Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2013. FEBRUÁR 12., KEDD A határokon túl is csak építenek nívóber A nehezebb év után újra a sikerek felé vette az irányt az építőipari cég Ünnepi pillanat. Papp István (jobbról) a legnagyobb egri adózók fogadásán vehette át a Pro Agria díjat Habis László polgármestertől. Vállalkozói akadémiával adnak át hasznos tudást EGER A Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (HKIK) ötrészes, ingyenes gazdasági tematikájú vállalkozói akadé­miát indít vállalkozásvezetők­nek. A megyében egyedülálló szakmai konzultációsorozatra olyan cég- és ügyvezetőket, tu­lajdonosokat várnak, akik nem feltétlenül szakmabeliek, azaz nem közgazdászok.- Sokan csak a könyvelőjük­re hagyatkoznak, aki azonban nem cégvezető és nem feltétle­nül hívja föl ügyfele figyelmét arra, hogyan spórolhatna, opti­malizálhatná bérköltségeit, ki­adásait úgy, hogy az nem megy a minőség rovására. Igyek­szünk segíteni, hogy tisztában legyenek a fő aktuális szám­viteli és adózási kérdésekkel, a banki hitelbírálat rejtelmeivel - mondta el Zubor Zsoltné Ká­ló Erika, a HKIK Tanácsadó és Projektirodájának vezetője. Je­lentkezni a kamara honlapján vagy telefonon lehet. Az első konzultáció febru­ár 14-én 10-12 óra között lesz a HKIK egri székházában. A vállalat számviteli és adó­politikájának megtervezéséről hallható ismertető. Ezután két­hetente tart előadásokat Dankó Tibor könyvvizsgáló, akivel a kamara regisztrált tagjai a helyszínen, az önkéntes tagok egyeztetett időpontban konzul­tálhatnak, ingyen. Az utolsó konzultáción, április 11-én a vállalati tervezés és a kont­rolling rendszerek jelentősé­géről léki Szó. »T. B. Zubor Zsoltné Káló Erika Országszerte nyer el kivite­lezési megbízásokat az egri Nívóber Korlátolt Felelősségű Társaság, amelynek az eddi­gi munkáját Pro Agria gaz­dasági díjjal ismerték el az idei esztendő elején a megye- székhelyen. Tóth Balázs Az elmúlt időszakban több dí­jat is kapott az egri Nívóber Kft. Ennek jegyében Papp Ist­ván, a gazdálkodó szervezet ügyvezetője a Pro Agria gazda­sági szakmai elismerést, illetve az Eger Ünnepi Fényei pályázat irodai kategóriájának első he­lyezéséért járó oklevelet vehet­te át.- Minden évben indulunk az Eger Ünnepi Fényei elneve­zésű pályázaton, amelyben a Borosvill Kft. segítségét vesz- szük igénybe, az ő munkájukat dicsérik az épületen megjelenő fények, díszek, ennek köszön­hető az első hely. Különöskép­pen fontosnak tartjuk azt, hogy környezetünket minél szebbé tegyük, természetesen nem­csak az ünnepek alkalmával, hanem a hétköznapokon is. Ennek a gondolatnak a megva­lósulása érhető tetten egyebek között azoknál a beruházá­soknál is, amelyeket ingatlan- fejlesztőként valósítottunk meg az elmúlt években. Ezek segítségével is épült-szépült városunk és környezetünk. Életet tudtunk lehelni azokba az épületekbe, amelyek elha­gyatottan, elhanyagoltan álltak a megyeszékhely frekventált pontjain. Ezeket hasznosítva a település esztétikailag, anyagi­lag is több lett, jelentős mérték­ben gazdagodott - elevenítette föl az elmúlt évek munkáit a Hírlap munkatársának érdek­lődésére Papp István. A Nívóber Kft. egyébként már tizennyolc éves múltra te­kint vissza, így nyugodtan kije­lenthető, hogy az előbb említett díjakban ennek a viszonylag hosszabb időszaknak a munká­ja jelenik meg, amelyeket a kol­légákkal, továbbá a társvállal­kozásokkal közösen valósítot­tak meg. Az ügyvezető méltán jelentette ki, hogy köszönet, el­ismerés illeti az ő munkájukat is, a díjak nekik is szólnak.- Ma, amikor az építőipar a pénzügyi és gazdasági válság­nak is köszönhetően bizony jelentős gondokkal küzd, külö­nösen fontos az elismerés. Leg­főképpen azért, mert erőt adhat ahhoz, hogy hittel, reménnyel dolgozzunk a jövő érdekében. Szlogenünk - „... a jövőt épít­jük” - is ezt tükrözi. Ma, ami­kor mindenki panaszkodik, csak a nehézségeket látja ma­ga előtt, akkor ki kell monda­ni, hogy a kilábalásért, a túl­élésért igenis cselekedni kell. Nem sajnáltatni kell magun­kat, hanem tenni valamit, ezért mi az ország egész területén vállalkozunk. Fáradozásunk eredményeképpen sikereket is föl tudunk mutatni - mondta el Papp István, aki úgy érzi, a tetszhalott állapotból lassan a növekedés irányába mozdult el az ágazat, ez pedig a megren­delések növekvő számából is jól lemérhető. Az elmúlt esztendőkben együttesen 34 CBA-áruházat húztak föl országszerte, tavaly pedig sikeresen újítottak föl in­gatlanokat Budapesten. Jelen­legi kiemelt projektjeik közé tartozik az evangélikus egyház soproni szeretetotthonának energetikai korszerűsítése és a tamási tornacsarnok építése. A nehézségek után újra a sike­rek felé vették az irányt. A nö­vekvő megrendelésállomány­nak köszönhetően a tavalyelőt­ti 780 millió forintról a múlt évben 1,2 milliárd forintra nőtt az árbevételük, az idén pedig arra számítanak, hogy ezt is túlszárnyalhatják legalább 500 millió forinttal.- Nem titok az sem, hogy a határon túlra is merészkedünk. Ennek keretében a horvátor­A nívóber nevét egyébként a tengerentúl is kellő mértékben ismerik már. Papp István ugyanis az elmúlt esztendőben részt vett a tajvani Green City Expón, ahol új technológiákkal találkozott, s olyan kitűnő ötle­tekkel, amelyek segítségével a jövő energetikai problémáira igyekeztek minél környezetbará- tabb megoldást találni. A váro­sok túlnépesedése elég sok gon­szági Pák szigetén, valamint az osztrák Eisenstadtban vannak jelenleg is futó projektjeink. Bécsben például létrehoztunk egy leányvállalatot is, és azon dolgozunk, hogy ezt a kivitele­ző céget is minél inkább meg­ismertessük. A fentiekből is látszik, hogy nincsenek távol­ságok, s ha van akarat, akkor igenis képesek vagyunk sike­reket elérni. Mindehhez per­sze arra is szükség van, hogy a szakma összefogjon, egymást támogatva próbáljon kilábalni a válságból. Persze, ennek az ország egészére igaznak kell dot okoz, az ingatlanok építésé­re, üzemeltetésére keresték a választ a Távol-Keleten. Számos új megoldás onnan érkezik ha­zánkba. A tajvani kereskedelmi kamara támogatásával a részt­vevők mellesleg Szingapúrban, Tajpejben és Bangkokban vet­tek részt tanulmányúton. Az is­mereteken túl haszna lehet mindez a kereskedelmi kapcso­latok építésének is. lennie - folytatta a teendők fel­sorolását Papp István. Mindezeken túl a vállalkozás székhelye továbbra is a szülő­város, Eger marad, vagyis a hevesi megyeszékhelyen sze­retnének minél több munkát megvalósítani. Kapnak fontos feladatokat is, ennek bizonyí­téka egyebek között "áz, hogy a nemrég kezdődött belvárosi rehabilitációs nagyberuházás több elemére is ők nyerték el a kivitelezői megbízást. Ennek keretében a Nívóber Kft. újít­hatja föl a Bartakovics Béla Mű­velődési Ház homlokzatát, de a cég munkatársai végzik majd el az évtizedek óta meglehető­sen elhanyagolt Valide Sultana fürdő rekonstrukciós munkáit is, és teszik a nagyközönség számára látogathatóvá a török kori műemléket. Mint Papp István lapunknak külön is hangsúlyozta, jóleső érzés számukra, hogy számí­tanak rájuk, a munkájukra, kellőképpen értékelik az erő­feszítéseiket, s persze annak is örülnek, hogy mindezt díjak­kal is kifejezte a megyeszék­hely vezetése. Ismerkedett a távol-keleti vívmányokkal Kétszázhatvanhatmilliárd forintot ért a szakmai tudás top so A legnagyobb vállalkozások állították elő a Heves megyei hozzáadott értéknek több mint a hatvan százalékát A gazdasági mutatók közül a hozzáadott érték az egyik leg­meghatározóbb, ez fejezi ki a cégek anyag- és anyag jellegű költség nélküli teljesítményét. A megyei gazdasági társaságok esetében - a Heves megyei Top 50 kiadvány tanúsága szerint - a 2011-es, 262,4 milliárd fo­rintos hozzáadott érték az elő­ző évi 7,5 százalékos bővülést meghaladóan, 13 százalékkal emelkedett. A kiemelt ágazatok döntő többségénél gyarapodás volt tapasztalható. A feldolgozó- iparban kéttizedes növekedés következett be, ezen belül is a legnagyobb mértékű volt a bővülés a gépiparban. A me­gyében előállított új érték háromtizede ezen ágazatban realizálódott. Átlag alatti, 2,3 százalékos növekedést mértek az energiaszektorban, ám az így is a megye hozzáadott érté­kének a negyedét állította elő. Jelentős a legdinamikusabban fejlődő kohászat, s a sokat nem javító nem anyagi ágak tíz szá­zalék körüli részesedése. A kis súlyú vegyiparban 40 százalé­kos volt a visszaesés. Szintén sokat, 27 százalékot javított a mezőgazdaság, annak megyén belüli súlya a hozzáadott érték­ből viszont két százalék volt. Az ötven legnagyobb megyei vállalkozás súlyát jelzi, hogy az általuk előállított hozzáadott A Pikopacknál a hozzáadott érték kétmilliárd forint volt érték 166 milliárd forint volt 2011-ben, ami a megyei telje­sítmény több mint hattizede. A toplista első helyét a Mátrai Erőmű Zrt. foglalta el, a vil­lamos energia előállításával foglalkozó cég 54,7 milliárd új értéket teremtett. Őket a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. követte 29 milliárd forinttal (hatmilliárdos javulás), a har­madik a ZF Hungária Kft. lett 12,3 milliárddal (plusz négy- milliárd 2010-hez képest). Az első tízbe mindazonáltal bekerült még a ZF Lenksys- teme, a Horváth Rudolf Inter- transport, a Bosch Rexroth, az LKH Leoni, a Vamav és a Heves Megyei Vízmű Zrt. A tizedik helyet húszmillió forintos kü­lönbséggel szerezte meg a Pi- kopack Zrt. a szintén fém cso­magolóanyagokat gyártó Mát­rámétól előtt. Az első tíz közé kétmilliárd forint körüli ered­ménnyel lehetett bekerülni, míg a listára való felkerüléshez félmilliárd kellett, a Mátra Vo­lán Zrt. 523 millió forinttal lett az ötvenedik. A rangsorba kilenc cégnek sikerült újonnan fölkerülnie, ezek pedig: a Human-C, a Szá­lúk Holding, a Betonbauer 2000, a Hevesgép, az Egér-Park Hotel, a Qualiform, a Platt 2003, a Vi- lati Zrt., illetve még a Bott Hun­gária is a lista második felében található. ■ T. B. ét Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom