Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-22 / 18. szám

2013. JANUÁR 22., KEDD 2 MEGYEI KÖRKÉP A mesterembereké a jövő foglalkoztatás Villanyszerelőt, hegesztőt, ácsot nagyítóval se találni Nem mindegy, milyen szakmát tanul manapság a fiatal. A hegesztőkből például igen nagy a hiány. Szőlő és bor: a konferencia fókuszában a klímaváltozás egér A gyöngyösi Károly Ró­bert Főiskola egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, az egri, a gyöngyösi főiskola, valamint az egri, a bükki, a mátrai és a tokaji borvidékek hegyközségi tanácsai szerdától szombatig immáron tizenne­gyedik alkalommal rendezik meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben. A szak­mai fórum helyszíne a Hotel Eger$amp;Park lesz. Az elő­adásokat délelőtt 10 és este hat óra között tartják majd. A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendez­vényévé fejlődött konferencián ezúttal a hangsúlyt a változó környezeti és gazdasági helyzet már tapasztalt és várható ha­tásainak elemzésére helyezik. A tanácskozás központi témája a klímaváltozás, illetve annak hatásai a szőlő- és bortermelés­re. A korábbi évekhez hason­lóan a résztvevők megvitatják a bormarketinggel, támogatási lehetőségekkel, jogszabályi változásokkal kapcsolatos ak­tuális kérdések, valamint a 2012-es évjárat klimatikus és növényvédelmi tapasztalatai is. A napi programokat a bük­ki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbe­mutatóival fejezik be. ■ P. A. Méhészfórum negyedszer Felsőtárkányban A méz A cél A napokban ren­dezték meg a Negyedik Téli Méhész Konferenciát Felsőtár­kányban. A résztvevők heves szakemberektől hallhattak elő­adásokat a méhbetegségekről, a klímaváltozás hatásairól, a méztermelés fortélyairól. Szó volt a hazai méztermelés és -fogyasztás eredményeiről, az ágazat jövőérői. A határon túlról is számos előadó színesítette a három napos szakmai fórumot. A rendezvényt a decembe­ri országos méhészversenyen akácmézével bronz érmet nyert Kerekes József és Kerekesné Né­meth Katalin (Novaj), valamint Bíró Péter (Heves-Alatka) szer­vezték. ■ B. K. A munkaerőpiac idei veszte­sei az ügyintézők, tanárok lehetnek, ám az épületgépé­szek, ácsok, bolti eladók jó eséllyel juthatnak álláshoz. Barta Katalin Egy tizenéves gyereket elindíta­ni valamely pályán szülőként és tanárként, illetve pályaválasztá­si szakértőként is nagy feladat. A szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, nagyjából isme­ri annak képességeit és lehető­ségeit, de így is nehéz a döntés. Ráadásul az iskola is sok eset­ben tévesen ítél meg kompeten­ciákat, és irányít el tévutakra fiatalokat. A jó matekos például nem biztos, hogy alkalmas lesz mérnöki pályára. Óvatosnak kell lenni a pályaválasztáskor a sikerszakmákkal is, hiszen az idegenforgalom ma már nem kí­nál jelentős számban diplomás munkavállalók részére megél­hetést. Nem jelent biztosítékot az angol nyelvtudás és az infor­mációs technológiai képzettség sem, hiszen ezek ma már alap- követelmények. A most válasz­tás elé kerülő családoknak, s a tartósan munka nélkül mara­dottaknak is iránytűként szol­gálhat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI) idei mun­kaerő-piaci prognózisa. Ebből egyértelműen kiderül, idén kik találnak jó eséllyel munkát, illetve arra is következ­tetni lehet, hogy a most végzett általános iskolásoknak milyen szakmát érdemes tanulniuk. Bizonyos, hogy gépi forgácso­lóból és villanyszerelőből ország­szerte hiány van, így ezekkel a szakmákkal az elhelyezkedés szinte garantált. Az ezután legin­kább keresett szakma a hegesz­tő. Az építőiparban dolgozóknak sem kell sokat járkálniuk a mun­kaügyi központba, hiszen bádo­gosból, kőművesből, épületgépé­szeti csőhálózat- és berendezés­szerelőből is hiány van az ország nagy részén. Ezeken felül ácsot és állványozót is nagyítóval kell keresni manapság. Száz vagy annál több munkavállalót ter­veznek felvenni idén a megkér­dezett cégek többek között bolti eladónak, szabónak, varrónak, rakodómunkásnak, tehergépko­csi vezetőnek, húsfeldolgozónak, mérőóra-lelolvasónak - derül ki az adatokból. Az előrejelzés szerint idén főként a gépész-, villamos-, valamint vegyészmér­nökök, valamint a lakatosok, for­gácsolók és hegesztők lehetnek még a legkeresettebbek a ma­gyar munkaerőpiacon. 2013-ban a leginkább félt­hetik az állásukat az általános irodai adminisztrátorok, a kü­lönböző ügyintézők. Ezeknél a szakmáknál számos munka- vállaló elbocsátását tervezik a megkérdezett munkáltatók. Csekély mértékű létszámcsök­kenést terveznek az autóbusz- vezetők, szakorvosok, gépjár­műjavítók, általános iskolai tanárok köréből is a foglalkoz­tatók - derül ki a prognózisból. ■ Ön milyen szakmát sajátíta­na el manapság? Szavazzon hírportálunkon mj* — ma 16 óráig: y HE0L.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A pályakezdők körében 2013- ban a legkeresettebbek jelek sze­rint a bolti eladók, a termék ösz- szeszerelők, a gépészmérnökök, a húsfeldolgozók és a lakatosok lesznek. A felsőfokú iskolai vég­zettséget igénylő foglalkozások körében ebben a tekintetben a gépészmérnökök, a villamos- mérnökök, az elemző közgazdá­szok lehetnek a legesélyesebbek. Aki jó szakmát választott, az már a tanulóévek alatt is megkeresheti a zsebpénzét. A 328/2009. (XII. 29.) számú kor­mányrendelet alapján a gazda­ság által igényelt szakképesí­tést tanulók az eredményeik­től függően támogatásban részesülhetnek. Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében tanul­ónként egységesen 10 ezer forint havonta. A második fél­évtől kezdődően ez a díj az át­lageredményektől függ, ennek az alsó határa szintén 10 ezer forint, de a legszorgalmasab­bak akár 30 ezer forintot is kaphatnak. A diploma drága, de hosszú távon megtérül KUTATÁSOK ELŐREVETÍTIK, hogy idén a pályakezdők - ezen be­lül a diplomások - helyzete is romlik, ami például a munka­keresési időtartam megnöveke­désében is megjelenhet. Lehet­séges, hogy például a pálya­kezdő jogászok, vagy mérnö­kök elhelyezkedési esélyei rom­lanak valamelyest, munkakere­sésük időtartama pedig hosz­szabb lesz, mint a válság előtt volt. A kereseti, illetve a mun­kanélküliségi statisztikák alap­ján elmondható, hogy egy átla­gos diplomás foglalkoztatott Magyarországon 2011-2012- ben is bruttó havi keresetben mérve mintegy hetvenöt száza­lékkal többet keresett, mint egy átlagos érettségizett munkavál­laló. 1 PERCES INTERJÚ Felvilágosítás, kicsit másképp fiatalok Elsősorban közép- iskolásoknak „A Nagybetűs Élet” címmel előadássoroza­tot indított az egri IFI-Pont. A Hírlapnak Tóth-Vági Esz­ter irodavezető válaszolt.- Mi a célja a programsorozat­nak?- Az előadások a csalá­di életre nevelésről fognak szólni. Célunk a fiatalok egészséges nemi identitásá­nak elősegítése, saját testük megismerése, a felelősség- vállalás kialakítása, vala­mint, hogy fejlődjön az ön­ismeretük és önértékelésük. Fontosnak tartjuk a fenti dolgokról való beszélgeté­seket a fiatalokkal, hogy ha felnőnek, nagyobb esélyük legyen a kiegyensúlyozott életre. Manapság sajnos sok családban elmarad a felvilá­gosítás.- Milyen témákat érintenek ezeken a foglalkozásokon?- Első körben a fiatalok egészséges nemi higié­néjével, a férfi és női test megismerésével, a családala­pítással foglalkozó beszélge­téseket, előadásokat tartunk. Hat ilyen alkalom lesz, de utána is szeretnénk folytatni a programot, akkor az érték­rend, a konfliktuskezelés és a mindennapi gyakorlati tudnivalók állnak majd a középpontban.- Kik fognak beszélgetni a fia­talokkal?- A programsorozat plső felében a HMK Egri Járási Hivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Csa­ládvédelmi Szolgálatának munkatársa fogja tartani az előadásokat, aki képzett, családtervezéssel foglalko­zó védőnő. A folytatásban pedig pszichológusokat és szociálpedagógust is bevon­nánk. ■ SZ. E. Százötvenmi11iárddal növelték bevételeiket a nagy cégek top so Kilenc új gazdasági társaság került föl a legnagyobb forgalmú Heves megyei vállalkozások legfrissebb listájára A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatain alapuló Heves megye Top 50 2012 kiadványából kide­rül: 2011-ben a megye gazdasá­gi társaságainak 0,6 százalékát kitevő elit a tárgyi eszközök 56 százalékát, a saját tőke kéthar­madát működtette. A külföldi tőke 79 százaléka is náluk össz­pontosult. Ennek megfelelően hozzá­juk áramlott az árbevétel több mint hatvan százaléka, azaz több mint 750 milliárd forint (2010-ben 601 milliárd). A cé­gek exportbevételei a 2010-es 435 milliárdról 610 milliárd fölé nőttek. Ebben szerepet ját­szott az is, hogy a legnagyobb vállalkozások külföldi érté­kesítése 40 százalékkal nőtt, igaz, ez köszönhető a forint gyengülésének is. Az ötvenes vállalkozói kör értékesítései­nek héttizede irányul a hatá­rokon túlra. Nem meglepő, hogy az 539,3 milliárd forintos export árbevétel a megye ösz- szes kivitelének több mint 88 százaléka. Bár a legnagyobb cégek nyeresége is csökkent, a megyei összes adózás előt­ti eredményének 83 százalé­ka (31 milliárd forint) hozzá­juk köthető. Jövedelmezőségi szintjük 4,1 százalék, amely magasabb a három százalékos megyei értéknél, ráadásul a J nélkülük számított átlag csu- ü pán 1,3 százalékos. A hatvani Bosch egy év alatt 86 milliárd forinttal növelte árbevételét A megye legnagyobb árbe­vételű cégeinek listáján a hat­vani Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. áll 296,8 milliárd forinttal, a következő Mátrai Erőmű bevétele meghaladta a 98,3 milliárdot. Az első tízbe bekerült a ZF Hungária és a ZF Lenksysteme, az LKH Leoni. Ők az országos top 500-as üstára is fölkerültek. A Bosch Rexroth Pneumatika Kft. közel 13,5, a Horváth Rudolf Intertransport 12,3, a Mátra Cukor pedig 11,6 miüiárd forint árbevételt ért el. 2010 után helyet cserélt a Piko- pack Kft. (9,25 miüiárd), iüetve a Stanley Electric (8,86 milüárd forint). A megyében egyébként 23 vállalkozásnak sikerült átlép­nie az ötmilüárd forintos határt. A listára 2,323 miüiárd forintos árbevétellel lehetett fölkerülni, ezt a Gyöngyszöv ÁFÉSZ-nek sikerült elérnie. A szövetkezetét közvetlenül két új szereplő, a He­vesgép Kft., valamint a Lédem 2000 Kft. előzte meg. Rajtuk kí­vül új a listán a Monifer Kft., a Firth Rixson, a Mátragabona, a Tendon Kft., az Eurocircuits, a Shick-R Kft. és a Platt 2003 Kft. A nagy bevétel növelők közé tartozik a Bosch-on, az Erőműn és a két ZF cégen kívül az El­ső Elbe (3,6 milliárd), az SBS Kft. (2,8 milliárd), valamint a Vamav, a Mátrametál és a Det- ki Keksz egyenként több mint egymilliárd forinttal. ■ T. B. I I I * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom