Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-23 / 46. szám

3 2013. FEBRUAR 23., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Emberi és „gépi” alkotások a tárlaton hatvan Az egri Eventus Művészeti Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium ifjú művészpalántái és tanárai közös műveinek tárlatmeg­nyitóját tartották szerda este. A Hatvani Galériába - a Mesterek és tanítványok című tárlatra - a hagyomá­nyos technikákon túl számí­tógépes alkotásokat is vittek. A kiállítás témája az álarc volt, ám központi kérdés lett, mennyire gond, hogy a fia­tal művészek mind inkább a számítógép használatát ré­szesítik előnyben. ■ S. B. S. Meg kell állni a fóútra hajtáskor SZILVÁSVÁRAD A fokozott balesetveszély miatt az „El­sőbbségadás kötelező” tábla helyett „STOP” táblát helyez­tek ki a Dózsa György utca végére. A változástatást az indokolta, hogy a kereszte­ződés beláthatósága korláto­zott. Nem véletlenül áll több évtizede ilyen tábla az utca folytatásában lévő Jókai Mór utca végén is az országos fő­út csatlakozásánál. ■ S. B. S. Egri tanszékvezető a fővárosi konferencián EGER Dr. Forgó Sándor, az Eszterházy Károly Főiskola Oktatás- és Kommunikáció­technológia Tanszékének vezetője Újmédia - eszköz vagy dramaturgia? (Inter- és transzdiszciplináris meg­közelítések) címmel tartotta meg a nyitó előadását az ELTE Pedagógiai és Pszicho­lógiai Karán megrendezett V. Oktatás-Informatikai kon­ferencián. ■ S. B. S. Dr. Forgó Sándor A név kihívás és kötelez mányoki ádám A cápakutatás vonzotta, mégis festő lesz, mint híres őse Mányoki Ádám egyik képével. Úgy érzi, hogy nem éppen a legszerencsésebb időben készül művészi pályára a nehéz gazdasági körülmények miatt. Mányoki Ádám nevének em­lítésekor a legtöbbünkben II. Rákóczi Ferenc legismer­tebb portréja idéződik fel. A barokk festőegyéniség kései leszármazottja, aki ugyancsak az Ádám kereszt­nevet viseli, jelenleg Egerben tanul. Festőnek készül ő is. Outi Rita Mányoki Ádám, a magyaror­szági barokk művészet egyik legjelentősebb, külföldön is hír­nevet szerzett festőegyénisége gyermektelenül halt meg 1757- ben. A jelenleg Egerben tanuló 21 éves Mányoki Ádám így nem az ő, hanem öccse, Mányoki Sá­muel leszármazottja valójában. A Mányoki család kecskeméti ágán vannak az ő ősei. Az Esz­terházy Károly Főiskola vizuális művészeti tanszékén tanulmá­nyait folytató Ádám, úgy tűnik, rokona nyomdokaiba lép majd. Ádámot nem zavarja, hogy be­mutatkozáskor szinte mindenki a homlokára csap, és rákérdez, rokona-e esetleg az 1700-as években élt festőnek. Már csak mosolyog ezen. Ezt tette akkor is, amikor találkozásunkkor elmeséltem neki, mennyire el­csodálkozott a tízéves fiam, ami­kor említettem neki: Mányoki Ádámmal fogok találkozni. Se­hogyan sem ment a fejébe, ho­gyan találkozhatok egy olyan emberrel, akiről még ő is tudja, hogy a Nemzeti Galériában, il­letve a Nemzeti Múzeumban őrzött két híres portrét festette II. Rákóczi Ferencről.- Volt is némi vita a kereszt­nevem választásakor a szüleim között -. mesélte a Hírlap érdek­lődésére Ádám. - Édesanyám ragaszkodott az Ádámhoz, apu­kám viszont ellenezte, mert arra gondolt, hogy elég nehéz lesz ez­zel együtt élnem, ha esetleg mű­vészi pályára lépek. Részben volt csak igaza, mert tényleg ebben az irányban indultam el, de egy­általán nem érzem ezt tehernek. Inkább kihívásnak gondolom. Remélem, hogy méltó leszek a nevéhez. Édesapám, Mányo­ki Sándor festőművész, restau­rátor. Volt tehát, aki megfertőz­zön ezzel a világgal. Persze kis­gyermekként nem is gondoltam még erre. Egy időben inkább ■ A fiatal Mányoki Ádám elsősorban az expresz- szivitásra törekszik műveiben. cápakutató, egyiptológus akar­tam lenni. Sokat forgattam már gyerekként is apukám egyetemi könyveit. Érdekelt az anatómia. Emlékszem a megdöbbenésre, amikor egyszer a nőnapra kel­lett rajzolni az iskolában. Az én művemen egy lapockacsont volt. Apukám akkor már sejtet­te: esetleg az ő pályáját folytatom majd később. Nem akarja aprópénzre váltani a tehetségét eladott képekről nem na­gyon tudott beszámolni a fiatal művész. Azt mondja, nem iga­zán az ő világa az utcára ki­ülni, portrét rajzolni, ami ké­zenfekvő jövedelemszerző for­rása lenne egy rajzosnak. Nem tartja magát zárkózott ember­nek, nyitottnak sokkal inkább, de a képein át szeretne beszél­ni arról, milyen gondolatok fog­lalkoztatják, mi az, ami hat rá. Kiállításainak sora sem hosz- szú. Közös tárlatokon mutatko­zott eddig be a diáktársaival. Mányoki Ádám első önálló ki­állítását Egerben, a Lámpás­ban tervezi megrendezni. Fest­ményeket, grafikákat állít majd ki a fiatalok által oly ked­velt szórakozóhelyen április­ban, vagy májusban. A tárnoki születésű fiú érett­ségi után az Óbudai Képzőmű­vészeti Szakképző Iskola festő szakán szerzett OKJ-s szakké­pesítést, utána nyert felvételt az egri főiskolára. Most elsőéves, képi és elektronikus ábrázolást is tanul. Azt mondja, a művei­ben elsősorban az expresszivi­tásra törekszik. Igyekszik a be­lülről jövő témáit figurálisán megjeleníteni. Mesterei között elsőként az édesapját tartja számön,, de igencsak becsüli azokat a tanárait is, akikkel az óbudai képzőben találkozott. Horváth Dánielt, Baksa Józse­fet említi elsősorban. Egerben F. Balogh Erzsébet és Molnár László József terelgetik most az önkifejezés útján. A pályaválasztásáról Ádám azt mondja, hogy nem éppen a legszerencsésebb időben ké­szül művészi pályára, hiszen a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények nem kedveznek a kultúrának. Egyelőre nem különösebben foglalkozik az­zal, hogy meg tud-e majd élni művészként. Most még tanul, tanulhat, az pedig majd csak később derül ki, hogy job­ban érvényesül-e, mint festő­géniusz felmenője, aki teljes nyomorban halt meg 1757-ben. Ebben nem szeretné követni a példáját. JEGYZET Legyen végre világosság! hosszú napok, hetek óta sötét van naplemente után Tarnabod utcáin. Vaksötét. Az önkormányzat majdnem kétmillió forinttal tartozik az áramszolgáltatónak, amely ezért kikapcsolta a közvilágítást. Amikor estén­ként a nap lebukik, a látó­határon teljes sötétség borul a település utcáira. A napok telnek, és úgy tűnik, valódi megoldáson senki nem dol­gozik, csak egymásra muto­gatás zajlik. A kormányzat a polgármesterre, a faluve­zető meg az ország vezetőire mutat. Keresik a hibást. van egy álmom. Álom egy országról, ahol az emberek nem azt keresik, hogy mit miért nem lehet megoldani, hanem azt, hogy hogyan lehetne mindenkinek a legjobb. Ahol nem az a leg­fontosabb, hogy ki a hibás, hanem az, hogy hogyan le­hetne helyrehozni azt, ami elromlott. Persze nem egy következmények nélküli vi­lág az sem, csak a fontossági sorrend más. Ez az álomor­szág, nagyon messzire esik sajnos Tarnabodtól, de még Magyarországtól is. Úgy lát­szik legalábbis. nagyjából az „elsötétítéssel” egy időben Tarnabodon tar­tották annak a nemzetközi programnak a nyitórendez­vényét, amelyben nyolc or­szág szakemberei összesítik a legjobb válaszokat arra a kérdésre, mit tehet Európa a roma közösségekért. Tar­nabod ennek kitűnő terepe lehetne, hiszen a Máltai Sze­retetszolgálat Befogadó Falu programja lassan évtizedes múltra tekint vissza ott. Biz­tosan születik számos, jól hasznosítható válasz ezút­tal is. ám abban egészen biztos vagyok, hogy az egymásra mutogatás, a bűnbakok kere­sése nem lesz a jó válaszok között. Csak remélni merem, hogy ezt a döntéshozók is mihamarabb felismerik, és lesz újra világosság. Ebben az évben is lesz Ovikert Program szemlélet Az egészséges életmódra nevelést már a legkisebbeknél elkezdik A lapunkban meghirdetett „Év embere” szavazást 2012-ben a gyöngyösi Stiller Tamás, az Ovikert Program kitalálója nyerte. A kezdeményezés nép­szerűségén felbuzdulva 2013- ban is meghirdetik a progra­mot, változatlan feltételekkel. Olyan Heves megyei óvodák jelentkezését várják, akik sza­bad, megművelhető földterü­lettel rendelkeznek. A nyertes óvodák palántákat, kerti szer­számokat és a felneveléshez szükséges szaktudást, mint tá­mogatást kapják.- Az óvodáktól együttműkö­dést és odafigyelést várunk, azt, hogy gyermekeinket egész­ségtudatos életmódra neveljék- mondta a kezdeményezésről Stiller Tamás. A célok között ott van az egészséges életmódra nevelé­sen túl a háztáji gazdálkodás újraélesztése, a közösségfejlesz­tés, illetve a kertészkedésen ke­resztül a felelősségteljes mun­ka megismertetése. Á szerve­zők szeretnék, ha minél többen elhinnék, az éppen aktuálisan érő zöldségek, gyümölcsök fo­gyasztása egészségesebb, mint a félig éretten leszedett, tárolt, messziről szállított társaiké. A programra a schef@schef.hu e-mail címen lehet jelentkezni április 12-éig a megművelhető terület méretével, a kapcsolat- tartók adataival. ■ G. R. Felkészítés a védelmi bizottságok elnökeinek kisköre Megkezdődött a Heves Megyei Kormányhivatal Védel­mi Titkárságának szervezésé­ben a járási helyi védelmi bi­zottságok elnökeinek védelmi igazgatási szakmai felkészíté­se. A programon részt vettek a helyi védelmi bizottságok katasztrófavédelmi elnökhe­lyettesei, a Heves Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság javaslata alapján a települési közbiztonsági referensek, vala­mint a járási katasztrófavédel­mi megbízottak is. A rendezvénynek a Közép-Ti- sza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnöksége adott ezúttal otthont. A felké­szítésen szó esett a vízgazdál­kodás jogszabályi hátteréről, a vízgazdálkodásban részt vevő szakmai szervezetek és a helyi védelmi bizottságok kapcsola­táról, hangsúlyozva a járási spe­cialitásokat. A jelenlévők meg­tekinthették a Kiskörei Víz­lépcsőt, a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság képviselői tájékoztatták a megjelenteket a február 27-én tartandó ka­tasztrófavédelmi törzsgyakor­lás technikai részleteiről. A járási vezetők teljes körű védelmi igazgatási felkészítése érdekében az idei évben még további szakmai szervezetek bevonásával zajlanak majd a különböző szakterületeket érintő foglalkozások. ■ i r i « Nem csak hasznos az ovikert, élvezik is a munkát a gyerekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom