Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-28 / 50. szám

2 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2013. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Balián veszélybe kerülhet az óvoda és iskola további működtetése JPETERVASARAI KISTÉRSÉG Tavaszodik a Banya-tanyán kezdeményezés Magbörzékkel segítik a környék kertelőit a bátoriak Eljött immár a kertészkedők ideje. A kiskertek művelése valójában ma már több, mint hobbi. A túlélésben is sokat segíthet az itt lakóknak. Jóval kevesebb közmunkás lesz idén a falvakban foglalkoztatás A pétervásá- rai kistérség húsz településén tavaly örömmel üdvözölték a Start közmunkaprogram be­vezetését. A tartósan munka- nélkülieknek mindenképpen mentőövet jelentett ez a forma, hiszen nyolcórás foglalkozta­tásban kiszámítható, állandó kenyérkereseti forrást jelentett. Lapunkban több riportban is beszámoltunk arról, hogy sok községben - kisebb-nagyobb kezdeti kudarcot leszámítva - eredményesnek bizonyultak a programok. Idén a március 1-jétől indí­tandó közmunkaprogramban azonban számos változásra le­het számítani. A kormányzati szándék szerint a Start prog­ramon belül ebben az évben a hatórás, öthónapos foglalkozta­tást részesítik előnyben. Tarnaleleszen például tavaly úgy terveztek, hogy a „Star­ton” belül öt alprográmba száz­tizenegy embert vonnának bejt de mára kiderült, hogy ebből, „ csak a mezőgazdasági és téli foglalkoztatási modell kap zöld utat. Ezekben is mindössze hatvannégy munkanélkülinek jut munka. Az egyéb közfoglalkoztatási területen is minél több jelent­kezőnek szeretnének munkát adni, ez azonban elsősorban annak függvénye, hogy az állam milyen mértékben támo­gatja ezt a formát. Az ezzel kapcsolatos mu­tatók azonban még nem is­mertek, így pontos számot egyelőre nem tudott mondani lapőunknak Kovács Béla, a község,polgármestere, ............. Ol dalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/5564250 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 A pétervásárai kistérségi oldalunk legkö­zelebb március 21-én jelenik meg. A bátori kaláka-körön belül tovább folytatódik az egész­séges önellátó gazdálkodás népszerűsítése, oktatása. Most főleg magbörzéket szer­veznek. Barta Katalin A tavasz közeledtével a bátori Banya-tanya Alapítvány ve­zetője, Máté Orsolya, az előző évek jól bevált gyakorlatához híven, az idén újabb ingyenes vetőmagbörzéket szervez, több helyszínen is. A zöld mozgalom elkötelezett híve tavaly márciusban is szép sikerrel szervezte meg a ker- telők összejöveteleit, aminek tapasztalatait blogjában is meg­örökítette. Részlet a bejegyzésből: „A börzéken kaptunk Bánkúti búzát, istengyalulta tököt, kü­lönleges régi liliomhagymát, mogyorót és fűszereket, el sem tudom sorolni, mi mindennel bővült a választék! A Banya-Ta­nya asztalánál nagy sikere volt a paradicsomgyűjteménynek, szépen fogytak a babok és a fű­szerszámok is. Többször előke­rült a kérdés, hogy mennyibe kerülnek a magok? Két igaz vá­laszt tudok erre adni. Az egyik: semmibe, csak jövőre adjanak tovább a szaporulatból. Másod­szor: megfizethetetlenek, hi­szen sok éve nevelgetjük őket szeretettel, ám vegyszer nél­kül, rengeteg munkával és oda­figyeléssel.” E néhány sor sokat elárul az alapítvány tagjainak szem­léletéről, céljairól. Orsolya ma is vallja, hogy globalizált vilá­gunkban az egyik lehetséges túlélési stratégia az önellátás növelése családi, kisközösségi, kistérségi szinten. 2005-ben e gondolatok jegyében néhány ismerőssel megalapították a Banya-tanya Alapítványt. Kez­detben kevés programjuk volt, ám egy idő után új lendületet kapott a szervezet egy Norvég Alapból nyert pályázati tá­mogatással. Kidolgoztak egy az alapítvány idén is szerve­zett már ingyenes vetőmagbör­zéket. Február végén Egerben és a bátori faluházban várták a kertelőket a találkozókra. Leg­közelebb március l-jén 16-tól 18 óráig Egerbaktán, az iskolaépü­letben, március 2-án 15-től 18 óráig Felnémeten a közösségi házban várják azokat a kert­komplex programot a fenntart­ható fejlődés jegyében. Elindítottak Bátorban egy kaláka-kört, újratanulták a fal­vakban régen élő, kölcsönös közösségi segítő folyamatokat. Kézműves műhelyeket szer­veztek az ünnepkörökhöz kötő­dő témákban, kirándulásokra hívták az érdeklődőket a falu környékére, gyógynövényeket, gombát gyűjtöttek. Tagjaikkal és a szomszédos településeken velük szimpatizálókkal bioker­tet művelnek, vegyszermentes módszerekkel, háziállatokat tartanak, gyűjtik a környék táj­fajtáit, ezekből magbörzéket, cseréket szerveznek. Tanulják és tanítják a tiszta gazdálkodás módszereit, trükkjeit, a hozzá­juk fordulóknak igyekszenek tanácsokat adni. Előadásokat, barátokat, akik szeretnének ve­tőmagokat csereberélni. A bör­zék ingyenesek, többnyire kicsi mintamennyiségeket tudnak az érdeklődők csereberélni, ami­hez módszereket is kaphatnak. Máté Orsolya arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmi­szer-önellátás egyik fontos ele­me a tájfajta vetőmag. tanfolyamokat szerveznek közösségépítés és biokert té­makörökben, s részt vesznek szakmai képzéseken, konfe­renciákon, s a gyűjtött ismere­teket, információkat helyben hasznosítják. Céljuk olyan helyi kisközös­ségi modell, amelyben az em­berek testi-lelki egészségben tudnak élni, dolgozni, egymást segíteni, fokozatosan függet-,, lenedve a nagy ellátórendsze­redtől. Nemrég egész .papos előadáson ismerkedtek a per- makultúra fogalmával. Ennek lényege a természet folyamatai­nak a megfigyelése és felhasz­nálása. Úgy gondolják, mivel a gazdaság által vezérelt társada­lom elve a jelek szerint válság­ba jutott, olyan kisközösségi együttélési és munkálkodási módszereket kell kifejleszteni, amelyek legalább az alapvető szükségletekben a társadalom fennmaradását lehetővé teszik. A Banya-tanyához tartozó tagok az eddigiekben bebizo­nyították, hogy választott élet­formájuk bár fáradságos, ám semmivel nem pótolható siker­élményhez juttatja az abban részt vevőket. A kaláka-körön belül tovább folyik az egészsé­ges önellátó gazdálkodás nép­szerűsítése, oktatása. mátraballa Az észak-hevesi településen is készülnek az idei év költségvetés elfogadásá­ra. Az első forduló után megle­hetősen tanácstalanok a képvi­selők, mivel bármilyen szigorú gazdálkodást is helyeztek ki­látásba, a kötelező feladatokra megítélt állami támogatás alig fedezi a kiadásokat. Forgó Já­nos polgármester tájékoztatása szerint - sok más településhez hasonlóan - náluk is gondot je­lent a közvilágítás finanszíro­zása, mivel a kétmillió forintba kerülő feladatra mindössze 1,2 millió forintot fordíthatnak. Egyetlen önkormányzati intéz­ményük, az óvoda biztonságos, egész évi működtetése is meg­oldhatatlan feladatnak látszik egyelőre. A normatíva szerint csak egy óvónő bérére van fedezet, pedig szeptembertől már 18 gyermek jár ide, tehát a törvény szerint szükség lenne a két szakemberre. A működte­tésre (dologi kiadás) is csupán 800 ezer forintot költhetnek, márpedig a fenntartás ennek majdnem duplájába kerül. További kérdés, hogy mi lesz a helyben működő kisis­kola sorsa. Ennek fenntartását ugyan az állam átvállalta, ám azt nem tudni, szeptembertől megnyithatja-e kapuit az intéz­mény. A szociális étkeztetést biztosító konyhát e hónaptól bezárják, s a szomszédos Mátraderecskéről szállítják az ételt. Jelenleg az a helyzet, hogy akárhogy számolnak is, ilyen finanszírozással szinte lehetetlen „nullás” költségve­tést összeállítaniuk. Márpedig a törvény erre kötelezi a kis te­lepülések önkormányzatait. A végleges számok elfogadására a napokban kerülhet sor. Forgó János: Nehéz év elé nézünk. Csak saját termésű szaporítóanyaggal dolgoznak Záporozó kérdések az ülésen gazdálkodás Több millió forint hiányzik az idei feladatokra Ismertebbé válhat a motetta támogatás Svájci segítséggel is népszerűsítik a fürdőt A pétervásárai kistérségi tár­sulás 20 helységének vezetője a napokban ült össze, hogy meg­vitassa a 2013. évi költségvetés számait és főbb pontjait. A ta­lálkozó nem volt vitamentes, mivel a szűk költségvetésből gazdálkodni kényszerülő kis­települések polgármestereinek komoly fejtörést okozott a kis­térségi büdzséhez való hozzá­járulás. A grémium tagjai hosszas megbeszélés után végül 85 mil­lió 860 ezer forint bevétel és 95 millió 860 ezer forint kiadással fogadták el az éves mérleget. A két összeg közötti 10 millió forint hiány forrását a várható előző évi pénzmaradványból különíti el a társulás. A megbe­szélés tárgyát ugyanakkor nem csak a költségvetési számok megvitatása képezte. A társu­lás valamennyi önkormányza­ta aggályát fejezte ki a központi finanszírozással kapcsolatban, hiszen mint mondták: a köte­lezően ellátandó feladatokra sincs forrás, ezáltal kérdéses a kistérségi hozzájárulás befi­zetése is. Ismeretes, hogy a tér­ségi orvosi ügyeletet, a péterkei központú családsegítő központ szolgáltatásait évek óta közö­sen fizetik a helyhatóságok. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy a felmerült prob­lémákat magasabb szinten fog­ják jelezni, ezért levélben for­dulnak a térség országgyűlési képviselőihez, akiktől válaszo­kat várnak egyelőre megvála­szolatlan kérdéseikre. Teljes egyetértésben, vi­szonylag gyors ülés keretében mondott igent Pétervására, Váraszó és Kisfüzes társult képviselő-testülete a 2013. évi költségvetésre, amelynek főösz- szege 190 millió 824 ezer forint lesz az idén. A tavalyi év takarékos gaz­dálkodásának köszönhetően 2013 elején elmondható: a tár­sult önkormányzatok gazdasá­gi helyzete rendezett, így idén - várhatóan - nem lesz szük­ség a tavalyihoz hasonló meg­szorításokra. A „Gyógyító régiók” elnevezésű projekt keretében az idei év vé­géig több mint egymillió svájci frankot fordítanak Észak-Ma- gyarország, Észak-Alföld egész­ségturisztikai kínálatára. A program legfőbb célja a tér­ség létesítményeiben elérhető, orvosi evidenciákra alapozott egészségügyi szolgáltatáscso­magok kialakítása és értéke­sítése. A kínálatot online fog­lalási rendszeren keresztül, honlap- és portálfejlesztéssel, elektronikus turisztikai deszti- náció-menedzsmenttel haszno- | sítják. Mátraderecskén például § a speciális széndioxid fürdő | (mofetta) nemzetközi népsze- I rűsítése a cél. Nemzetközi hírnévre tehet szert hamarosan a szárazfürdő

Next

/
Oldalképek
Tartalom