Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-30 / 25. szám

2 HORIZONT - HIRDETÉS 2013. JANUAR 30., SZERDA % . ........................................................................................................................ Egészséges koszt kerülhet az asztalra törekvés Békési minta alapján gyöngyösi mesterszakács szervezi megyénkben a menzareformot Egészségeset és finomat szeretnének főzni az ország minden menzáján. Idén nő­nek a nyersanyagnormák, és egy jól működő programot is kiterjesztenének megyénk intézményeinek konyháin. Barta Katalin Ehetetlen, egészségtelen, kevés - néhány kivétellel, nagyjából ilyen jelzőkkel illették a diákok és a felnőttek az iskolai menzá­kon tálalt étkeket az elmúlt évek­ben. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2009- ben végzett felmérése pe­dig egyenesen katasztrofálisnak minősítette az óvodák és az is­kolák közétkeztetését, mondván, ez még mindig a 30 éve beideg- ződött menüsorok alapján folyik. Ekkor döntöttek úgy, hogy országos programot indít az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a közétkeztetés megújításáért. A 2010- ben Békés megyében indí­tott program eredményeiről és a kezdeményezés országos kiter­jesztéséről nemrégiben szervez­tek programindító konferenciát, ahol elhangzott: a Menzaminta = mintamenza című program révén nemcsak egészségesebbé tették a közétkeztetést, hanem kezdetben - az élelmiszerárak drasztikus emelkedése előtt - még megtakarítást is sikerült el­Nagy Zoltán mesterszakács, a mintamenza megyei program-koordinátora ajánlásokat is tesz az ételsorokra érniük. A program megvalósítói jó kapcsolatot építettek ki a helyi termelőkkel, illetve gasztronó­miai szervezetekkel is. Tény, hogy régi törekvés egészségeset és finomat főzni az ország minden menzáján. Idén erre szűkebb pátriánkban is lehetőség nyűik, mivel közel öt­ven százalékkal nőnek a nyers­anyagnormák, és a jól működő, békési programot is kiterjesz­tik intézményeink konyháin. Megyénkben a Menzaminta = Mintamenza program koordi­nálásával Nagy Zoltán gyöngyö­si mesterszakácsot bízta meg az országos tisztifőorvos. A szakember érdeklődésünk­re elmondta: ha megvizsgáljuk a ma iskolai, illetve óvodai menzákat, akkor rájöhetünk, hogy nem a megfelelő mérték­ben haladnak a korral. Nem Kerecsenden Buday Péter varázsolt két esztendővel ezelőtt a ke- recsendi Berekerdő óvodában Buday Péter mesterszakács is segített egy induló menzare­formban. Ő a helyszínen bizo­nyította be, hogy viszonyag kis költséggel is lehet tápláló, egészséges, változatos ételeket tenni gyermekeink asztalára. Véleménye szerint a jó menza titka nem a pénz, hanem a kre­ativitás. Állítja, hogy az ízlése­sen tálalt, színes, változatos, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étkeket minden gyerek szívesen megkóstolja, s ha rendszeresen ilyenek kerülnek az asztalukra, előbb-utóbb megkedvelik és ki is követelik azokat. Az általa készített me­nüsort a mai napig alkalmaz­zák a konyhán. megfelelően állítják össze az ételeket, sok a só, a cukor, a zsiradék, a kényelmi termék, így például a készen kapható vaníliás ital, az állagjavítókkal „dúsított" gyümölcsös joghurt. Olyan reformot kell végigvin­ni, hogy a nyersanyagnormát szem előtt tartva egészséges, tápláló ételek kerüljenek a gye­rekek asztalára. Nagy Zoltán konkrét példát is említett: sima joghurtba is le­het gyümölcsöt tenni és együtt össze turmixolni, kihagyva a különféle adalékanyagokat. Vé­leménye szerint az egészséges táplálkozás nem azt jelenti, hogy csak zöldséget ehetünk és cukor nélküli teát ihatunk, hanem olyan ételeket kell ösz- szeállítani, aminek a konyha­technológiai eljárása változó, s amelyeknél a szakácsok le­hetőleg a helyi őstermelőktől származó, friss alapanyagokat részesítik előnyben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a prog­ramhoz csatlakozni kíván in­tézményeknek ki kell tölteni egy kérdőívet, két közegész­ségügyi szakember ez alapján méri fel a konyhák állapotát, felszereltségét, az ott dolgozók létszámát.- Heves megyében is fontos, hogy ne ajtóstul rontsunk a házba. Ne azt érezzék a kony­havezetők, élelmezésvezetők, hogy mi okosabbak vagyunk, hiszen ez a program nem er­ről szól - jelezte a szakember. - Azt szeretnénk, ha az isko­lai és óvodai konyhákon más fajta szemlélet valósulna meg. A csapatunk három főből áll. Két közegészségügyi kolléga végzi az előkészítést, én pe­dig ajánlásokat teszek majd» A nagyobb feladat az ÁNTSZ dolgozóira hárul, hisz nekik kell felkutatni és egy számító- gépes programmal kiértékelni a csatlakozók étlapját. Ez nem kis munka, bár azt hiszem, hogy az eredményt fél éven be­lül már láthatjuk. Az én felada­tom akkor kezdődik, amikor a csatlakozó konyhák leadják a menüsorukat, a kis- és nagyét­kezéseket. Ekkor átnézem, ér­tékelem az ételek párosítását, és javaslatot adok a változtatás­ra. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem mi fogjuk megmon­dani, mit és hogy főzzenek. Csupán ajánlásokat teszünk és szükség esetén mindenben segítünk. Mindezt társadalmi munkában végezzük, egy jó cél érdekében - összegezte Nagy Zoltán a program lényegét. ■ I Ön elégedett a menzák étel­kínálatával? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu v* ~ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. —r/non ....... HI RDETÉS11'-'1! " Ha a pályaválasztás probléma, Merlin megoldja HKiK Színházi előadásokkal is igyekeztek megismertetni a szakmák szépségét Egerben és Gyöngyösön Jancsi a madárijesztő robot hegesztett alsó részét mutatja Merlinnek. Elsőre senki sem tud szép varratot, ez is lyukacsos lett. A darab különlegessége volt, hogy egy része a filmen, másik a színpadon játszódott. Sok családban probléma, hogy a gyerek nem tudja, mit tanul­jon, mit dolgozzon. A Weöres Sándor Színház produkciója nekik adott ötleteket. A Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara (HKIK) szer­vezésében Egerben és Gyön­gyösön is bemutatták a Szak­mák színháza című produkciót. A Weöres Sándor Színház már több megyében is sikert aratott az egyéni hangvételű előadás­sal. Jordán Tamás és csapata a kétkezi, főként hiányszakmák világába igyekezett bevezetni a nézőket, akik hetedik-nyol­cadik osztályos gyerekek, vala­mint pedagógusaik voltak. Az alapprobléma mi is lehe­tett volna más, mint a pálya- választás. Az egyik főszereplő­nek, Király Jancsinak ugyanis nincs kedve tanulni, de még dolgozni sem, sőt, tulajdonkép­pen azt sem tudja, mi szeretne lenni. Ezen a problémán segít neki (és édesanyjának) Merlin, a nagy varázsló, aki, bár felesé­ge már két éve unszolja, nem készítette még el a kért madár­ijesztőt. Jancsi viszont kapóra jön számára, hiszen az ő ötle­tei alapján, szakik segítségé­vel közösen készítik el a bábut. Eközben persze a fiatalember számos mesterséget - lakatos, elektroműszerész, asztalos, ápoló, szabó - kipróbál, ame­lyekben, ha elsőre nem is re­mekel, végül örömét leli abban, hogy valami újat, számára ked­veset, szépet, értékeset hoz lét­re. A darab a mindennapi mun­kahelyi légkörbe is betekintést enged, nem rejtegetve például a munkatársak irigykedését, vagy a munkabalesetek prob­lémakörét sem. Talán mondani sem kell, hogy a távolról sem madárijesztő robot igazi lány- nyá változásával egy probléma megoldatlan marad: azaz Sára, Merlin kedves neje mikor kapja meg a madárijesztőjét. Megyénk hiány szakmái Gazda Gépi forgácsoló Gyártósori gépbeállító Ipari gépész Kőműves és hidegburkoló Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Mezőgazdasági gépész Szerszámkészítő Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő A Sultz Sándor által írt, s Jordán Tamás rendezte darab bár egyszerű, mégis látványos, ötvözi a színházat és a mozit. A vászon, mint díszlet, valós, hiszen a színészek le-föl sétál­nak a mozivászonról ahol a cse­lekmény nagy része zajlik. Az alkotók több valós helyszínen forgattak: gépgyárban, szabó­műhelyben és kórházban is, a párbeszédek pedig nagyon is élők a színpadon és a filmen szereplők között. A Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara célja a mű Heves megyébe hozata­lával nem titkoltan a pályao- rentáció volt. Az itteni cégek naponta szembesülnek azzal, hogy nincs elég helyi, képzett munkaerő, egyre kevesebb fiatal tanul szakmát, emiatt a mesterségek elöregednek. Né­hány képzésre nagyon sokan jelentkeznek, a hiányszakokra viszont kevesen. Pedig a tanu­lásban kevésbé tehetségesek is alkothatnak kiemelkedőt vala­melyik szakmában, amellyel könnyen elhelyezkedhetnek. Számukra adhatott ez a szűk egyórás produkció megerősí­tést. A darabot megnéző gye­rekek közül is többen szeretné­nek rendőrök, ápolónők, vagy éppen cukrászok lenni. Ä hetedikes kisnánai fiúk­nak is tetszett az előadás, bár ők rögtön kiszúrtak néhány apró bakit. Továbbtanulási terveikről elárulták, gimná­ziumba, vagy szakközépis­kolába szeretnének menni, Szabó Viktor például a Szilá­gyit, Kocsmár Mihály az egri Kerit favorizálja. Juhász Máté elmondta, neki megtetszett a hegesztő szakma, amelyet Egerben szeretne majd tanul­ni. Szálkái Márk szintén jónak tartotta az előadást, de még nem tudja, hogy hol folytatja tanulmányait. Elmondta, bár jópár szakmát felsorakoztat­tak az előadásban, ő nem ezek közül szeretne választani. Az egri Hunyadiba járó lányok, Nagy Bernadett és Bukta An­na is úgy tervezik, gimnázi­umba felvételiznek, hiszen ők később főiskolára, egyetemre szeretnének menni, igaz, azt még ők sem tudják, milyen irányban tanulnának tovább. A CÉGEK POZITÍVAN FOGADTÁK AZ ELŐADÁST Jordán Tamás az előadás után elárulta, amikor Szombathe­lyen megalakították a színhá­zat, céljuk volt, hogy hozzá­szóljanak a mikrotársadalmi problémákhoz is. A vasi ipar­kamara azért kérte segítségü­ket, mert kevés a jelentkező a szakmunkás képzésekre. Meg­született a gondolat, s az elő­adás, amelyben felvillantják a hiányszakmákat. A cégeknek is fontos volt a produkció lét­rejötte, hiszen nincs elég szak­képzett emberük. Az előadások pályaválasztásra gyakorolt ha­tását nem vizsgálták, de remé­lik, hogy kedvet csinálnak. A darab akár a színházat is nép­szerűbbé teheti az ifjak köré­ben, de erről sem készült még felmérés. A MÉRNÖKI PÁLYÁKAT MÁRCIUSBAN NÉPSZERŰSÍTIK A Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara márciusban ugyancsak Egerbe és Gyön­gyösre szeretné elhozni a Mérnök Színházat, amely a középiskolásokhoz szól. Ebben a különböző mérnöki tudomá­nyokat, a műszaki és termé­szettudományos szakmákat mutatják be az irodalmi nyelv segítségével. Ugyancsak 400- 400 embert várnak majd az előadásokra. A darab főszerep­lője a mérnöknek tanuló Jancsi, valamint Merlin varázsló, aki híres emberekkel és egy igazi, elismert magyar találmánnyal, az Őriszentpéteren kifejlesztett Moveo összecsukható elektro­mos robogóval érvel amellett, hogy érdemes a mérnöki pályát választani. a I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom