit a szervita rend építtetett 1758-ban - egy sokáig elhanya­golt kis almáskert található, öreg almafákkal. A gyümölcsös a rend gazdasági birtokához tar­tozott, a ma is meglévő almafák egykor virágzó gazdaság utolsó hírnökei. Éveken át nem ter­mettek, nem lehetett tudni, mi­lyen fajtákat őriznek az öreg fák- mondta Ilonczai Zoltán, aki hosszabb ideje dolgozik a Bük­ki Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával a térségben ta­lálható őshonos gyümölcsfajták megmentéséért.- Tavaly viszont régóta nem látott termést hoztak Mó- nosbélben a batu- lok, piros kálvilok, Entz rozmaringok, hercegnőalmafák, aranypármenek, sikulai és jo­natán fajták. A pusztuló kertet nem csak a fajták bemutatása, hanem esztétikai, történeti ér­téke miatt is meg kell őrizni. A mónosbéli önkormányzat el is indította a helyi védelembe vé­teli eljárást. Éveken át nem termettek, nem lehetett tudni, milyen fajtákat őriznek az öreg fák.- Egyfajta kitörési pont ne­künk ez az almáskert - közölte a polgármester asszony. - Mó­nosbél kis falu, nincs túl sok ide­genforgalmi vonzerőnk. Ezt sze­retnénk most kiaknázni. Alma­fesztivál hagyományát teremt­jük meg idén ősszel. Úgy tervezzük, szeptember 30-án, amikorra beérik a fák gyümölcse, megtartjuk az első Batul Fesztivált. Ez az ősi fajta, ttjszi ki a kertben lévő fák felét. Á belő­le készített termékekkel, süte­ménnyel, lekvárral igyekszünk idecsábítani a vendégeket, és ha sikerül, az Alma Együttes is mu­zsikál a rendezvényen. Összesen 28 almafa él még a kertben, ezek az 1700-as SS Két év, harminc fajta, háromszáz csemete A történelmi fajták szaporítá­sa immár két éve folyik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szer­vezésében, közel 30 fajtából 300 csemetéjük van már. A cse­meték egy része visszajut abba a kertbe, ahonnan oltották. Más részük iskolaudvarokba, templomkertekbe, múzeumker­tekbe, vagy éppen az igazgató­ságudvarába - a facsemeték ■ Kóstolt már őshonos almafajtákat? mm Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. JP számára legjobb környezetbe - kerül. Harmadik részüket mostoha körülmények közé tele­pítik: például olyan - a BNPI tulajdonában lévő - szőlőhegy­re, amit ötven éve nem művel­nek, ezért pályázati forrásból rekonstruálhatják a gyümölcsö­seit, védett fajokban gazdag fél­száraz gyepeit, molyhos tölgyes ligeteit. években telepített kert harma­dik-negyedik generációjának tagjai lehetnek. Nyolcvan-száz­éves fák. A mónosbéliek most szakmai segítséget kapnak au kert megmentésére, továbbélé­sének biztosítására, fiatalításá­ra a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság szakembereitől, az Eg­ri Kertbarát Kör Egyesülettől.- A fák nagy részét a he- lyiek-bevonásával szakszerűen megmetszettük, örülünk, hogy számítanak szakértelmünkre - mutatott rá Zerényi Endre, az Egri Kertbarát Kör Egyesü­let szakmai referense. Tudatta: szerencsére egyre többen felis­merik, hogy az őshonos fajták megvédése mennyire fontos az egészségünk megőrzése szem­pontjából is. A jövőre 40 éves kertbarát körnek száz tagja van. Örömtelinek tartják, hogy minél szélesebb körben, egyre fiatalabbaknak tudják átadni az ismereteket, amelyeket apá­iktól, nagyapáiktól tanultak. Dr. Édes az egri fórumon Ifjú közgazdászok Gyöngyösön krf Politikusoktól, szaktekintélyektől tanultak a résztvevők Infarktus után: egyre jobb életkilátások minden második ember Ma­gyarországon kardiovaszku- láris betegség, azaz szívin­farktus, vagy szélütés miatt veszti életét. A háziorvosok oroszlánrészt vállalhatnak a megelőzésben, mondta Prof. Dr. Édes István, az MTA dok­tora, a DOTE klinikájának igazgatója az Egerben tartott Kardiológiai Napokon. A konferenciát a Markhot Fe­renc Kórház kardiológusai szervezték.- Mit takar a fórum mottója: prevenciótól az akut ellátásig?- Több mint 300 orvos találkozott Egerben. Több­ségük kardiológus, de bel­gyógyászok, háziorvosok is voltak itt, azért, mert a kar- diovaszkuláris betegségek esetében a megelőzés első­rendű. Ebben nagy szerepe van a táplálkozásnak. Az alapellátásban dolgozó orvo­sok sokat segíthetnek bete­geiknek, az ilyen fórumok abban segítenek, hogyan tegyék ezt.- Milyen témákkal foglalkoz­tak ezúttal?- Az idén a hagyományos kardiológiai témakörökön kí­vül kiemelten foglalkoztunk a billentyűbetegségekkel, valamint a táplálkozás és a kardiovaszkuláris betegsé­gek kapcsolatával, a külön­féle népszerű diéták egész­ségre gyakorolt hatásával. •' föilÁOÍj&AÁjOO >j /i- Milyen életkilátásai vannak ma egy, jpfarktuson átesett be­tegnek?- Szerencsére egyre job­bak. Míg az ezredfordulón az infarktusos betegek 20- 30 százaléka egy éven belül életét vesztette a roham után, ez mára 8 százalékra csökkent a gyors, kardio- centrumokban történő ellá­tásnak köszönhetően. ■ G. R. A hét végén a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola adott otthont a XXXIII. Fiatal Közgazdászok Országos Találkozójának. A rendezvény központi témáját a 2014-2020 közötti uniós fejlesz­tési időszak, s az oktatási rend­szer megújítása adta. Előadást tartott Kovács Ár­pád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint hazánk gazdaságá­nak évente 1,5 százalékot meg­haladóan kellene növekednie. $ Ehhez ösztönözni kell a befek- i tetéseket, ide kéne vonzani a tő- | két. Az előadók hangsúlyozták: | cél a köz- és a felsőoktatás szín- I vonalának emelése. ■ T. B. Kovács Árpád a gazdasági növekedés fontosságáról is beszélt k i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom