Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-08 / 6. szám
4 MEGYÉNK GAZDASAGA 2013. JANUÁR 8., KEDD Nem csak a méhecskéket vonzza méz Tavaly kevés volt a repce és az akác, méhészkedni viszont egyre többen akarnak Kevés volt a méztermés Hevesben, de a minőségre nem lehet panasz, sorra hozták a díjakat Gyuláról. Tóth Balázs Heves megye a méhészek és a méhcsaládok alapján átlagosnak számít az országban. Adottságai jók, sokfajta növényt termesztenek a területén, a domborzat változatosságának köszönhetően pedig kis távolságon belül is elérhetők a különféle méhlegelők. Nem zártak viszont jó évet a méhészek szűkebb hazánkban, az utóbbi két évtized szempontjából legrosszabbnak kikiáltott 2010-es esztendőhöz hasonlóan kevés volt a méztermés. Az árak viszont elmaradnak az akkoritól. A kevés akácot megbecsüli a piac, míg a hazai vegyes értéke a világpiacinak megfelelő, bár a forint árfolyamától függően néha elmarad attól. Utóbbi iránt a kereslet sem magas.- A kevés termés egyik oka a 2011. őszén kezdődött aszály, amelynek következtében kevés volt a repce. Ezzel az éves meny- nyiség 20-25 százaléka esett ki, ellensúlyozta viszont a több napraforgó. A legnagyobb károkat viszont a húsvét utáni fagyok miatt szenvedte el az ágazat, a nyugati határszélt kivéve szinte mindenhol oda lett az akác. Nálunk is kevés maradt, a virágpor begyűjtésének pedig nem kedvezett az időjárás - tekintett vissza az elmúlt évre Biró Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Heves megyei szaktanácsadója. Méhegészségügyi szempontból nagy probléma nem volt a telelésnél. A nyári szárazság és az őszi esők viszont kétségkívül gyengítették az állományt. A méhcsaládok népessége 20-25 százalékkal maradt el a kívánatostól, ez pedig kedvezőtlen telelést jelez előre. Ha nagy méhpusztulás nem is lesz, a családok tavaszra legyengülnek, s nehezebb lesz őket fölkészíteni a termelésre. Az év elején virágzó növényekkel lehet probléma. Tavaly sem ért véget a méhészek körének bővülése, amelyről azt gondolták, hogy a pár Az idén a tavalyinál csak jobb év jöhet, tartják a méhészek. Az elmúlt évben az akácosokban és a repcetáblákon nem szorgoskodhattak a kis rovarok. éve tartó fellendülés fellángolás csupán. Azonban most is hetente egy-két új jelentkező van, aki szeretne ezzel foglalkozni.- A méhlegelők eltartó képessége véges, a méhegészségügyi szempontból viszont az sem jó, ha sok család van egy településen. Nyilvánvaló, hogy sokan a gazdasági válság miatt fognak bele a méhészkedésbe, nem számolnak viszont a többlet befektetéssel és a szükséges gyakorlati tudással. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a mézfogyasztásra hogyan hatnak a kedvezőtlen gazdasági folyamatok - fejtette ki Biró Péter hozzátéve: az viszont örvendetes, hogy sokan keresik a termelői mézet. A cél az, hogy eltűnjenek azok az utánzatok a polcokról, amelyek méhet nem láttak, hanem cukorkeverékből készülnek. A méz az egészséges táplálkozást segíti, ezek viszont egyáltalán nem. Mindig meg kell nézni, mit vásárolunk. A rendkívüli időjárás tavaly próbára tette az ágazatot, a mézhamisítás viszont szerencsére elkerülte. Decemberben Gyulán rendeztek országos mézversenyt, amelyen a gyöngyösi Szabó Méhészet tavaszi vegyes virágméze megnyerte kategóriáját. Szabó Tivadar elmondta, hogy vejével, Keresztesi Koppány- nyal 2011. óta méhészkednek, először neveztek az egyetlen országos versenyre három fajtával, tavaszi vegyes virágmézzel, vegyes virágmézzel, valamint napraforgó krémmézzel. Keresztesi Koppány szerint az első díjat nyert tavaszi vegyes annak köszönhette az elismerést, mert a méhek közvetlenül a Sárhegy tövében vannak. A területen koncentrálódik nagyon sok védett virág, amely a különleges aromát biztosította. A mézből csak keveset tudtak pergetni. Bognár Éva, aki örült tanítványai sikerének, maga is arany- és ezüstérmes mézeket nevezett a versenyre. Mint mondta, ezek az eredmények köszönhetők a tájegység változatos flórájának és a méhészetekben folyó szakmai munkának, tisztaságnak. Érmes, kategóriagyőztes Heves megyei méhészek az Év méze hagyománynak számító országos mézversenyen meglehetősen jól szerepeltek az előző esztendőben a Heves megyeiek. Szabó Tivadar (Gyöngyös) vegyes virágméze kategóriagyőztes lett, Ficzere Péter (Eger) napraforgóméze a második helyezést érte el. Arany minősítést kapott Szabó Tivadar krémméze, a gyöngyösi Bognár Méhészet napraforgóméze. Ezüst minősítést érdemelt ki Címer István (Lőrinci) olaj fűzméze, az alatkai Kisbíró Méhészet akácméze, Szabó Tivadar és a Bognár Méhészet vegyes virágméze. Bronzot nyert el a váraszói Jambrik család lépes akác-, vegyes virág-, és akácméze, valamint gyümölcsös méze, a no- vaji Kerekes József akáca és a karácsondi Pecze Gábor vegyes virág-, illetve repceméze.- A zsűri vizsgálta a fajtának megfelelő színt és illatot, valamint az aromát, Szabóék méze főleg utóbbinak köszönhette a díjat, hiszen benne voltak a gyümölcsfák nektárjai is. Ezen kívül más szempontok is voltak, s laborvizsgálaton is átestek a termékek - emelte ki Bognár Éva, aki már 20 éve mé- hészkedik. A tavalyi évről elárulta, a vegyes virágméz húzta ki a csávából a termelőket, van belőle elég és a minőség is jó. A méhek között a tavalyi tél egy kisebb pusztulást hozott, de nyáron igyekezett szaporítani, erősíteni őket, reméli, idén szerencsésebben telelnek. A szakmáról kifejtette, aki belevág, annak mindenek előtt tanfolyamon kell részt vennie, igaz, lassan eléri eltartó képességét az ország. Sokan a meggazdagodást remélik tőle, de minimum a megélhetést. A méz bizalmi termék, oda kell figyelni a tenyésztésre, termelésre, komoly feltételek vannak. A vásárlók az egészségük védelmét várják el a méztől. HÍREK Új gyártócsarnokot épített a Ro-No Kft. hatvan Befejezte új, 882 négyzetméteres gyártócsarnokának építését a hatvani székhelyű Ro-No Plasztik Kft., kiegészítve korábbi, 1100 négyzetméteres épületét. A tízéves műanyagipari cég a 175,8 millió forintos beruházáshoz csaknem 88 millió forint összegű támogatást nyert. A most megépült acélszerkezetes, daruzott gyártócsarnokkal a műanyag alkatrészek fröccsöntésével, festés-lakkozásával és lézergravírozásával foglalkozó cég 52 új munkahelyet teremt a térségben. A korszerűsítés fokozza a cég versenyképességét, de javul a cég energiahatékonysága és a tavalyi, 660 milliós árbevétel 5-10 százalékos emelkedésére is számítanak. Évnyitót tart a megyei iparkamara gyöngyös Szerdán 11 órától tartja gazdasági évnyitóját a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK). A Mátra Múzeumban üdvözlő beszédet mond dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke. Mivel a szervezet idén kiemelt figyelmet szeretne fordítani a terület- és gazdaságfejlesztésre, illetve ezek fontos részeként az infrastruktúra és a közlekedés területére, ezért ennek jegyében tart majd előadást dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára, valamint dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A rendezvényen kamarai díjakat, okleveleket is átadnak. Jelen lesz Völner Pál is Öt Heves megyei a legnagyobb félezer hazai cég között top 500 A listán szereplő megyei vállalatok közül többen negyven százalékkal is tudták növelni az árbevételüket Az iparvállalatok voltak a növekedés motorjai a HVG 2011-es adatok alapján készített toplistájának ötszáz szereplője közül, de ők is csak a külpiacokon törtek előre. Az árbevételük alapján az első ötszázba tartozó cégek együttes kivitele, imponáló növekedést produkálva, 18,1 százalékkal múlta fölül 2011-ben az egy évvel korábbit. A kontraszt óriási: belföldi forgalmuk csak 3,5 százalékkal emelkedett. A listavezető Mól Nyrt. egymagában az ötszáz topcég árbevételének 12 százalékát adta, 5343,2 milliárd forintot. Az olajipari céget az Audi, illetve a General Electric vagyonkezelője követi 1736,87, illetve 1246,67 milliárddal. A Top 500-ba, akárcsak 2009- ben, majd 2010-ben, úgy 2011-ben is öt Heves megyei nagyvállalat került be, amelyek összesített árbevétele 572 milliárd forint volt, amellyel nyolc megyét sikerült megelőzni, ám csak öt megyéből került be kevesebb vállalkozás a legnagyobbak közé. A hevesi ötök közül a legelőkelőbb, 25. helyen a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. zárt, 296,77 milliárdos bevétellel, 39 százalékos növekedéssel. A hatvani nagyvállalat tizenegy helyet lépett előre 2010- es helyezéséhez képest. A ZF Hungária a toplista 138. helyére zárkózott föl A cég bevétele százmillió forint híján külföldi megrendelőktől származott. Az első százba -a 90. pozícióba - került a Mátrai Erőmű Zrt. is, 98,35 milliárd forinttal, ami 3 százalékkal múlta fölül az egy évvel korábbit. Helyezésben viszont hatot lépett vissza a visontai energetikai cég, amely 2011-ben nem exportált külföldre villamos áramot. Folyamatosan lép előre a ZF Lenksysteme Kft., amely 2011- ben a 142.-ről a 117. helyére jött föl. Az autóipari beszállító árbevétele közel harmadával nőtt egy év alatt, s megközelítette a 72,5 milliárd forintot. Ez teljesen exportból származott. A Lenksystemet a ZF Hungária Kft. 21 hellyel lemaradva követi, bevétele 41 százalékkal 63 milliárd forint fölé emelkedett. A vállalat is exportban jeleskedett, hiszen bevételeiből 61,9 milliárd származott a külföldi megrendelésekből. A top 500-as lista 200. helyét foglalja el ezúttal az LKH Leoni Kábelgyár, amely 2011-ben 41 milliárd forint árbevételt ért el. A hatvani cég egy évvel korábban még 269. volt, a jelentős előrelépés annak köszönhető, hogy 44 százalékkal nőtt az értékesítésből származó bevétele. A kábelgyártó közel fele-fele arányban termel bel- illetve külföldre. ■ T. B.
