Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-13 / 61. szám
2 2013. MÁRCIUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Székely Zoltán irányíthatja a Heves Megyei Agrárkamarát Választ kell adni az új kihívásokra borvidéki stratégia Egernek, ha meghatározó szereplő akar maradni, változtatnia muszáj egér Megalakult a Heves Megyei Területi Agrárkamara új elnöksége, s megválasztották a tisztségviselőket is. A februári küldöttválasztáson a 4780 voksolásra jogosult tizede vett részt. Hevesben egy listára lehetett szavazni, a MAGOSZ javasolta küldötteket 12 szakmai érdekképviselet is támogatta, a jelöltek az agrárium teljes vertikumát lefedték. A voksolást követően a napokban tartották meg az alakuló küldöttgyűlést, amelyen megválasztották az új tisztségviselőket. A Heves megyei elnök a szervezetet eddig átmenetileg irányító Székely Zoltán lett, a négy alelnök pedig Kovács József, Rácz József, dr. Jung László és Ambrus Sándor. Az eddigi hét osztály helyett a továbbiakban 15 működik, s az eddigi tíz országos küldött helyett Heves 15-tel rendelkezik majd. Székely Zoltán elmondta, szűkebb pátriánk a legkisebb tagsággal rendelkező megyék közé tartozik, de ez növelhető lenne a hegyközségi tagok bevonásával. A választási arány Hevesben közepes volt. Az új Nemzeti Agrárkamara március 28-án alakul majd meg Budapesten, ekkor fogadják el az alapszabályt, s megválasztják a vezetőket is. ■ T. B. Járdák és utak felújítását is tervezi Ostoros pótolják Hiány nélkül, 172 milliós főösszeggel fogadta el a költségvetést a település kép- viselő-testülete. Kisari Zoltán polgármester elmondta, út és járdafejlesztésben van elmaradása a településnek, ezeket az idén pótolni szeretnék.- Kapcsolt feladat a tavaly elindított gyalogosátkelő- hely-program befejezése, ami négy zebra felfestését jelentené. Terveink között szerepel az általános iskolában egy 14x22 méteres műfüves pálya kialakítása is, amelyre a Magyar Labdarúgó Szövetség helyi sportfeltételek javítását célzó pályázat adna lehetőséget - tette hozzá. ■ P. A. A szőlő-bor ágazatban az elmúlt évtizedben lezajlott változások alaposan megviselték az Egri Borvidéket is. Az új körülményekre, kihívásokra új borvidéki stratégiával igyekeznek válaszolni a helyi szereplők. Kühne Gábor Aligha lehet tagadni: az elmúlt évtizedben jelentős változások zajlottak le - s zajlanak napjainkban is - a szőlő-bor ágazatban itthon és világszerte egyaránt. Elég csak az uniós csatlakozásunk óta eltelt eltelt időszak történéseire, a negatív fejleményekre gondolni. így például arra, ahogyan az olcsó, gyenge minőségű dél-európai borok teret nyertek itthon, illetve a magyar borok hagyományos piacain, más mellett Lengyelországban, Csehországban, vagy arra, hogyan zsugorodik a szőlő termőterülete - bocsájtot- ta előre Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) elnöke a közelmúltban elkészült egri borvidéki stratégia kapcsán.- Az említettek jelentős feszültségeket okoztak az Egri Borvidéken is, tulajdonképpen a felerősödésük vezetett ahhoz a szakmai beszélgetésekhez, háttéregyeztetésekhez, amely végül az új stratégia megfogalmazását eredményezte. Az igazi munka 2011 végén indult meg az Eszterházy Károly Főiskolán, s abban a kistermelőkön kívül a nagyobb pincészetek és az Egri Bormíves Céh képviselői is részt vettek, illetve esetenként külsős szakemberek is bekapcsolódtak a vitába - jelentette ki a szakember. A végül tavaly év végére elkészült, Németh Ákos és Ipacs Géza marketing szakemberek által jegyzett stratégia két alapvető részből áll: egyrészt a borkereskedelemmel kapcsolatos teendőket, másrészt a marketing, illetve kommunikációs feladatokat veszi számba. - A főbb megállapításai a megújulás és az összefogás szükségességére építenek. Az előbbi alatt elsősorban a borvidéket érintő kérdéseknek az eddigiektől eltérő megközelítését érti - mutatott rá Varsányi Lajos. «frZANUSSO Gépesítés a szőlőben. A borvidéki stratégia szerint ahol lehetséges, célszerű bevezetni a gépi szőlőművelést, ide értve a szüretet is.- Természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egri borászok az utóbbi évtizedben már bebizonyították, hogy nem csak a hazai, de a nemzeközi mezőnyben is képesek kiemelkedő eredményeket elérni. Az is tagadhatatlan azonban, hogy időközben a fogyasztói igények is jelentősen megváltoztak, és ■ Hiányzik a borvidékről az a 2-3 milliárd forintnyi tőke is, ami eltűnt az ágazatból. ez nem tett jót az ágazatnak, hogy csak a gazdasági válságnak a keresletre gyakorolt hatására utaljak. Azaz: az olcsóbb árkategória irányába fordultak a vásárlók, ami - valljuk be - nehéz helyzetbe hozta az ágazat egészét, egyúttal új kihívásokat is jelentett a borászatok számára - hangsúlyozta az EBHT elnöke. Varsányi Lajos arra is emlékeztetett: az Egri Borvidék szereplői közt szintén jelentős változások történtek. Egyebek mellett felszámolták a legnagyobb borászati vállalkozást, az Egervint. És ez nem csak egri munkahelyek elvesztését, a szőlőtermelők bizonytalan helyzetbe kerülését eredményezte, hanem veszélybe sodorta a cég által birtokolt, a borvidék számára rendkívül fontos exportpiaci pozíciókat is. - Hogy mást ne is említsünk: az Egervin majd’ húsz országba szállított egri borokat, mióta azonban bezárta a kapuit, lényegében tönkre ment az igen komoly tároló-, illetve az ugyancsak jelentős feldolgozókapacitás is. Mindezen felül nagyon hiányzik a borvidékről az a 2-3 milliárd forintnyi tőke is, ami eltűnt az ágazatból. Tulajdonképpen mindebből egyenesen következik, hogy az itt megtermelt szőlő jelentős része nem borként, hanem szőlő alapanyagként hagyja el A BORVIDÉKI STRATÉGIA kiemelt célként ír a termőterület stabilizációjáról, a versenyképesség javításáról és az árbevétel növeléséről. Ennek érdekében erősítené az összefogást, minőségben és gazdaságosságban is verseny- képes termékekre fókuszálna, s optimalizálná a szőlő termőterületnagyságát, illetve az azon előállítottárualapokat. Újratelepítésre, ültetvénykorszerűsítésre és szerkezetátalakításra van szükség a mikroklímának és a terroira borvidéket, azaz: máshol teremt munkahelyeket, máshol termel komolyabb hasznot. Az országos összkép azonban még ennél is sötétebb, hiszen borexportőrből, illetve a korábbi esztendők relatív túltermeléséből 2012-re borimportőrré váltunk - tette hozzá. Az EBHT elnöke szerint mostanra eljutott Eger oda, hogy ha „életben akar maradni”, továbbra is a piac meghatározó szereplő kíván lenni, változtatnia kell.- Az egyik lehetséges irányt az egykori piacaink visszaszerzése, illetve a még meglévő piacainkon a fizetőképes kereslet nak legjobban megfelelő fajták előtérbe helyezésével, esetenként - ahol lehetséges - gépi szőlőművelés alkalmazásával. Jó minőségű árualapokat kell előállítani a szőlőtermelők és -felvásárlók kölcsönös érdekeken alapuló hosz- szú távú együttműködés révén, s indokolt lenne a szőlőtermelők premizálása is a végtermék értékesítését követően. Az alkalmazott borászati technológiákat folyamatosan fejleszteni kell, elsősorban a palackozás terén. Jobb versenyképesség, nagyobb árbevétel kell ■ Segíthet-e az Egri Borvidéken az új stratégia? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kiszolgálása jelentheti. Ehhez azonban a szereplők - a szőlő- termelők, a borászok, a marketing szakemberek - összefogására, az anyagi eszközök koncentrációjára van szükség. A nagy piacokat ugyanis csak így lehet kiszolgálni. Lásd az oroszországira való visszatérést vagy a mostanában sokat emlegetett kínaira való belépést. A tavalyi szüret után - az alacsony hazai és európai termésátlagok miatt - nem volt gond a szőlő alapanyag értékesítésével, ám komolyan számolnunk kell azzal, hogy egy átlagos, vagy annál nagyobb meny- nyiségű termés esetén nem talál vevőre a magyar szőlő. Már csak e miatt is fontos lenne a közös piacépítés, hogy az itteni szőlőt „egri” borként tudjuk értékesíteni, ami új munkahelyeket és nem mellesleg magasabb árakat jelenthet - hangsúlyozta Varsányi Lajos. HIRDETÉS Bővít a Bilfinger Babcock Hungary visoNTA Új üzemcsarnok, új munkahelyek a térségben Ma adja át új csarnokát a Bilfinger Babcock Hungary Kft. Visontán, a Mátrai Erőmű Zrt. Ipari Parkjában. A német tulajdonú energiaipari cég első magyar leányvállalatát Babcock Borsig Service Hungary Kft. néven 2005-ben alapította. Az erőművek karbantartásával, tüzelőkörök • gyártásával és nyomás alatti részek szerelésével, karbantartásával, főgőzrendeszer kiépítésével foglalkozó cég azóta elismertségre tett szert hazánkban.- Anyavállalatunkkal hat évvel ezelőtt nyertük el közbeszerzési pályázaton a Mátrai Erőmű másfél blokkjának korszerűsítésére kiírt tendert, amely célja, hogy az uniós előírásoknak megfelelően környezetkímélőbbé és gazdaságosabbá tegyük a villamosener- gia-termelést a Mátrai Erőműben. Három évvel ezelőtt átvettük a kivitelezést végző Transelekt- ro szakembergárdáját, s azóta is együttműködünk a Mátrai Erőmű Zrt.-vel, de országszerte számos energiatermelő és nehézipari céggel is kapcsolatban állunk. Partnereink vannak Szlovákiában, Horvátországban és már Romániában is - mutatta be a vállalatot Pávai Barna cégvezető. Mint elmondta, a speciális minőségi igények és a különleges anyagok miatt nagy a felelősségük, de megbízható, kvalifikált hegesztő- és lakatosgárdával rendelkeznek. Rendszeresen dolgoznak Németországban is, ahol továbbképzést is kapnak, s minőségirányítási rendszert is üzemeltetnek.- Több mint húsz saját dolgozóval rendelkezünk, alvállalkozóinkon keresztül közvetve azonban félezer embernek adunk munkát. Az új csarnok építésével és az új megbízásokkal tovább növeljük foglalkoztatói szerepünket - tette hozzá Pávai Barna. A közel hetvenmillió forintos, önerős beruházás átadásán jelen lesznek a környék polgármesterei, az anyavállalat és a Mátrai Erőmű képviselői, valamint a magyar cég vezetői is. Kezdődik a költési szezon természet Szalóki óvodások segítenek a madárbarátoknak Már óvodás korban fontos elkezdeni a környezeti nevelést. Ezt vallják a Magyar Madártani Egyesület bükki csoportjának tagjai, akik a napokban az eger- szalóki óvodásoknál jártak. Balázsi Péter, a csoport titkára elmondta: nyolc madárodút helyeztek el az intézmény közvetlen környezetében, hogy megkönnyítsék a költési időszakot megelőzően a madarak dolgát. Lakott településeken nehezebben találnak odvas fákat a madarak, hiszen az épületek biztonsága érdekében ezeket g többnyire kivágják. A most “ Egerszalókon kihelyezett odúk- J ba cinkék, verebek beköltözé- 1 sét várják. ■ G. R. A gyerekek örömmel fogadták a madárbarátokat * 4 i
