Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-23 / 46. szám
6 GAZDASAG 2013. FEBRUÁR 23., SZOMBAT A BUX index alakulása (pont) 18950 18 750 -------------“----------“-----— 20 13. február 22. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft ESTMEDIA 20 5,26 0 CIGPANN0NIA 240 3,89 5 MTELEK0M 387 1,84 430 ANY 460 1,54 0 OTP 4720 1,28 3247 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió . (Ft) (%) Ft APPENINN 283 •4,39 , 7 PANNERGY 290-2,02 20 RABA 855-1,61 ' 1 SYNERG0N 393-1,25 0 RICHTER 34750-0,85 270 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.22.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. 65 000 Malmi búza index 2013. márc. 65 000 Takarmánybúza 2013. márc. 65 000 Takarmánykukorica 2013. márc. 60000 Tak.kukorica index 2013. márc. 60000 Takarmányárpa 2013. márc. 64 500 Olajnapraforgó 2013. márc. 140000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce 2013. márc. 134 000 FORRÁS: BUDAPESTfÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 22-én: €/Ft 293,75 1,55 Ft >J $/Ft 223,14 1,83 Ft yi CHF/Ft 239,58 2,07 Ft y €/$ 1,3162-0,0043 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 02.22.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 285,12 302,76 CIBBank 281,37 304,81 Citibank 280,64 304,02 Erste Bank 285,26 301,70 FHBBank 284,26 301,24 K&H Bank 284,23 300,61 MKB Bank 285,67 300,33 OTP Bank 284,89 300,71 Raiffeisen Bank 284,48 302,08 Fűthetnének szalmaszárral is kistelepülések Olcsóbb lenne jobban hasznosítani a mezőgazdasági melléktermékeket A magyarországi települések többsége jelenleg egyedül küzd a fűtési költségeik csökkentéséért, összefogva viszont nemcsak a számlákat csökkenthetik, hanem munkahelyeket is teremthetnek. A mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával javítható lenne a helyzet. AS-összeállítás A járási kistelepüléseken az intézmények fűtési hőigénye önmagában nem túlságosan nagy, hiszen az iskola, az óvoda, a rendelő és a polgármesteri hivatal mellett alig-alig akadnak egyéb intézmények a községekben. Mégis, ezek fűtését - körülbelül 2 megawattnyi beépített hőigényt - mintegy 1650 tonnányi biomassza alapú tüzelőanyaggal lehet csak kielégíteni évente - állítják az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztési Zrt. szakértői. Ennek alig 4-6 százalékát képes fedezni a település a rendelkezésre álló zöld hulladékból, nyesedékből, a maradék beszerzése pedig sok esetben okoz fejtörést is az önkormányzatoknak, amelyek erre nem is biztos, hogy fel vannak készülve. A beszerzés és a szállítás ráadásul az árelőny jelentős részét fel is emészti. „Pedig a kistelepülések környékén, a mezőgazdaságból élő területeken, a mezőgazdasági melléktermékek - például a szalma, kukorica- vagy napraforgószár - megfelelő meny- nyiségű helyi fűtőanyagot jelenthetnének az intézmények ellátásához. Az állattartás számára - takarmányozás, al- mozás - már nem hasznosítható mennyiség begyűjtésével akár már 30-50 kilométeres körzetből biztosítható lenne a települések tüzelőanyag-ellátása” - mondja Makra József, a régiófejlesztés lehetőségeit az energetikai megoldások oldaláról vizsgáló AERD igazgatósági elnöke. A számítások alapján, a járások területén különböző konstrukciók mellett akár saját tüzelőanyag-gyártó üzemek létesítése is megtérülő beruházás lehet. A kész brikettet pedig felhasználhatnák a települések, Magyarorszag energiafelhasznalasa (2010, százalék) Megújuló energia Szén Nukleáris energia Földgaz VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH a környék lakói. Egy óránként 1,5 tonna kapacitású brikettá- ló gépsor 70-75 millió forintos költséggel létesíthető. A telephely fejlesztése, az elektromos hálózat bővítése, az épületek átalakítása, további 15-20 millió forintból fedezhető. Egy ekkora üzem már képes kiszolgálni 10- 12 kistelepülés minden intézményét. A beruházás költségeit akár a járások is kigazdálkod- hatják, de megfelelő együttműködési konstrukcióban erre szakosodott cégek is vállalják azok felépítését és üzemeltetését. „Ez utóbbi esetben extra bevételként jelentkezik a helyi iparűzési adó és a telephely ára, bérleti díja. Ezeket akár tera modell Ausztriában lassan egy évtizede működik. A legutóbbi felmérések szerint az elmúlt 15 évben több mint duplájára emelkedett a közepes, vala mint nagy - 1 megawatt feletti - biomassza alapú fűtési rendszerek száma. Ma már bőven 1000 megawatt fölött vannak,a beépített kapacitások mindkét kategória esetében. A siker kulcsa a megfelelően koordinált kistérségi összefogás, és ennek mentén a helyi biomassza-lehetőségek szervezetszerű kiaknázása. Az osztrák települések mékkel is megválthatja a vállalkozás, de sok esetben vállalják például a közmunkások foglalkoztatását is, cserébe pedig olcsóbban adják a települések intézményeinek a tüzelőanyagot” - mondja Makra József. ■ Egy 1,5 tonna/ó kapacitású brikettgyártó gépsor 70-75 millióból kihozható lenne Egy körülbelül 20 megawatt-, nyi együttes fűtési igénnyel számolva a biomassza alapú fűtéssel évente 4,8 millió köbméter földgázt válthatnak ki a társult települések, amivel széndioxid-kibocsátásukat is jelenesetében a fűtőanyagot leginkább a faapríték jelenti. A fenti modell azért nem terjed el nálunk, mert Makra József szerint a járási, települési döntéshozók nem ismerik a rendelkezésükre álló lehetőségeket. a járási energetikai szakértők is hiányoznak a rendszerből, akik segíthetnének dönteni a településvezetőknek. Ráadásul hátráltatják a modell elterjedéséta települések anyagi érdek- ellentétei is, amelyek elsősorban a helyi bevételek körül csúcsosodnak ki. tősen csökkentik. Ez a jelenlegi árakat figyelembe véve évente 600-620 millió forint megtakarítást jelent, azaz önkormányzatonként hozzávetőleg 40-60 millió forint maradhat a kasszában. Ehhez járulnak még a térségi gazdaságfejlesztés egyéb járulékos előnyei. Ezek közül a legfontosabb a munkahelyteremtés: az AERD számításai alapján egy-egy ilyen beruházás csak az üzem háromműszakos működtetése révén 8-12 családnak teremt megélhetést. A begyűjtési időszakban pedig akár közmunkaprogram keretében lehet értelmes, értékteremtő munkát adni az embereknek, míg a mezőgazdasági melléktermékek felvásárlása a gazdálkodók számára teremt kiszámítható extra bevéteü forrást. Egy járási tüzelőanyag-gyártó bázis ráadásul egyéb szociális terheket is levehet a települések válláról. Sok esetben probléma, hogy a települések miként segítsék nehezebb anyagi körülmények között élő lakosaikat. Tekintettel arra, hogy a brikett gond nélkül eltüzelhető cserépkályhában, de vegyes tüzelésű kazánban is, szociális juttatásként az önkormányzat saját termelésű brikettel segíthetné a családokat. A fennmaradó mennyiséget pedig kedvező áron értékesíthetik a település további lakosai számára. A megújuló energiaforrások részesedése Magyarországon fajtánként (százalékban, 2010) Szilárd biomassza 79,4 Bioúzemanyagok 7,3 Geotermikus 5,1 Hulladék 2,7 Szélenergia 2,5 Biogáz 1,9 Vízenergia 0,8 Napenergia 0,3 FORRÁS: KSH, EUROSTAT Eldönthető az örök vita A mezőgazdászok és az energetikai szakértők között örök vita: egyáltalán marad-e annyi szalma, kukorica- vagy napraforgószár a települések környékén, amelyre alapozva már megéri belevágni a fejlesztésbe. A KSH szerint a hazai termőterületek 66 százalékán termelnek kalászos növényeket, a szalmának viszont csak alig 60 százalékát takarítják be a gazdaságok, azaz hektáronként mintegy egy-másfél tonna melléktermék gyűjthető be energetikai célokra. A kukoricaszárból 2-2,5 tonna is felhasználható lenne. makra József szerint ez a mennyiség egyáltalán nem fog hiányozni a mezőgazdaságból, hiszen korábban a fel nem használt szalmát, amíg azt nem tiltották, tarlóégetéssel semmisítették meg. ma viszont beszántják. Ausztriában a faapríték - átvehető a modell? Nem fogy a casco, nincs rá elég pénz BIZTOSÍTÁS A sereghajtók között vagyunk - A töréstől és lopástól félnek legjobban A PSZÁF statisztikái alapján Magyarországon 3,934 millió autónak van kötelező gépjármű-biztosítása, emellett 852 ezer casco-szerződést tartanak nyilván. Ez nagyságrendileg 21 százalékos igénybevétel, és az arány 2000 óta nem változik, amikor csúcson volt a cascók aránya, akkor sem haladta meg a 23 százalékot. A környező országokban sem sokkal jobb magasabb ez az arány, kivéve Szlovéniát és Csehországot, ahol az autósok közel fele köt casco-biztosítást. Horvátországban és Romániában a magyarországihoz hasonló a helyzet, Szerbiában és Bulgáriában viszont 10 szá/ ¥ zalék alatt van a cascós autók aránya. A helyzeten az sem változtatott, hogy az elmúlt években nagy mértékben csökkent a casco díja. „Manapság akár már havi 4-5 ezer forintért is találunk teljes körű cascót, illetve a biztosítók kínálatában megjelentek olyan rendkívül hasznos - akár önállóan, akár a gépjármű felelősség biztosítás mellé köthető - kiegészítő biztosítások, amelyek kisebb kockázatokra biztosítanak védelmet számunkra” - hívta fel a figyelmet Galántai Zsolt, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. üzletág igazgatója. A PBA felmérése szerint a magyarországi autósok háromt negyedének a mostani árak mellett egyszerűen nincs pénze a cascóra. Akik mégis kötnek ilyen biztosítást, többnyire az árat veszik figyelembe, tízből csak három autós vesz figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosítás mellé járó kiegészítő szolgáltatások, a különböző kedvezményeket, vagy a biztosító ismertsége. Az ügyfélbarát kiszolgálás fontos a casco-nál. A felmérés szerint az autósok 70 százaléka ezt részesíti előnyben, majd az internetes kötést. 40 százalék kedveli az egyre elterjedtebb, alacsony díjú, és csak bizonyos fedezetekre kártérítést fizető úgynevezett részcascókat. t A legtöbb autós a töréstől félti leginkább az autóját, 30 százalékuk tart attól, hogy ellopják a járművet, és 11-11 százalék azok aránya, akik az elemi károktól (hónyomás, jégverés) vagy pedig a szélvédő megsérülésétől félnek a legjobban. ■ Gfb- és casco-szerződések (ezer darab) Gfb Casco 2008 3893,0 902,7 2009 3989,5 902,7 2010 3950,9 859,2 2011 3883,4 821,5 2012* 3934,5 852,2 * szeptember 30-án FORRÁS: PSZÁF t A privát Kopó szerint csődbűntény gyanúja miatt nyomoz az adóhivatal (NAV) közép-magyarországi bűnügyi igazgatósága a tönkrement Electro World Magyarország Kft. vagyonának eltüntetésével összefüggésben. A beszállítókkal szemben több száz millió forintos tartozást felhalmozó Electro World felszámolását 2011 októberében rendelte el a Fővárosi Bíróság. Az eljárás során felmerült a gyanúja annak, hogy az elektronikai áruházláncot működtető céget a társaság volt vezetői és tulajdonosai „kiürítették”, a hitelezői igények kielégítésére fedezetként szolgáló több száz millió forint értékű vagyont az Electro World Services Kft-be „mentették át”, és azt különböző vállalkozásoknak értékesítették. A NAV bűnügyi szóvivője, dr. Sárközi Alexandra a nyomozás tényét megerősítette, azonban részleteket nem közölhetett. A NAV nemrég lezárta a 223 milliós áfacsalás gyanúja miatti nyomozást: az Electro World és más cégek az érintettek ebben. Ennek iratait vádemelési javaslattal már elküldték a Fővárosi Főügyészségnek. ■ f- A ■ Az áfacsalás gyanúja Iratait már átküldték az ügyészségnek Nyomoz a NAV: eltűnt az Electro World vagyona
