Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. FEBRUÁR 12., KEDD Jelentős forrást tartalékolnak pályázatokra, saját beruházásra Újabb esélyt kaptak a bükkszékiek kútfúrás Engedélyt kaptak a helyi gyógyvíz önkormányzati hasznosítására szilvásvárad Első körben tár­gyalta a szilvásvárad! képvi­selő-testület az önkormányzat ez évi gazdálkodásának terve­zetét. Mivel takarékoskodniuk kell, ezért döntöttek arról: az önkormányzati dolgozói lét­számot eggyel csökkentetik, s márciustól megszűntetik a méltányossági ápolási díjat. A helyben maradó adóbevéte­lekből 50 millió forint kiesik, az iskola állami működtetése viszont közel 20 millió forint megtakarítást jelenthet. Az érkező normatívák mellé te­hát továbbra is kiegészítést kell tenni, hogy a kötelező fel­adatokat elláthassák áz eddigi színvonalon. A tervezet szerint megmarad az ingyenes szemétszállítás, s tovább segítik a civil szer­vezeteket is. Marketingre és rendezvények támogatására több millió forintot különítenek el. Jelentős önerőt tartalékol­nak a turis?tikai-desztináció menedzsment pályázathoz, a tűzoltószertárhoz, útépítésre, az új polgármesteri hivatal kiviteli tervére, alapozására. Ötmillió forint szükséges a ravatalozó építési munkálatainak befejezé­sére, ez szintén jelentős tétel az önkormányzat idei büdzsében, amelynek főösszege 280 millió forint körül alakul. ■ T. B. Nyugodt évre ». számítanak idén» az intézményekben költségvetés Sírokban tegnap délután ülésezett az önkor­mányzat képviselő-testülete. Ezúttal az idei költségvetést tekintették át és fogadták el. Mint azt Lakatos István pol­gármestertől megtudtuk, idén több mint 289 millió forintból gazdálkodhatnak. Ebből oldják meg a kötelező feladatokat, a polgármesteri hivatal, az óvo­da, a gyermekjóléti központ fenntartását, működtetését. Az idei nyugodt gazdálkodást elősegítették az előző években hozott megszigorító intézkedé­sek, s a takarékos gazdálkodás. Ennek köszönhető az is, hogy szerény fejlesztésre is lehetőség nyílik ebben az évben. ■ B. K. Igazi kincs a Salvus víz. Nem véletlen, hogy hasznosí­tásáért, birtoklásáért komoly küzdelem folyik. Most az önkormányzat is új esélyt kapott. Barta Katalin Az Európa-szerte ismert bükk- széki Salvus víz páratlan kincs. Az ebből palackozott gyógy­vizet, s egyéb készítményeket számos egészségügyi probléma kezelésére javasolják az orvo­sok. Az 540 méter mélyről fa­kadó, 40 Celsius-fok hőmérsék­letű gyógyvízre épült a helyi Termál Gyógyfürdő, a termé­szeti kincset fürdőkúraként al­kalmazva reumás és nőgyógyá­szati, valamint bőrgyógyászati megbetegedések kiváló hatású gyógyítója, ivókúra keretében idült gyomorhurut és gyomor- savtúltengés esetében alkal­mazható sikerrel, belélegezve pedig légzőszervi, asztmatikus problémák elsőrangú kezelője. Érthető tehát, hogy akié a víz, az valóban óriási kincs birto­kában van. Az önkormányzat esztendők óta küzd a saját te­rületén fakadó gyógyvíz kiter­melési jogáért. Most úgy tűnik, zöld utat kaptak. S hogy miért kell(ett) ezért harcolni? Erre a kérdésre ér­demes az előzményeket felele­veníteni. A csodavizet biztosí­tó termálvízkút 1997-jg állami tulajdonban volt, aun ekkor elatJájara,,Jdnálták, a;?^,priva­tizálták. Az önkormányzatnak elővásárlási joga volt 40 millió forintért, ám az akkori képvise­lő-testület - tekintve a szűkös helyhatósági büdzsét - nem tudott hitelt felvenni a vásár­lásra. Az idő tájt az iskola tor­natermének építésére már vet­Testnek, léleknek, egészségnek egyaránt igazi kincs a bükkszéki gyógyvíz. A falu és a térség is jól profitálhat belőle. tek fel kölcsönt, így forrást sem találtak volna ekkora összegre, így került magántulajdonba a Salvus kincs, amelyet azóta is a Salvus Kft. palackoz és ér­tékesít. A bükkszékiek az ezt követő években szembesültek azzal, hogy milyen lehetőséget szakasztottak ^ pjb/i Tudomásul kellett venniük, hogy a termál­fürdőjük vonzerejét biztosító gyógyvízért is fizetniük kell a kft.-nek, méghozzá nem keve­set. Zagyva Ferencné polgármes­ter azt mondja, átlagosan negy­venmillió forintot fordítottak egy fürdőszezonban arra, hogy a nemrégiben felújított, és kor­szerűsíett fürdőjükbe megfe­lelő mennyiségű gyógyvíz jus­son. 1997 óta tehát több mint 400 millió forintot költöttek a vízre. így hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a megújult termál­strand gazdaságos üzemelteté­séhez elengedhetetlen a saját lévő kÚt'l,v,.„ Az eladást követően szinte minden megválasztott faluve- zeto 'mégpróbálta valamilyen módon visszaszerezni a kin­cset, ám nem jártak sikerrel. A legutóbb 2009-ben a je­lenlegi polgármester asszony kezdett tárgyalásokat geológu­sokkal, vízgazdálkodási mér­nökökkel arról, miként lehetne vízjogi létesítési engedélyt sze­rezni egy új kút fúrására. Hosz- szas előkészítés, a szakhatósá­gi vélemények beszerzése után a napokban kapták kézhez az Észak-Magyarországi Környe­zetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatá­rozatát a vízjogi létesítési enge­délyről.- Ezzel azi elsőfokú hatá­rozattal újabb esélyt kapott Bükkszék arra, hogy megújult fürdőnket, a Salvus Kft.-től füg­getlenül, saját vízbázisból, gaz­daságosan tudjuk üzemeltetni - mondja a polgármester, aki azt is hozzáfűzi, hogy a határo­zat szerint évi 55 ezer köbméter I Ön járt-e már a megújult bükkszéki fürdőben? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu ' étr~ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Mit nyerhet a település a saját kúttal? Visszapillantó: egy kis gyógyvíztörténet AZ ÖNKORMÁNYZAT CLZ elmúlt években közel másfél milliárd forintot fordított fürdőjének fej­lesztésére. Ennek jelentős része fejlesztési hitel, amelyet törlesz­teni kell. Mivel az új kút üzemel­tetési költségei hozzávetőlegesen évi 10 millió forintba kerülné­nek, így csaknem 30 millió fo­rintot takaríthatnának meg az­zal, hogy nem a Salvus Kft.-től vásárolják a gyógyvizet. Ezt az összeget eleinte törlesztésre, a későbbiekben pedig a strand további fejlesztésére fordíthat­nák. Ez nemcsak a bükkszéki­ek, hanem a térségben élők ele­mi érdeke. Mindez annál is in­kább igaz, mivel a hátrányos helyzetű kistérség egyetlen ki­törési pontja a gyógyidegenfor- galom fejlesztése lehet. 1799-ben említi elsőként Vályi András a későbbiekben világhí­rűvé vált bükkszéki sós vizet: „...nevezetes kősziklából eredő forrás van a falu határában, mely tavasszal és ősszel úgy megfejéríti a sarat és gyepet, mintha liszttel meghintenék, érezhetően sós ízű...” A kőolaj­kutatás beindulása után, mel­léktermékként egyre több kút­ban jelentkezett a fent említett szódás, sós meleg víz. Ennek megvizsgálására 1938 tava­szán a szakemberek a lemélyí­tett 27. számú fúrást használ­ták fel. Erre a kútra alapozva készült el 1939-ben a strandfür­dő, majd az 1951-es Lipcsei Vá­sáron mutatkozott be nagysi­kerrel a gyógyvíz először kül­földön. víz kitermelésére kapn^ enge­délyt, amennyiben a dokumen­tum jogerőre emelkedik. A vízjogi létesítési engedély egyébként a kivitelezésre vo­natkozik és 2015. január 31-ig hatályos. Természetesen a falu érde­ke az, hogy mielőbb megkez­dődhessen a kút fúrása. A re­mények szerint az Országos Környezetvédelmi, Természet- védelmi és Vízügyi Főfelügye­lőségnél 15 nap múlva jogerőre emelkedik az elsőfokú hatá­rozat, s akkor haladéktalanul kiírják a közbeszerzési eljárást az új kút fúrására. Ha minden optimálisan halad, akkor elvi­leg már idén saját vízbázisuk táplálhatja a termálfürdőt, több tízmillió forintos megtakarí­tást jelentve az önkormányzat­nak, s a falunak. ■ Céljuk a hatékonyabb bűnmegelőzés kerecsend Immáron közösen lépnek fel a rendőrök, a polgárőrök és a mezőőr A településen lévő autóbuszvá­rók megóvását, illetve az azo­kat megrongálok felderítését tűzték elsőként célul a Kere- csenden tevékenykedő hivatá­sos és önkéntes bűnmegelőzők. Erről azon a napokban megtar­tott fórumon esett szó, melynek résztvevői abban állapodtak meg, hogy közösen lépnek fel a rendbontók ellen. Az együtt­működők - a két körzeti megbí­zott, Schreiner Attila és Hajdú Bálint, Molnár Attila mezőőr, valamint a két helyi polgárőr egyesület elnöke, Nagy Ferenc és Hócza György - arról is dön­töttek, hogy a jövőben havonta összeülnek majd, ekkor értéke­lik a közös akciók eredményét Már az új formaruhában látják el a szolgálatot az egyesület tagjai és jelölik ki az újabb közrend- védelmi feladatot. Mint Nagy Ferenc elmondta, csoportjuknál javultak a szol­gálat ellátásnak a feltételei, a Kerecsend Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület ugyanis egy tavaly kiírt pályázaton 250 ezer forintot nyert. Az összeg egy részéből új formaruhákat - többfunkciós kabátokat - vá­sároltak. Ez azért volt fontos, mert az egyesület tagjai eddig csak láthatósági mellényben járőröztek. A sikeres pályázat révén lehetőség nyílt továbbá arra is, hogy két kerékpárt is beszerezzenek, így éjszakán­ként gyorsabban bejárhatják majd a település utcáit. ■ SZ. I. A mogyoró és az éger már szórja a virágporát pollenszezon Február elején újra üzembe állt Heves megye egyetlen pollencsapdája, s ezzel elkezdődött Egerben a légköri allergén pollenek idei monitoro­zása. A Heves Megyei Kormány- hivatal Népegészségügyi Szak- igazgatási Szervének Egészség- fejlesztési Osztálya 2005 óta vé­gez pollenmonitorozást. Ennek során nem csupán a légkörben található aktuális virágpor- és gombaspóra mennyiség vizsgál­ható, de a levegő por- és korom­szennyezettségének napi elosz­lása is jól nyomon követhető. Bár a pollencsapda helyileg az Eger patak partján, egy öt­emeletes épület tetején műkö­dik, adatokat a megye egész területéről gyűjt be, miután kö­zepes szélerősségben 60-70 ki­lométeres sugarú körből, illet­ve erősebb szelek esetén akár sokkal távolabbról is gyűjt be virágporszemeket. Az elmúlt néhány napban rögzített ada­tok szerint január utolsó heté­ben országszerte elkezdődött a szezonban elsőként virágzó mogyoró és éger pollenszórása. Egerben egyelőre alacsony, tüneteket nem okozó mennyi­ségben van jelen a légkörben a két növényfaj virágpora, de az időjárás-előrejelzések alapján - a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan r egy-két héten belül várhatóan jelentősen nő majd a koncentrációjuk. ■ G. R. * * * %

Next

/
Oldalképek
Tartalom