Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-05 / 30. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2013. FEBRUÁR 5., KEDD Az ökogazdálkodást erősítenék agrárkamara Megmarad az agrártámogatások összege, de többet kell tenni érte Megmaradnak a kérődző jószágokra kiadott nemzeti támogatások. Az unió rendelkezéseiben előírja a legelők megtartását is. Képünk illusztráció. Négyezerrel több turista látogatott el Heves megyébe KSH Több külföldi, de kevesebb belföldi vendégéjszakának örülhettek tavaly novemberben a hazai kereskedelmi szálláshelyek. A turisták hat százalékkal több időt töltöttek el a szállodákban, panziókban 2012 tizenegyedik hónapjában, mint egy évvel korábban. A belföldi vendégek 631 ezer vendégéjszakát töltöttek. A vendégek száma stagnált, az éjszakáké 3 százalékkal visszaesett az egy évvel azelőttihez képest. A külföldi vendégek 703 ezer éjszakája 16 százalékos növekedést jelent. Az északi régióban kevesebb volt a külföldi, több a belföldi vendég, míg a Tisza-tó környékén tizedével esett vissza a forgalom. Az északi régió szállásadói 5 százalékos növekedésnek örülhettek, míg a tó körzetében a külföldiek elmaradását ellensúlyozta a belföldi turizmus élénkülése, így négy- százalékos pluszban zártak. Heves megye kereskedelmi szálláshelyein 2012 novemberében 29 ezer vendég hatvanezer éjszakát töltött, ez több mint négyezres növekedés. Egerben kilencezer turista közel 19 ezer éjszakára szállt meg. Gyöngyösön a szállodák több mint négyezer éjszakás gyarapodást regisztráltak. Közepes mértékben javultak Egerszalók és Párád adatai (1500, illetve 500 éjjel), a hónap vesztese Szilvásvárad volt, ahová 400-zal kevesebben utaztak el. «T.B. Két hosszú hétvége is volt Egy év átmeneti időszak után teljesen átalakulhat az agrártámogatási rendszer. Ez hoz jót is, de több előírást kell majd betartani. Tóth Balázs A közös agrárpolitika jövőjéről, a 2014 utáni mezőgazdasági támogatásokról rendezett fórumot a Heves Megyei Agrárkamara Demjénben, a Korona Borházban. Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az esemény kapcsán elmondta, idén az agrártámogatásokra 690 milliárd forintnyi forrás lesz, amelyből 500 milliárd forint az Európai Uniótól érkezik. Míg tavaly a területalapú támogatás (SAPS) 60 ezer forint körül alakult hektáronként, addig jövőre ez elérheti a 66 ezer forintot. Megmarad számos kiegészítő, társfinanszírozású jogcím (Natura 2000, erdősítés) s lesznek új LEADER-, valamint kertészeti és egyéb kiírások is, például a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra.- Idén nagyon fontos az öntözési stratégia kialakítása, a földtörvény elfogadása, az agrárkamara átalakítása, a munkaigényes, nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt kezelése, a sertésstratégia megvalósítása és a közös agrárpolitika reformja - sorolta a 2013-as kormányzati terveket a helyettes államtitkár. A 2014-2020 közötti vidék- fejlesztési prioritások tervezése folyik, a tudástranszfer, a beruházások, az élelmiszerlánc, az erdőgazdálkodási ökoszisztémák megőrzése, s az alacsony szén-dioxid-kibocsátás lehetnek a középpontban. Megjegyezte, hogy az állattenyésztők aránytalanul kevés területalapú támogatást kapnak, ezen pedig változtatnának. Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa elmondta, Magyarországnak évente körülbelül 1,3 milliárd euró közvetlen mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás jár a 60 milliárdos uniós keretből. Mivel a vidékfejlesztési jogcímek többségét is a gazdák vehetik igénybe, a termelők a pénz 95-96 százalékát kapják. A hatvanmilliárd és az 1,3 milliárd a következő években is marad, igaz, a ciklus végére ez jóval kevesebbet fog érni. A magyar gazdák a közvetlen uniós agrártámogatások átlagát kapják, ami a területalapú támogatás esetében hektáronként 260 eurót jelent, ennek tizedét azonban egyéb jogcímeken osztják szét.- Az új agrártámogatási rendszer 2015-ben indul. Vita van a 2014-es átmeneti évről, valószínű, hogy a 2013-as szabályok maradnak, esetleg néhány új elem bevezetésével. Az új szisztéma hasonlít a mostani nyugat-európaihoz (SPS), azaz jogosultság alapú lesz. A lengyelek szeretnék elérni, hogy a hozzánk hasonlóan SAPS-ot alkalmazó tagországban egy hibrid modell működjön tovább, a területalapú támogatás megtartásával, az új szabályok átvételével. Egyébként, bár a jogosultságot lehetne adni-venni, föld nélkül semmit sem érne. Hátránya, hogy bennragadna többszázaléknyi forrás. Tárgyalás alapját képezi, hogy a szabályok szerint az kaphatna jogosultságot, aki 2011-ben már vett igénybe agrártámogatást, s 2014-ben, vagy 2015-ben is ad be kérelmet. Nálunk 2012-ben 2011-hez képest tízezer új gazdálkodó jelent meg a rendszerben, ezért ezt nem tartjuk jó ötletnek SZÉKELY ZOLTÁN, a Heves Megyei Agrárkamara átmeneti elnöke a Magyar Agrárkamara átalakulásáról adott tájékoztatást a jelenlévőknek. Az egységes országos kamarának minden érintett alanyi jogon a tagja lett, a tagdíjat pedig az elnökség megalakulása után határozzák meg. február 1-21. között megyei küldötteket választanak, Hevest 45-en képviselik majd a köztestületben. Az átalakulás célja a tagság növekedése miatt erősebb, azonos, jó szolgáltatást nyújtó szervezet létrehozása. Heves megye eddig a legjobban fejtette ki Papp Gergely, majd rátért az új elemekre. Ezek szerint kétszeres büntetés terhe mellett mindenképpen kötelező lesz betartani a zöldkomponens előírásait, amelyért a források 30 százalékát adják. Bizonyos birtokméret felett (ez most 15 hektár, de változhat) évente legalább háromféle növényt kellene terműködő, anyagilag erős megyei kamarák között volt. Itt eddig ötezren regisztráltak, ezt a számot szeretnék növelni a hegyközségi tagokkal. Az agrárkamara feladatai közé tartozik majd az érdekvédelem, a tagság versenyképességének növelése, valamint, hogy a kormány szakmai tárgyalópartnere legyen. A kamara segít abban, hogy tagjai több bevételhez, piachoz jussanak, számukra információkat, szakmai támogatást és jogi segítséget is nyújtanak. A falugazdászok egy részét átveszi majd a tanácsadói hálózat. meszteni. Kivételt képeznek a szőlőtermesztők. A legelők megőrzése nem probléma, vita van viszont az ökológiai célterületről. Ez azt jelenti, hogy minden gazdaság földterületének hét százalékát pihentetni kellene. Ebbe azonban beletartozhatnak a fasorok, az árkok is. A tagállamnak járó agrárforrás két százalékával a fiatal gazdákat támogatnák. Magyarország nem vezeti be a kedvezőtlen adottságú területek támogatását, kihasználja a termeléshez kötött jogcímeket, ami a pénz tizede. A közvetlen támogatotti körből kikerülnek a dohánytermesztők.- Több tízezren választhatják majd a kis gazdaságok támogatási rendszerét, amely évi 500-1000 eurót jelent, fixen. Egyszer, 2014. október 15-éig lehet majd ezt választani. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás feltételei tovább szigorodhatnak. A cukor- és tejkvótákat 2015-től eltörlik, ahogyan a szőlőtelepítési jogokat is, utóbbira viszont állami kontrollt dolgoznak ki - emelte ki Papp Gergely. Átveszi a falugazdász-hálózatot az agrárkamara Jobban kereshettek társaiknál a nagy cégeknél dolgozók top 50 Több mint 16 ezer embert foglalkoztat a statisztikai adatok szerint a félszáz legnagyobb Heves megyei vállalat Bár a legnagyobb vállalkozások saját tőkében, nyereségben és árbevételben nagy súlyt képviselnek a megye gazdaságában, a fejlett technológiából fakadó hatékonyságuk miatt a foglalkoztatásban kisebb szerepet töltenek be. Igaz, beszállítóik révén is növelik a foglalkoztatást. A tárasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál foglalkoztatottaknak harmada, 16 ezer 400 ember állt a legnagyobb ötven társaságnál alkalmazásban. Ugyanakkor ez a kör fizette ki a megyei bérköltség felét - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatain alapuló Heves megye top 50 2012 kiadványban. Ezeknél a cégeknél az átlagbér megközelítette az évi 3,4 millió forintot, ami jóval több mint kétszerese a nélkülük számított 1,46 millió forintos megyei átlagnak. Az elit körbe tartozó vállalatnál egy év alatt 9,8 százalékkal lettek magasabbak az átlagbérek, némileg elmaradva a megyei átlagtól. A félszáz vállalkozásnál a foglalkoztatás 2011-ben 6,8 százalékkal, több mint ezer emberrel bővült a megelőző évhez képest, míg a térség többi vállalkozásánál valamivel kisebb volt a növekedés. Tavalyelőtt a megye legnagyobb foglalkoztatója a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. A Hesi Kft. 164 dolgozójával a 38. helyen szerepel a listán volt, közel 2800 dolgozóval. A cégnek 260-nal több dolgozója volt 2010-hez képest. A második helyen állt a Mátrai Erőmű Zrt. 2300-at meghaladó létszámmal, a harmadik a ZF Hungária nyolcszáz emberrel. A 4-5. helyen egy év alatt helycsere történt, a Horváth Rudolf Intertransport 635-re bővítette alkalmazottai számát, míg az Agria Volánnál továbbra is hatszázan dolgoztak. Az első tízbe befért még a Heves Megyei Vízmű Zrt., a ZF Lenksys- teme, az Agria-Humán, a Piko- pack, illetve az EBM Hungary Kft. A cégek 420-560 közötti dolgozóval rendelkeztek. A korábban félezer foglalkoztatottal hetedik Egererdő átlagos állományi létszáma százhatvannal csökkent. Az ötvenes listára minimum 129 munkavállalóval lehetett fölkerülni, ezt az újonc Egér-Park Hotel Szállodaüzemeltető Kft. érte el. Szintén újnak számít most a rangsorban a Human-C munkaerő-közvetítő és -kölcsönző, a hatvani Városgazdálkodási Kft., az LKH Leoni, a Jász-Tész Kft., s a Szalók Holding. A legtöbb cég növelte dolgozói létszámát, a korábbi listán is szereplők, s mindkét évről adatot szolgáltatók közül két év alatt több mint 50 embert vett föl az Első Elbe, az SBS Kft. és a Mader Logisztikai Kft. ■ T. B. ) r A A / i
