Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-25 / 21. szám

5 2013. JANUÁR 25., PÉNTEK KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN Babanéző tőrrel, baltával büntetőper Nyakon szúrta a vitapartnerét az ittas vádlott Leleszen Döfés a késsel. A gyors mozdulat nyomán a nyakat ért szúrás a sértett halálával Is járhatott volna. Szerencsére nem ez történt. Képünk Illusztráció. Katasztrófavédők segítik a roma fiatalokat a pályázatokkal figyelem A katasztrófavéde­lem évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a roma fiatalok minél szélesebb kö­re ismerje meg a hivatásos állományba történő felvételi eljárás módját. Együttműköd­ve az Országos Roma Önkor­mányzattal és a megyei roma helyhatóságokkal, azt tűzte ki célul, hogy felkelti a roma fia­talok katasztrófavédelmi pálya iránti érdeklődését. Ezért a Nemzeti Társadalmi Felzárkó­zási Stratégiában meghatáro­zottak alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság már másodszor hirdeti meg a tűzoltó szakképzés ke­retében a roma ifjak támogatá­sára szolgáló pályázatát. A február 4-én induló szak­képzés pályázati felhívása elkészült, erre a benne részt­vevő roma fiatalok jelentkez­hetnek. A katasztrófavédelmi főigazgatóság a tervek szerint 15 hátrányos helyzetű pályázó­nak nyújt fejenként húszezer forint kiegészítő támogatást az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A BM OKF további együtt­működés keretében az Orszá­gos Roma Önkormányzattal közösen cselekvési programot dolgoz ki a 2013-2014-es esz­tendőre érvényes szakmai teendőkre. ■ M. Z. Tetten érték a gyöngyösi betörőket elfogás Szerdán éjszaka ál­lampolgári bejelentés alapján egy gyöngyösi lakatlan ház­ban tetten értek két személyt a rendőrjárőrök. A két férfi az ingatlan bejárati ajtaját betörte, majd értéktárgyakat kerestek, amikor a kiérkező rendőrök elfogták őket. Elvin­ni nem sikerült nekik semmit, de tettükkel 20 ezer forintos rongálási kárt okoztak.- A tettesek ellen betöréses lopás vétség megalapozott gya­núja miatt indított eljárást a gyöngyösi kapitányság - infor­málta a Fiírlapot Képes Ágnes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. ■ M. Z. Tetemes mennyiségű boros kóla elfogyasztása után in­dult babanézőbe egy társa­ság. Kés, balta és tőr is volt náluk. Ez utóbbi aztán elő is került a tarnaleleszi éjsza­kában. Kis híján emberhalál lett belőle. Sike Sándor Az Egri Törvényszék nyolc na­pon belül már másodszor tár­gyalt olyan büntetőügyet ezen a héten szerdán, amelynek előzményei a cselekmény nap­ján osztott segélyhez, pontosab­ban az abból vásárolt alkohol­hoz nyúlnak vissza. S mindkét ügyben emberölés kísérletének elkövetése a vádhatóság indít­ványa. A vád, akárcsak az elmúlt héten elsőfokú ítélettel zárult tárgyaláson, most is emberölés bűntettének kísérlete. Az előze­tes letartóztatásban lévő vád­lott, R. János ellen folyó tárgya­lást a büntetőtanács - a szak­értő és tanúk meghallgatását követően - félbeszakította és február 20-ára tűzött ki újabb ülésnapot, amikor ítélet is vár­ható. A vádhatóság annak megál­lapítását kéri a bíróságtól, hogy a terhelt megvalósította az em­berölés bűntettének kísérletét. A megyei főügyészség az aláb­bi tényállást tárta a törvény­szék elé: 2011. december 29-én Bükkszenterzsébeten és Tarna- leleszen segélyosztás volt, ami­kor is a vádlott édesapja és an­nak élettársa is pénzhez jutott. Ebből egyebek között 12 liter boros kólát vásároltak. R. Já­nos a családtagjaival a délelőtti óráktól kezdve egész nap italo­zott, az igen nagy mennyiségű boros kólát el is fogyasztották közösen. Eleinte a bükkszen- terzsébeti lakásukban, majd átmentek a szomszédban lakó R. Attilához, a vádlott nagy­bátyjánál italoztak, és amikor a nedű elfogyott, hozattak még 10 litert, amit ugyancsak megi­vott a hattagú társaság. Este 6 körül újabb vendég, R. Richárd, a vádlott öccse érke­zett Tarnaleleszről, aki meghív­ta a jelenlévőket „babanézőbe”, a sértett a nyak jobb oldalá­nak a gégefő felett elhelyezke­dő, a fejbiccentő izmot és a felü­letes nyaki visszeret sértő szúrt-metszett (hasított) sérülé­sét szenvedte el. Sebe kivérzés­sel nem járt, azt műtéti úton egyesítették: ér- és izomvarratot mivel az előző napokban vitték haza az újszülött gyermeküket. A terhelt és társasága, a meghí­vásnak eleget téve, 18 óra után elindultak Tarnaleleszre. Út­közben összetalálkoztak Z. Ala­dárral és Z. Zsolttal. Magukkal vittek még 10 liter boros kólát, amelyből útközben iszogattak. ■ Magukkal vittek még 10 liter boros kólát, amelyből útközben is javában iszogattak. Az itókán kívül R. János vád­lottnál volt még egy körülbelül 20 centiméteres tőrkés, Z. Ala­dárnál pedig egy bicska és egy balta. Tarnaleleszre már este 10 óra körül érkeztek meg. A Dan- kó Pista úton összetalálkoztak D. Zs. helyi lakossal, aki éppen az utcai kúthoz tartott egy kan­nával a kezében, hogy vizet alkalmaztak. Fül-orr-gégészeti vizsgálattal a sértett jobb oldali visszatérő idegsérülését, rekedt­ségét észlelték. D. Zs. sérülésé­nek gyógytartama nyolc napon túli, szövődménymentes gyógyu­lás esetén háromhetesnek véle­ményezhető. vigyen a lakásába. R. János, Z. Aladár és a sértett előbb beszél­gettek egymással, majd kölcsö­nös sértegetéseket követően összevesztek. A perlekedés során a terhelt előkapta a nadrágja hátsó ré­szébe tűzött tőrkést, és azzal egy alkalommal, közepes erő­vel a nyak jobb oldalán meg­szúrta D. Zs.-t. A megsebzett ember a szúrás után elszaladt, és a közelben lévő egyik 'la­kásba menekült, ahonnan ér­tesítették a mentőket és a rend­őrséget. A vádlott a bűncselekmény elkövetése során használt egyébként tőrkést hamar el­rejtette, ami az eljárás során nem került elő. Az eseménye­ket követően R. János és társai bementek a vendéglátó házába, ahol Z. Aladár egy kisméretű zsebkést bedobott a kályhába, amelyet később R. Richárd ki­vett, majd az intézkedő rend­őröknek átadott. A történeti tényállás alapján R. Jánost, mint visszaesőt, a He­ves Megyei Főügyészség egy rendbeli, a Büntető Törvény- könyv (Btk.) 166. szakaszának (1) bekezdésébe ütköző és asze­rint minősülő emberölés bűn­tettének a Btk. 16. §-a szerinti kísérlete miatt indítványozza felelősségre vonni. JOGI LEXIKON A kísérlet is annyit ér, mint a véghezvitt élés emberölési kísérlet bűntette a „slágerbűntény” mostaná­ban az Egri Törvényszéken. Több ilyen ügyben is tartot­tak tárgyalást. Az egyikben kisbalta, kés volt a tettesek fegyvere. Másik esetben babát mentek nézni az atya­fiak, de szurkálás lett a program vége, húsz centis tőrkéssel. Hogy a köznapi nyelvben ismert gyilkossággal ösz- szefüggő jogi fogalmakról tisztább képest kaphassunk, érdemes mélyebben figye­lemmel kísérni, mit ír ezek­ről a Büntető Törvénykönyv (Btk.). Megkülönböztet szándé­kos, illetve gondatlanságból történő elkövetést. Előbbit állapítja meg a bíróság, ha a tettes magatartásának következményeit kívánja, vagy azokba belenyugszik. Tehát amikor lesújt a baltá­val, másba beledöfi a kését, mindezt azért cselekszi, mert kifejezett óhaja, hogy a megtámadott életét ki­oltsa. Utóbbiról van szó, ha az elkövető előre látja, mit okozhat cselekedetével, de a következmények elmaradá­sában bízik, s amikor nem érzékeli előre, mi fog tör­ténni, ha baltával csapkod, késsel szurkál, mert a tőle elvárhatóan körültekintő. A befejezett bűncselekmé­nyekhez hasonló jogkövet­kezményeket fűz a Btk. az adott bűntény kísérletéhez, vagyis megbünteti a bíróság azt is, aki a szándékos bűn­tény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A büntetési tétel ugyanaz, mint a befe­jezett deliktumnál. Kivétel ez alól, ha a kísérletet alkal­matlan tárgyon vagy esz­közzel, illetve alkalmatlan módon valósítják meg. Pél­dául gumikéssel próbál ölni valaki, avagy már halott em­beren próbálgatja a baltáját, a szúrószerszámát. Ekkor a szankciót korlátlanul enyhí­teni, netán még mellőzni is lehet. Nem szabható ki bün­tetés arra, aki önként eláll például a gyilkosság vég­hezvitelétől, illetve önként elhárítja a halálos eredmény bekövetkezését. ■ SZ. Z. így látta a megszűrt sérüléseit az orvos szakértő Pontosságot, igényességet, kellő hozzáállást várnak idén elemzés, tervezés A 2012-es második félévet értékelte, az idei év feladatait megszabta a katasztrófavédelmi igazgatóság A 2012-es második félév ta­pasztalatait, eredményeit érté­kelte a napokban a Heves Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság vezetői állománya. Koós Zoltán tűzoltó alezre­des, polgári védelmi főfelügye­lő arról beszélt, hogy tavaly a szervező és tervező munkákat végezték el, szerencsére sú­lyos ár- és belvíztől mentes volt megyénk. Sikeresnek ítélte a Mátra Mentőcsoport létrejöt­tét, hiszen megalakulása óta is számos esetben volt már be­vetése. Közölte: a 2013-as év fő feladata a komplex polgári védelmi képzések megtartása a katasztrófavédelmi megbí­zottaknak, a tűzoltóságok pa­rancsnokainak, szolgálatpa­rancsnokainak. Mérai Péter tű. őrnagy, tű­zoltósági főfelügyelő kifejtette, hogy a most következő félév fő teendője lesz az ellenőrzések fejlesztése és a hiányosságok visszaellenőrzése. A humán szolgálat tennivalóit Sinkáné Mészáros Zita tű. őrnagy is­mertette. A legnagyobb gondot a szervezeti átalakulás miatt jelentkező létszámhiány okozta a szakterületnek. Pozitívan ér­tékelte az elmúlt esztendőt, hi­szen az állomány fizikai állapo­ta kiváló, a fegyelmi helyzet és a kártérítési eljárások is javuló tendenciát mutatnak. Király Hajnalka tű. őrnagy, A Heves megyei katasztrófavédők fizikai állapota kiváló ellenőrzési szolgálatvezető ar­ról tájékoztatott, hogy az idei évben nagy gondot fordítanak a tűzoltóságok által megtett intézkedések felügyeletére, a meglepetésszerű ellenőrzésre.- A 2012-es év különleges év volt, hiszen sikerült ingatlan- cserét lebonyolítanunk - fogal­mazott Pados László tű. alezre­des, gazdasági igazgatóhelyet­tes. Az évet a katasztrófavéde­lem adósságmentesen zárta, a gazdasági szervezet Hevesben kiegyensúlyozott. Plachi Péter mk. tű. alezredes, szakmai igaz­gatóhelyettes a tűzoltósági, ipar­biztonsági és polgári védelmi szakterületet, valamint a ható­sági és főügyeleti tevékenységet értékelte. Munkájukat és kitar­tásukat megköszönte, de felhív­ta a figyelmet, hogy az idei év sem lesz könnyebb, mint a tava­lyi, hiszen a katasztrófavédelem feladatköre folyamatosan bővül. A záró értékelést végül Cson­tos Ambrus tű. mk. dandártá­bornok, a megyei igazgatóság igazgatója tette meg. Kijelentet­te: elvárása a pontosság és az igényesség, a munkához való megfelelő hozzáállás. Azt kérte a vezetőktől, hogy rendszeres legyen a beosztottak munká­jának visszaellenőrzése, fo­lyamatosan figyeljenek oda az állományra, helyezzék a hang­súlyt a csapatépítésre és a taka­rékosságra. ■ M. Z. ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom