Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-26 / 48. szám

2013. FEBRUÁR 26., KEDD 4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA PROMÓCIÓ • Tudománnyal a jobb élelmiszerekért tudásközpont A magyarországi élelmiszer-ipari fejlesztések és kutatások meghatározó cége az Egerfood Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert is leginkább az érdekelte február 2-ai látogatásakor, milyen hatékonyan képes segíteni az Egerfood a magyar termékek innovációját, illetve hogy miként kapcsolódhatna be a tudásközpont a hungarikumok eredetvédelmi szakmai munkájába Több mint hét éve, miután 12 egyetem versenyéből az Eszterházy Károly Főiskola élelmiszer-tudományi témájú projektjét ítélte legjobbnak a szakmai zsűri, az ország­ban elsőként Egerben jöhe­tett létre főiskolán egyetemi tudásközpont, 800 millió forintos támogatással. Interjú dr. Kiss Attilával, az Egerfood Regionális Tudásközpont fő­igazgatójával. A siker előzménye: a főiskola élelmiszer-tudományi intézete a régió vállalkozásaival évek óta gyümölcsöző együttmű­ködést alakított ki. Ők végez­ték a kutatási és innovációs feladatokat nagyobb techno­lógiafejlesztés esetén. A tudás- központtal jelentős szakma­profillal bővült a főiskola, s olyan új szemléletet hozott, amely a gazdasági partnerek­kel való együttműködésre, az innovációs tevékenységekre és a saját bevételekre alapozott önfenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt.- Hét év alatt kiderül, a tervek megvalósulnak-e. Az Egerfoodnál hogy áll a mérleg?- Már 2009-re kialakult egy rangsor a 19 hazai tudás- központ munkáját jellemző tel­jesítményindikátorok alapján. Abban dobogós helyet foglalt el az Egerfood - mondta dr. Kiss Attila főigazgató. - Bár számos tudásközpont a nekünk meg­ítélt támogatás többszörösét kapta, nemcsak megmaradt, de bővülni is tudott a kutatócent­rumunk. Több tudásközpont megszűnt, mivel nem tudtak forrásokat szerezni a korábban megkezdett munkák folytatá­sára, a mienk viszont évről év­re kiterjeszti működését, egyre több kollégát - 35 fő dolgozik a tudásközpontban - és ipari partnert vonunk be munkánk­ba. Tizenöt új szabadalom és 37 technológiai újítás, ezek pia­ci hasznosítása jelzi a munka eredményességét. A kifejlesz­tett funkcionális élelmiszerek közül négy már kapható.- Impozáns eredmények, ilyen­kor születnek az újabb tervek. Az Egerfood merre tart? Ami működik, azt folytatjuk, de olyan új kihívások előtt áll az élelmiszeripar, amelyben nekünk is van tennivalónk. Ilyen az élelmiszergyártás költséghatékonyságának növe­lése, az élelmiszef biztonság fokozása, a magas ho?záadott értékű, kiemelkedő minőségű, új termékek kifejlesztése, a magyar élelmiszerek egyedi jellegének igazolása. A szárma­zás sokrétű és hiteles igazolá­sát gyakran csak tudományos vizsgálatokkal lehet végrehaj­- technológiai folyamatok elemzése, technológiafejlesztés- komplex mérési-szolgáltatási tevékenységek- vállalati és termék-nyomon- követési rendszerek kidolgozá­sa és bevezetése- ÚJ, magas hozzáadott értékű élelmiszer-ipari termékek létre­hozása- átfogó élelmiszer-biztonsági kockázatbecslés tani, így kialakulóban van szakmai együttműködés a szakhatóságok és az Egerfood Tudásközpont közt. A 25 tagú ipari klaszterünket bővítjük.- Az olvasókat az érdekli: ezek által jobb élelmiszereket fo­gyaszthatunk?- A következő években a fo­gyasztók egyre több általunk kifejlesztett, ipari partnereink által gyártott, pozitív élettani hatású élelmiszerekkel talál­koznak a kereskedelemben.- élelmiszer-minőségi és -hi­giéniai vizsgálatok- költséghatékonysági elem­zések, marketing- és üzleti ter­vek készítése- iparági helyzetelemzés- EXPORTPIACI lehetőségek elemzése, célzott piackutatások- külföldi ipari-tudományos hálózatokhoz csatlakozás- KLASZTERESEDÉs/ö/yamafa­nak elősegítése- Az élelmiszergyártó partnerek nyitottak a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására?- A vállalkozások azt várják tőlünk, hogy a gyakorlatban alkalmazható kutatási ered­mények szülessenek, amelyek a termékeik biztonsagának fokozásához, a gyártástechno­lógiájuk korszerűsítéséhez, és így a termelékenységük növe­kedéséhez vezetnek.- Mint fogyasztók, örülünk az eredményeknek, de mégiscsak- szabadalmi dokumentáció készítése, ügyvivői tevékenység- EU-s kutatási és technológia- fejlesztési projektekben való részvétel elősegítése- fogyasztói attitűdvizsgálat- képzési tematikák kidolgozá­sa, képzések szervezése- TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI és sportélettani szaktanácsadás- hazai innovációs projektek generálása egy felsőoktatási intézményben működik mindez, ahol az elmé­letnek legalább ilyen fontos sze­repe van a megítélésben...- A gyakorlatközpontúság nem mehet és nem is megy a tudományos munka rovására. A több mint száz tudományos publikációnk, a nemzetközi szakmai konferenciákon elő­adóként való sikeres sze­repléseink jelzik, hogy munkánk ezen része is elismerést vív ki.- Ez a rengeteg munka és ta­pasztalat az oktatás terén ho­gyan hasznosítható?- Új képzési tematikákat és külföldi egyetemi partne­reinkkel közös, európai szintű képzési programokat dolgoz­tunk ki. Különleges színfolt az Eszterházy Károly Főiskola képzési profiljában az általunk kidolgozott és az országban és elsőként bevezetendő „Eredet- védelem és Termékbiztonság” mesterképzés, amely már akk- reditáció alatt áll.- Szakmai koncepciójuk mennyi­ben hat ki a főiskola egészének működésére?- Intézményünk elnyerte az Alkalmazott Kutatások Főis­kolája megtisztelő címet, amit csak két felsőoktatási intéz­mény nyert el (az EKF mellett még a BGF), így ezt egy külön­leges lehetőségnek, de egyben feladatnak kell tekinteni.- Az egymással szorosan össze­függő, ám rendkívül szerteága­zó tevékenységek közül Ön me­lyiket tartja a legfontosabbnak?- Egy tudásközpont veze­tőjének, illetve a Közép-eu­rópai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Egye­sület ügyvezető elnökének nyilvánvalóan nem lehet más missziója, ftiint a tudomány, a tudományos kutatás presz­tízsét növelni. Főiskolánk vezető oktatójaként a pedagó­gusi életpálya jelentőségének, szépségeinek a tudatosításá­ban is részt vállalunk a rend­szeresen megtartott lakossági fórumaink által. Az Egerfood Tudásközpont csapata által kidolgozott új technológiák elősegítik az ipari partnereink versenypozícióinak javítását.- A versenyképesség intézményi szinten is ennyire fontos?- Á hagyományok és a gazdasági-társadalmjigé- nyekhez való alkalmazkodás megfelelő arányának és kom­binációjának kialakítása az intézmény létének a kul­csa. Ez igaz a tanárkép­zésre, vagy a bölcsészettudo­mányra éppen úgy, akárcsak a gazdaságtudományokra. Egy olyan szellemi műhellyé kell válni, ahol a tradíciók mellett figyelnek a hazai és az euró­pai prioritásokra, legfőképpen pedig a fenntarthatóságra. Gyakorlatorientált, modern, a piac által elvárt képzésekkel, valamint egy hatékony szerve­zeti struktúrával az Eszterhá­zy Károly Főiskola továbbra is meghatározó intézménye lehet a magyar felsőoktatásnak. A legfontosabb innovatív szolgáltatások az Egerfood RET kínálatában ■ A vállalkozások a gyakorlatban alkalmazható eredményeket várnak. Eger kiesett az első tíz közül turizmus Egerszalók és Gyöngyös sokat javított helyezésén Csupán a nevében volt párbaj bikavérfürdő Csodálatos egri és szekszárdi borok A KSH előzetes adatai alapján látható, hogy 2012-ben a ven­dégek több mint 55 százalé­kát, közel 4,6 millió embert, a vendégéjszakák 57 százalékát (12,32 millió éjt) a tíz legnép­szerűbb város kereskedelmi szálláshelyein regisztrálták. A lista élén szereplő húsz tele­pülés az összes vendégéjszaka kétharmadát adta. A kereskedelmi szállás­helyek vendégéjszaka-száma alapján megállapított sorrend­ben 2011-hez képest újdonság, hogy Győr bekerült a „toplista” 10. helyére. Eger rovására tette ezt, hiszen a nyugat-dunántú­li város egy év alatt több mint negyedével növelte forgalmát, míg all. helyen zárt hevesi me­gyeszékhely szálláshelyei 1,6 százalékos visszaesést köny­velhettek el. Győr szállodái 55 ezer éjszakát vertek Eger hote­léire, panzióira. A legkedvel­tebb városok Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló voltak. Egernek a belföldi turizmus­ban sikerült bekerülnie a leg­jobb tíz közé, bár a 213,6 ezer vendégéjszaka közel 4 száza­lékos visszaesés 2011-hez ké­pest. A top tízben volt mozgás a listán: Zalakaros a 6. helyről egyet lépett előre, Gyula a 9.-ről a ó.-ra zárkózott föl. A legjobb húsz közé került Egerszalók (127 ezer éjszaka, 18. hely) és Gyöngyös (117 ezer éj, 19. hely) is, kereskedelmi szálláshelyeik negyedével több éjszakára tud­ták kiadni szobáikat. Sokat ja­vított egy év alatt Gyula, Siófok és Miskolc is. A külföldiek körében nép­szerűbb lett tavaly Eger, négy százalékkal több, 89 ezer ven­dégéjszakát töltöttek el a más országból ide látogatók. A tize­dik Soprontól négyezer éjsza­kával maradt el a hevesi város. Hirtelen felkapott lett Győr és Zalakaros is. A főváros minden kategó­riában toronymagasan nyert, a belföldi vendégforgalomban például Hajdúszoboszló és Sió­fok, a külföldieknél Hévíz és Bük előtt. ■ T. B. Tizenhat egri és 12 szekszárdi pincészet mutatta be bikavérje- it Budapesten, a Gerbeaud Ház­ban az Egri Borászati Klaszter és a Szekszárdi Borászok Céhe szervezésében. A Bikavér-pár­bajként meghirdetett bemutató csak nevében volt párbaj, mert - miként az egri dr. Gál Lajos fogalmazott - ezen a bikavér és a fogyasztó került ki győz­tesként. A szekszárdi Heimann Zoltán is az együttműködés fontosságát emelte ki. A Bikavér-párbajon a két megyeszékhely polgármestere, Habis László egri és Horváth István szekszárdi városvezető a két borvidéket erősítő megál­lapodást is aláírt. ■ K. G. Horváth István, Eszterbauer János céhelnök, dr. Gál Lajos és Habis László

Next

/
Oldalképek
Tartalom