Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-21 / 44. szám

SETA 2013. FEBRUAR 21., CSÜTÖRTÖK A megyeszékhelyen március 19-én vitáznak maid a disputa A „Szóval?! Országos Vitaverseny”-t immár harma­dik éve rendezik meg hazánk­ban az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Kül­ügyminisztérium kezdeménye­zésére. A Szóval?! egy közép- iskolásoknak szóló tanulmányi vetélkedő, ami a vitakultúra fejlesztésének és a demokra­tikus párbeszédnek a fontos­ságára hívja fel a figyelmet, s hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok megtanuljanak jobban érvelni, cáfolni, az érdekeiket képviselni. Tanulmányaikban és az élet más területein is tudják az itt elsajátított tudást hasznosítani. Idén is folytató­dik a Szóval?!, hiszen március 19-én Egerben tartják a máso­dik regionális döntőt. Tavaly a régióból több iskola is remekelt a versenyen. Eger­ből a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, az Andrássy György Közgazdasági Szakkö­zépiskola, valamint az Eszter- házy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjai is bejutottak a regionális döntőbe. Az idén február elején zárult a jelent­kezés. Az előválogatás lezajlott, most következik a regionális, majd az országos döntő. Az egyes fordulókhoz külön­böző vitatémákat adnak meg a szervezők, melyek mindegyike az Európai Unióhoz kapcsoló­dó dilemmákra vonatkozik. A csapatokat vezető tanárok-in­gyenes képzést és folyamatos szakmai támogatást kapnak; ezt ebben az évben is a Demok­ratikus Ifjúságért Alapítvány és a Pillar Alapítvány munka­társai segítik. ■ A vitakultúra fejlesztése fontos... Kora hajnalban kenték a kenyeret önkéntesek A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium diákjai a Vöröskeresztnél segítkeztek Mivel tavaly szeptember 1-jé- től az oktatási intézmények kötelező feladata a közösségi szolgálat megszervezése, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, nagy gondot fordít arra, hogy diákjainak módot adjon a közösségi szol­gálatban való részvételre. Mivel e munkát Bozóné Tóth Gabriella tanárnő koordinál­ja, így őt kértem meg, mutas­sa be a lehetőségeket.- Kiket érint ez a törvény?- A bizonyítvány kézhez vételéhez először a 2016-ban érettségizőknek kell teljesíte­niük az 50 órás önkéntes mun­kát. Ők azok, akik a jelenleg a 9-10. évfolyamon tanulnak.- Mit takar az a fogalom, hogy „közösségi szolgálat’?- A közösségi szolgálat szo­ciális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének a javát szolgáló, szervezett kere­tek között folytatott, anyagi ér­dektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, illetve annak pedagógiai feldolgozása- ezt írja a törvény.- Milyen tevékenységi területeket ölel fel e szolgálat?- Egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturá­lis és közösségi, környezet- és természetvédelemi, polgári és katasztrófavédelmi, valamint közös sport és szabadidős te­vékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel.- A szakemberek szerint miként lehet az 50 órát kitölteni?- A középiskola a 9-11. évfo­lyamos tanulói számára lehető­ség szerint három tanévre, ará­nyosan elosztva szervezi meg a szolgálatot (indokolt esetben, a szülő kérésére el lehet térni). A közösségi szolgálat teljesí­tésében egy óra hatvan percet jelent.- Milyen fontos tudnivalókra hív­ná fel programban résztvevő szü­lők, tanulók és diákok figyelmét?- Nagyon figyeljenek arra, hogy a tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal meg­bízott pedagógus a tanuló elő­A diákok számára előírt kötelező közösségi szolgálatnak számos módja és formája van. A fiatalok egy része például szociális területen vállal munkát. menetelét rögzítse a dokumen­tumokban.- A Gárdonyiban milyen formá­ban szervezik meg a közösségi szolgálatot?- Iskolánk már ebben a tanévben elkezdte e szolgá­lat megszervezését, mivel ez nálunk hat osztályt érint. Igyekszünk mindenki szá­mára a lehető legmegfelelőbb területet megtalálni, hogy ne kényszernek érezzék a diákok a munkát, hanem örömüket leljék a másokért, a közjóért való tevékenységben. Mindez talán a pályaválasztás során is a segítségükre lesz, hiszen sokféle szakmába betekintést nyernek. Ennek megszerve­zése, figyelemmel kísérése és adminisztrálása a feladatom. Előzményként említhetem, hogy diákjaink többször vol­tak már a bélapátfalvi idősek otthonában. Legutóbb kará­csonykor adtak műsort az ott lakóknak. Jelenleg a Magyar Vöröskereszttel alakítottuk ki az együttműködés lehetőségét, és az ő szociális tevékenysé­gükhöz kapcsolódva kezdték meg diákjaink a közösségi szolgálatukat: a kenyér- és tea­osztásban segítettek.- Miért éppen a Vöröskeresztre esett a választás?- A szorosabb együttmű­ködés tulajdonképpen 2012 őszén alakult ki, ám iskolánk már régóta kapcsolatban van a szervezettel, hiszen a Vöröske­reszt bázisiskolája vagyunk. A rendszeres véradásokon egyre nagyobb létszámban vesznek részt diákjaink és kollégáink. Adománygyűjtésben sem először vagyunk jelen diák önkéntesek révén, mivel intéz- ményünkban immáron 10 éve működik a Szent Bernát Ka- ritász Csoport, melynek tevé­kenységi körébe az adomány- gyűjtés is beletartozik.- Hányadszor rendezték meg a kenyér- és teaosztást...? Egyálta­lán: miért van rá szükség?- A Magyar Vöröskereszt eg­ri központja 1997 óta oszt forró teát és zsíros kenyeret. Ebben a téli időszakban a rászorulók életének a könnyebbé tétele a tevékenység fő mozgatórugója. Egerben a szervezet székháza mellett, a Klapka utcában a novembertől márciusig tartó krízisidőszakban reggelenként juthatnak hozzá ehhez a sze­rény reggelihez a hajlék nélkül élők..- A diákok mennyire aktivizálják magukat? Mennyien jelentkeztek?- A január hónapot kapta meg iskolánk a „zsíros kenyér kenésére”. Eleinte döcögős volt a jelentkezés, ám később be­indult a dolog. Eleinte minden napra két diákot osztottunk be, később négyet, ugyanis menet közben többen jelentkeztek, mint ahány napunk volt. Két diák nevét ki kell emelnem a 9. c osztályból, mert Dandé Dávid hét, Farkas Dániel pedig négy alkalommal kelt fel korábban, és kezdte a napját 5-8 kg ke­nyér megkenésével. Volt olyan tanuló is, akiről csak később derült ki, hogy hajnali 4-kor kelt azért, hogy 7 után beér­kezzen kenyeret kenni; persze, olyan is akadt - ezt be kell val­lani -, aki csupán 10 percnyire lakik a helyszíntől, mégsem tudta magát rávenni, hogy egy kicsit előbb elinduljon otthon­ról. Az utolsó januári napon diákjainknak lehetőségük nyílt arra, hogy - piros színű vörös­keresztes dzsekibe öltözve - az elkészített, bezacskózott kenye­ret és a forró teát kioszthatták a mintegy 30-40 embernek. Lakatos Claudia 11. E osztály Az egykori szilágyisok szívesen térnek vissza az alma materbe emlékezés Akad egy nap, amikor a már végzett diákok újra felkeresik azt az intézményt, ahol életük legszebb éveit töltötték Minden búcsúzás nehéz. Akár­csak a középiskolás ballagás. A végzősök szívében az egyéb ér­zések mellett a szomorúság is ott van, hiszen el kell hagyniuk az iskolájukat, ahová már csak nagy ritká térnek vissza. Nos, mindez másként van a Szilágyiban. Természetesen tő­lünk is elballagnak évről évre a legidősebbek, ám ők sohasem mennek el igazán, hiszen min­den évben vissza-visszajárnak egy napra hozzánk. Ez idén ugyanígy történt. Február el­sején délelőtt az iskolában a szokásosnál is többen voltunk. Az aulánk megtelt már elballa­gott diákokkal. Nagy örömmel fogadtuk őket, hisz az ország különböző városaiban járnak egyetemekre, főiskolákra. A ta­nítás persze, nem maradt el, de így legalább ők is beülhettek egykori kedvenc tanáraikhoz egy-egy órára. Ám ha a tan­órák nem is, a szünetek igen­csak rendhagyóak voltak. A tizenegyedik évfolyamosok egy versennyel lepték meg mind a tanárokat, mind a visszatérő diákokat. Egymás ellen verse­nyeztek, s természetesen kü- lön-külön feladatsort kaptak. Míg az elballagottaknak volt tanáraik szokásairól, ruhái­ról, leggyakrabban elhangzott mondataikról kellett számot adniuk, addig tanárainkat ala­posan megdolgoztattuk. Ha m t ■hhhíbhhbmIhK'9'' Örömmel töltötték egymás társaságában az időt volt és mai szilágyisok.. egyszer ők összeállíthatnak olyan dolgozatokat, amelyek olvastán vért izzadunk, miért ne tehetnénk meg egyszer mi is ugyanazt? Arra például egyi­kük sem tudott rájönni, hogy ha Renáta apjának öt lánya van, és az egyik Kah, a másik Keh, a harmadik Kih, a ne­gyedik Koh, akkor az ötödiket Köhnek, Kuhnak, netán Küh- nek hívják? Ugyancsak komoly fejtörést okoztunk nekik azzal a kérdéssel, amely egy vonaton ülő lány hajszínét firtatta ab­ban az esetben, amikor a vonat 50 km/h-s sebességgel megy és 30 km/h-s ellenszél fúj. Az egész iskola nevetéstől zengett az ilyen és ehhez hasonló fel­adatok hallatán. A szünetek többségében persze, nem taná­raink tudását tettük próbára, hanem egymással beszélget­tünk. Szó esett az egyetemek­ről, az ottani életről, a volt szi­lágyisok tapasztalatairól, és mi is lelkesen számoltunk be az is­kolában történt változásokról. Péntekenként gyorsan kihal az iskola. Mindenki siet, hogy elérje a legkorábbi buszt, vo­natot, repülőt, tengeralattjárót, hogy mielőbb hazajusson. E na­pon ez is másképp történt. Órák után is minden asztalnál ültek tanárok, régi és mai diákok. Az aula csak nagy sokára lett üres. Járdán Eszter Szilágyi Erzsébet Gimnázium i

Next

/
Oldalképek
Tartalom