Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-21 / 17. szám
4 HORGÁSZÁT - VADASZAT 2013. JANUÁR 21., HÉTFŐ Világörökség a solymászat hagyomány Az Egri Völgyben is kedvelték az idomított madarakat A solymászkodás története szinte egyidős a magyarok történetével. Heves megyében még napjainkban is számos emlékével találkozhatunk. A lékhorgászat izgalmas, de olykor veszélyes sport télidében elszántság A jég vastagságának legalább 10 centiméternek kell lennie, hogy lékhorgászni lehessen. Legegyszerűbb, ha a partszélen vágunk egy próbaléket, így láthatjuk a jég vastagságát. Ha a színe egyenletesen fehér, biztonságos. A túl sok buborék vagy a foltos szín a jégben is veszélyeket rejthet. Használjunk 1-2 méteres rövid botot és úgy támasszuk le, hogy a bot spicce pont a lék fölé kerüljön. A horgászbot elhelyezése a jégen nem egyszerű. Egy cső ráhegesztve egy nagyobb facsavarral, ami a jégbe csavarható támasztéka a horgászbotnak. Ha fárasztásra kerülne a sor, akkor a bot spiccét dugjuk a vízbe, hogy a zsinór ne sérüljön meg a lék szélétől. Zsinórnak monofii, 25-30-as vastagságú a megfelelő. A nagyobb csukák is gyengébben védekeznek télen, ezért elég ez a vastagság. A csukázáshoz, süllőzéshez az élőhalas úszózás a legjobb módszer. Jó terepek a csukázásra a medertörések határai. Annak bizonyulhatnak még a víz fölé benyúló fák vagy bokrok alatti részek. Vannak horgásztavak, ahol előre elkészített lékekkel várják a horgászokat. A tavak jegébe vágott lékek levegőztető nyílások szerepét töltik be a halak számára. ■ a leKvastagsag a aonto Oldalszerkesztő: Damf Anna Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb 2013. február 18-án jelenik meg. Újabb hungarikummal bővült az UNESCO szellemi kulturális örökséglistája. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes kormányközi bizottsága a 11 országgal szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé fölvette a magyar és az osztrák solymászatot is. Damf Anna A Kárpát-medencében a hunoknál lelhetjük meg a solymászat gyökerét. Megdől a hit, ami a VIII. századi arab hódítóknak tulajdonította e vadászhagyomány európai bevezetését. A solymászat története egybeforrt a magyarok történetével. Ki ne ismerné Emese sztoriját, akinek álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és reá szállva teherbe ejtette őt? A gyermek az Álmos nevet kapta. Egy római templom domborművén a X. századi Európa népeit legjellemzőbb tulajdonságaik alapján ábrázolták. Ezen a magyarokat solymászó könnyűlovas képviseli. Szent István pedig külön falvakban telepítette le nagy becsben tartott madarászait, sorolta a szakértő. Számos Árpád-házi királyunkról maradt fenn olyan ábrázolás, amelyen kerecsennel együtt szerepelnek, a feljegyzések pedig arról tanúskodnak, hogy az őket követő uralkodók is szívesen vadásztak a legendás turulmadár hazai rokonával. Közülük Mátyás emelkedik ki leginkább, akinek szenvedélye volt a solymászat; lánykérőbe is sok sólymot vitt magával Itáliába, és sikerült elbűvölnie Beatrixot. Ez idő tájt az Egri Völgyben erőteljesen jelenlévő solymász- kodást bizonyítja, hogy a XVI. században Estei Hippolit, mint egri püspök, unokaöccsének, Federico Gonzaga mantovai hercegnek tíz egri sólymot küldött egy levél kíséretében. EbA xv. századi Heves megyei solymászkodás érdekes emléke került elő a kutatások nyomán Nagytálya határában az Öreghegyen a földből: egy ezüst övcsatra bukkantak a kutatók. A lemezből hajlított keretben ezüstlemezre vésett nőalak a ben leírta, hogy a sólymokat nem kis vízimadarak, hanem nagy vízi szárnyasok, gémek, daruk, hattyúk, illetve nyulak elejtésére idomították. Á solymászat Magyarországon a legkedveltebb és legel■ Az UNESCO legújabb döntése népszerűsítheti a solymászkodást, mint sportot. terjedtebb a XVI. században volt. Minden tehetősebb nemesi családnak megvoltak a saját madarászai, akik a legjobban fizetett szolgák közé tartoztak. Az újkorban a tűzfegyverek elterjedésével leáldozott e madarak csillaga. Az alapokról felépített solymászat fellegvára a Horthy-kor- ban Gödöllő lett, ahol a korkezében tartja a vadászsólymot. Az értékes tárgyat 1900-ban a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg Bartalos Gyula egri kanonoktól. A régiségek gyűjtője 500forintért vált mega nőalakot vadászsólyommal ábrázoló övcsattól. mányzó és III. Viktor Emánuel olasz király is együtt vadászott kerecsennel. 1939-ben megalakult az első magyar solymász- egyesület, a háború után 1996. júniusa óta működik ismét. Az '50-es években hivatásos solymászok lóról védték az állami gazdaságok halásztavait a szárnyas kártevőktől. A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Központjában ragadozómadár-kísérleti telep is működött, amely az Erdészeti Tudományos Intézetbe olvadva Gödöllőre költözött. Emellett a Magyar Vadászok Országos Szövetségén belül 1951-ben létrehoztak egy solymászszakosz- tályt, amely a forradalom után csak 1968-ban alakulhatott újjá, s 1974-től a Magyar Madártani Egyesülethez került. A magyar solymászok az elmúlt másfél évtizedben önerőből működtek, s érték el azt, hogy a hagyomány a magyar szellemi kulturális örökség hivatalosan is elismert részévé váljék, s esélyt nyerjen a fölvételre az UNESCO listájára. Heves megye vadban gazdag területei máig is őrzik a solymászat hagyományait, elég csak Kerecsend, Gyöngyössoly- mos, Sasvár nevére gondolni. Még egy hónapig válthatok ki az ez évre szóló vadászjegyek engedély A 2012/2013. évi vadászjegyek 2013. február 28-ig érvényesek. Március 1-jén már rendelkezni kell a 2013/2014. évi vadászjeggyel, mivel érvényes vadászjegy nélkül vadászfegyver nem tartható. Az előző évekhez hasonlóan az idén is hozni kell a csoportos érvényesítéshez a vadász- társaság névsorát, amiben az esetleges változtatásokat szerepeltetni kell. Jelezni kell, ha valaki emeltdíjas biztosítást szeretnének kötni! Egyéni érvényesítéshez szükséges a 2012/2013. évi vadászjegy, a 2012/2013. évi lőjegyzék, fegyvertartási engedély és a személyi igazolvány. A vadászjegy ára 15 ezer forint alapdíjas biztosítással, de mód van emeltdíjas biztosítást kötni, amelynek ára 16 ezer forint. A 70 éven felüli vadászoknak az alapdíj 11 ezer, az emeltdíjas biztosítással 12 ezer forint, nekik nem kell fizetni kamarai tagdíjat. A elveszett vadászjegy, vagy lőjegyzék pótlása 5000 forint, kivéve, ha rendőrségi jegyzőkönyv készült. Új vadászjegy megszerzéséhez állami vadász- vizsga bizonyítvány és persze személyi igazolvány szükséges. Pénteken a jegykiadás szünetel. ■ A színpompás gyurgyalag lett az év madara népszerűsítés Egyik legszín- pompásabb madarunk, a gyurgyalag a 2013-as év madara. E madárfaj a telet Afrikában tölti, májusban érkezik hozzánk és szeptember végére már elhagyja a Kárpát-medencét. Nagyobb repülő rovarokkal táplálkozik. Állományát fenyegeti a partfalak természetes eróziója, az illegális homok- bányászat, a méhészeti telepek megrongálása, mivel hűvös időben előfordul, hogy a madarak méhet zsákmányolnak. A hazai gyurgyalagállomány a felmérések adatai alapján 20- 30 ezer párra tehető. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. ■ A nagytályai sólymos csat története Egyre népszerűbb és nem kevés pénzt hoz a bérvadászat etetés Minden állandó vadfajt táplálni kell, legfőképpen akkor, ha a következő esztendőben még hasznosítani is akarják Egy-egy fizetős vadászat akár egymillió forintba is kerülhet. Ám aki ezeken részt vesz, annak komoly biztonsági előírásokat kell betartania. Annak, aki vadászni akar, rendelkeznie kell érvényes vadászjeggyel - külföldi vadász esetében vadászati engedély- lyel -, érvényes fegyvertartási engedéllyel, egyéni sebkötöző csomaggal és a jogszabályban meghatározott vadászfegyverrel. Szintén előírás szerinti egészségi állapotban kell lennie. Például nem állhat gyógyszer, alkohol, kábító hatású szer befolyása alatt. A lövés leadásának legfőbb szabálya, hogy csak akkor süthetjük el a puskát, ha a célpontot száz százalékig biztosan felismertük, és lövésünkkel nem veszélyeztetünk senkit és semmit. Kötelező a társasvadászatokon - vagyis a hajtó, terelő, kereső ■ Az etetéseket a vadászok végzik, de előfordul, hogy sportvadászok, vállalkozók bérmunkában. vadászatokon - a megkülönböztetőjelzések használata, kalapszalag vagy mellény formájában. Ha valaki betartja a legfontosabb szabályt, akkor nincs szükség semmilyen jelzésre. A vadásztársaságok jelentős része szervez bérvadászatokat, és az ezekből befolyó összeg képezi bevételük túlnyomó részét. A „szolgáltatás” hazai és külföldi vadászok körében egyaránt népszerű. A vadászatok ára 10 ezertől akár 1 millió forintig is terjedhet, a vadfajtól és a vadászati módtól függően. Az apróvadas területeken fácánra, mezei nyúlra, néhány helyen fogolyra szerveznek hajtásokat, kereső vadászatokat, míg nagyvadas területeken vaddisznóhajtást és szarvasra terelő vadászatokat. Jellemzőbb azonban, hogy egyéni vadászatokra van lehetőség az említett fajokra, illetve dámra, őzre. A vadásztársaságok az így befolyt bevételeket a vadászterületek fenntartására fordítják. Az egyik legnagyobb fenntartási költség a hivatásos vadászok bére, de további kiadásokat jelent a vadvédelem, a takarmányozás, a vad által okozott károk megtérítése. Minden állandó vadfajt etetni kell, ha a következő évben hasznosítani akarják. Ez törvény és erkölcs diktálta kötelesség, még ha sok esetben sokmilliós kiadást is jelent a vadgazdálkodóknak. A nagyvadat - szarvast, dá- mot, őzet, vaddisznót - a vadfajra méretezett etetőkben, továbbá szórókon etetik szemes vagy csöves kukoricával, jó minőségű lucernaszénával, cukor- vagy takarmányrépával, esetleg speciális vadtáppal. A nyalósó egész évben folyamatosan rendelkezésükre áll. A fácán, fogoly etetése különböző típusú etetőkkel történik, amikbe általában szemes kukoricát, törtszemet, gabonát, napraforgót tesznek. A mezei nyulak etetésére havas, hideg teleken van a legnagyobb szükség. A nyári, lédús takarmánnyal történő etetésre is nagyobb figyelmet kellene fordítani ilyenkor. A téli etetés jó minőségű réti- vagy lucernaszénával, répával, csöves kukoricával történik nagy területen kis adagokban, de a nyúl szívesen rájár a fácánetetőkre és a nagyvad szóróira is. ■- .s&.xxsta&mKmi Fontos a vadetetés télidőben
