Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-16 / 63. szám

2013. MÁRCIUS 16., SZOMBAT Egri sikert hozott az első ízben kiírt megyetörténeti csapatverseny helytörténet A megyeháza Telekessy-termében rendezték a „Kulturális kaleidoszkóp” zá­róeseményét, az első megyetör­téneti versenyt. A vetélkedőn - amelyeknek témája 1848-49-es szabadságharc Heves megyei eseményei voltak - hét feladat várt a csapatokra, így csaták felidézése a megyetérképen, történelmi totó és a szabadság- harc eseményei képeken. A várostörténeti bemutatók kö­zött kiemelkedett a Tinódi Álta­lános Tagiskola csapata, amely pályázatában a Szent József for­rás történetét mutatta be. A zsűriben helyet foglalt Ne­mes Lajos nyugalmazott levél­tári igazgató, mint elnök, Som­fai Tiborné, a Heves Megyei ■ A pontvadászat végeredménye: Eger, Pétervására, Lőrinci, Bélapátfalva, Füzesabony. Honismereti Egyesület alelnö- ke, valamint Urvári Sándor, az Egri Kulturális és Művészeti Központ főmunkatársa. Amint azt Gál Sándortól, a program vezetőjétől megtud­tuk, márciusban indult újra a Kulturális kaleidoszkóp 2013, amiben ismét szerepel város- történet. Meghirdetik a megyei amatőr képző- és iparművé­szeknek szóló pályázatot is, illetve a megyéhez kötődő írók, költők rfiűveinek a bemutatását szolgáló vers-és prózamondó versenyt. A program keretében tervezik az együttműködést a megyében élő és tanuló fiatal tehetségek irodalmi pályázatát meghirdető önkormányzatok­kal azért, hogy nívós megyei antológia készülhessen.- Külön értéke volt a prog­ramnak, hogy a József Attila vers- és prózamondó ver­senyen - ahol középiskolás fiataljaink kimagasló teljesít­ményt nyújtottak -egyedüliek voltunk abban a tekintetben, hogy a versenyzők repertoár­jában a megyénkben élt és élő írók, költők műveinek előadása szerepelt - fogalmazott Gál Sándor. - Fontos, hogy a folyta­tásban - az eddigi tapasztala­tokra építve - a rendezők szá­míthatnak a civil szervezetek aktivitására, amely elősegíti a helyi közösségi ünnepek tar­talmasabbá tételét. ■ P. A. MEGYEI KORKÉP HHVHUIi Guti Rita Az írás szabadságot jelent neki könyvbemutató Március 21-én a könyvtárban kiderül, kit rejt a Muhary Zalán írói álnév Bár gyermekként hanya­golta az olvasást, igyekszik bepótolni. Hivatása orvos. Muhary Zalán néven nem­régiben könyve jelent meg a Historium Kiadónál: Egy tu­cat esztendő címmel. A kötet egri bemutatóján kiderül, ki rejtőzik az írói álnév mögött.- Miért őrzi az inkognitót?- Elsősorban orvos vagyok, ez a hivatásom. Ezt szeretném külön választani a történelem és az irodalom szeretetétől. Az orvostörténelem kutatása és az írás jelenti a fantázia sza­badságát, a gyógyító munka fegyelmezettsége után. Köny­vem valós háttér előtt számos fikciót bont ki. Olyanok, akik járatosabbak a történelemben, nyilván ízekre szedik a művet. Ez kis szorongással jár. Ráadá­sul a megjelenés óta magam is felfedeztem pár apró hibát, amelyek véletlenül kerültek a történetbe. Ezzel együtt vál­lalom az Egy tucat esztendőt. Büszke vagyok rá, mert egy újabb színfolt lehet, ami felhív­ja Eger értékeire a figyelmet. Ez nem történelemkönyv, noha igyekeztem a kor viszonyait minél jobban megismerni.- Emlékszik a pillanatra, amikor elhatározta, könyvet ír?- Kicsit homályosak az ak­kori események. Ahogy emlék­szem, a működtetővál­tás után nehéz időszakot él­tünk át mun­kahelyemen, az egri kór­házban. A könyvben fejezetcím is megemléke­zik az átadás-átvételekről. Mondhatnáms, a könyv kiruc­canás volt a hétköznapok nyo­mása alól, szabadon engedhet­tem a fantáziámat.- Fiainak s hű feleségének ajánl­ja a könyvet. Ők olvasták már?- A feleségem volt az első, aki a kéziratot olvasta. Nevet­ve meg is jegyezte: „Te szere­ted Eszterházy püspököt...” ami igaz. Nagyobb fiaim már a kiadott könyvet olvasták. Bár otthon kötelező olvasmány Muhary Zalán a múlt század elején élt Egerben. Legalábbis azon legenda szerint, amelyet az Egy tucat esztendő című könyv szerzője teremtett. ÁHét Embere lett, a legkisebb fiam még nem tud olvasni, felmentettem. Fon­tos nekem a család, ahogy a könyvbéli ősömnek, Muhary Jó- zsefnek is. Az ő alakjában sok önéletrajzi vonás van. A gyógyítás, Eger városa és a hit is összeköt bennünket.- A kórház névadója, Markhot Ferenc is vezéra­lak a könyvben. Az ő ábrázo­lása mennyire fikció?- Igyekeztem legendás­sá tenni őt, a valóságban is kiváló, de peches embert. ' A tanítvány, Muhary József szemszögéből mutatom be po­zitív figuraként. Aztán vannak a sztoriban olyan elképzelt dolgok, amik a valóságban is megtörténtek, de nem akkor, nem úgy. Ezek szándékosak. Nem árulok el sokat, ha beava­tom az olvasót, a könyv elején haláleset történik. Tényleg ki­zuhant egy minorita szerzetes a toronyból, amiért lecsuktak pár minoritát. Ez nem kitalá- ció, csak pár évvel előbbre hoz­tam, hogy jobban illeszkedjen a történetbe, Pius pápa és II. József bécsi találkozójához.- A korabeli Eger utcáin, alagút- jaiban járunk. Itt minden hiteles?- A barokk kori épületek igen, bárki megnézheti, de az egri építészekkel nem sokat foglalkoztam, csak egy egy­szerű chirurgus szemüvegén keresztül, elnagyoltan. Termé­szetesen fantáziaszülte elemek is bekerültek. A történetszövés kedvéért kicsit túldimenzionál­tam a város alatti alagútrend­szer szerepét, de azt hiszem, ezt megbocsátják nekem. Ám a vallásszabadság és a kis- egyházak kérdése igen fontos momentuma a könyvnek. Ez hívő emberként mélyen érint engem, és ma is nagyon aktuá­lis kérdés. Névjegy: NÉM: Muhary Zalán (írói álnév) született: 1892. december 12- én Egerben FOGLALKOZÁSA: ChirurgUS, ÖT­VÖS hobbi: olvasás, írás, orvostörté­nelem kutatása, természetjárás család: feleségével három fiút nevelnek vallás: keresztény KEDVENC ÉTELE: tepertő kedvenc kiadó: Historium Ki­adó ( és vezetője Bíró Szabolcs) könyve: Egy tucat esztendő címmel 2012 őszén jelent meg VALÓDI SZEMÉLYAZONOSSÁGA: aki kíváncsi arra, kit is rejt a Muhary Zalán álnév, március 21-én a Bródy Sándor megyei könyvtárban megtudhatja.- A boncolásokról, különböző nyavalyákról szóló részeknél azért érződik: az író orvos.- Az orvostörténet mindig is nagyon érdekelt, hiszen sokat tanulhatunk a múltból. A könyvbeli kiütéses typhus valódi kórkép és a volhíniai láz is. Fontosnak éreztem be­mutatni: Markhot korában is voltak boncolások, s tényleg minden feltétel adott volt az orvosegyetemi oktatáshoz, csak a politika meszelte el. A kórháztörténeti momentumok igazak, de a vincés nővéreket azért hoztam előbbre az idő­ben, mert tisztelegni akartam hű betegápolásuk előtt. A has- menéses járvány kitaláció, de a koleraágyak léteztek egészen az 1970-es évekig. A haldokló anyán történő császármetszés ötlete pedig - bevallom - on­nan jött, hogy a 2009/2010-es H1N1 járványban történt ilyen. Az anya meghalt, ám a gyer­meket megmentették. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL ^EGER GÁRDONY SZÍNHÁZ Tragédia: színpadon próbál száz fiatal Több mint száz egri diák ké­szül lázasan Az ember tragédi­ája bemutatására. Kiosztották a szerepeket: van tizennégy Ádám, Éva és Lucifer, hiszen az előadás során a darab minden színét más iskola játssza majd. Az egyik legnehezebb feladat, hogy két intézmény, a Bor­nemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola, valamint a Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskola tanulói együtt adják elő a londoni színt. A darabot Fehér István színművész ren­dezésében állítják színpadra a Gárdonyi Géza Színházban. A teátrum „Játsszunk színházat” programjában résztvevő fiata­lok a minap először próbáltak színházi körülmények között.- Végigmentünk a darabon, kipróbáltuk a forgó§zínpadot, az emeléseket, a süllyesztőt és a gyors színváltozásokat - mesélte a rendező. - A diákok nagyon élvezték, van, aki már tudja a szövegét. Igazán lelke­sek, akad köztük, aki még nem volt színházban, úgy gondo­lom, ez a próbafolyamat nagy hatással lesz az életükre. A díszletet Bényei Miklós, a jelmezeket Molnár Gabriella tervezi. Bemutató: május 17. ■ A napokban a diákok immáron színházi körülmények között próbáltak Lautrec és a Moulin Rouge VILÁGPREMIERRE készül a GG Tánc Eger. Összművészeti pro­dukcióban gondolkoznak: a képzőművészet, a színművé­szet és a kortárs tánc elemeit elegyítő kompozíció a számító- gépes grafika és a videó-ani­máció megoldásait is hasz­nálja majd. A Gárdonyi Géza Színház tánc- és és színművé­szei közösen formálják meg az előadás szerepeit.- Mindig a szívem csücske volt a híres francia festő és plakát­tervező, Toulouse-Lautrec éle­te. Magával ragadóan érzelem­gazdag és aktuális - mondja Topolánszky Tamás, koreográ­fus. - Mutatja, nem kell meg­ijedni attól, ha valami kortárs vagy populáris. Élhető, minő­ségi produkciókat hívhatunk életre e műfajokban is. Lautrec olyan művész, aki plakátjaival népszerű volt az utca embere között, de elismertséget vívott ki magának művészkörökben is. Az előadás azért kapta ezt a címet, mert nem lehet elvá­lasztani életstílusát és a mű­vészetét a Moulin Rouge-tól, amely alapvetően meghatároz­ta azokat. Az előadás során be­mutatjuk mindazt, ami hatás­sal volt rá. Szeretném, ha látva a darabot, sokan elolvasnák az életrajzát, s újra megnéznék a képeit. ■ n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom