Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-17 / 14. szám

JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK ELETHOD^B CSALÁD & NEVELÉS • AUTÓ & MOTOR • LAKÁSKULTÚRA / UTAZÁS • EGÉSZSÉG • MIND MEGETTE • INTERJÚ, RIPORT HÍRSÁV Rejtettheréjűség és a rák kockázata azoknál a fiúgyerekeknél, akiknél a születés után a herék nem szálltak le a here­zacskóba, csaknem három­szor nagyobb valószínűség­gel alakul ki későbbi életük­ben hererák - állapították meg brit kutatók. Több mint 2 millió férfi bevonásával 1980 és 2007 között készül­tek e tárgyban a vizsgálatok. Az iskolások ronthatják a beteg állapotát a közösségbe járó gyerekek olyan betegségeket vihetnek haza a családba, amelyek a szülők, nagyszülők számára akár komolyabb veszélyt is jelenthetnek. Mostanában jöttek rá arra, hogy a króni­kus obstruktiv tüdőbetegség­ben (COPD) szenvedők álla­potát jelentősen leronthatja egy egyszerű, kisgyermektől elkapott nátha. A kicsik erő­sebb szervezete könnyebben megbirkózik a kórokozókkal, de a környezetüket eközben jobban megfertőzik. Jövőre megszűnhet a tömeges tüdőszűrés A tervek szerint a területi alapon elrendelt kötelező tü­dőszűrés jövőre megszűnik, 2014. március 31. után már sehol nem lehetne elrendelni ezt a fajta „tömeges” tbc-szű- rést. Csak a rizikócsoportok­ban tartanák meg a kötelező rendszert. Az egyik ilyen csoport a hajléktalanoké. Őket viszont eddig lakcím híján nem tudták szűrővizs­gálatra behívni. A röntgenképről minden kiderül A betegség sok más bajjal is jár influenza Jobban féltjük a járványtól a pénztárcánkat, mint az egészségünket A magyarok legnagyobb része inkább az influenza anyagi következményeitől fél. A megkérdezettek több mint a fele 10 ezer forint fe­letti többletkiadásra számít a betegség nyomán - amely a megelőző védőoltás árá­nak több mint háromszo­rosa! Tóth Tímea tegséggel kapcsolatos kiadások miatt aggódnak. A 18-29 éves válaszadók háromnegyede (75%) gondolja úgy, hogy az inf­luenza kezelése költséges, míg az ennél idősebbek csak 66 szá­zalékban értenek egyet ezzel az állítással. Érdekes módon a költségek becslését is nagyban befolyásolja az életkor, míg a válaszadó neme, iskolázottsága és lakhelye szinte egyáltalán nem. Bár az emberek tisztá­ban vannak az influenza költ­ségeivel és hatásaival, mégis kevesen tervezik a védőoltást, holott ez a legköltséghatéko- nyabb védekezési módszer. Ez bizonyára tévhitekből fakad: sokan úgy vélik, vitaminokkal és egészséges táplálkozással is megelőzhető az influenza. olcsóbb az oltás! Az inf­luenza ellen leghatékonyabban- és a legtakarékosabb módon- védőoltással lehet védekezni! A kutatásban hat értékhatár közül kellett választaniuk a megkérdezetteknek azzal kap­csolatban, hogy mennyire be­csülik a gyógyulás költségeit, a kieső bevételeket. A válaszadók fele, Szinte minden demográfi­ai adattól függetlenül a 10 ezer forint feletti kategóriát tartja reálisnak, de háromnegyedük 5 ezer forint felettire taksálja a végösszeget. Az alacsony is- kolázottságúak 18 százaléka azonban olcsóbb (3-5 ezer Ft) gyógyulásra számít, ami ki­ugró adat, hiszen más csopor­Megszondázták a magyar köz­véleményt az influenza várha­tó következményeivel kapcso­latban - a KutatóCentrum ezt évről évre megteszi. Az idei adatokból kiderült, hogy még mindig a betegségek anyagi vonzataitól tartunk leginkább. FÉLTIK A HELYÜKET Mivel a kutatás a válaszadók nemé­re, korára, lakhelyére és isko­lázottságára is kitért, így jól látható, hogy az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők féltik jobban a munkahelyüket egy influenzás megbetegedés­ből következő betegállomány miatt. Az alapfokú képzettség­gel rendelkezők 34, míg diplo­mások mindössze 17 százaléka tart attól, hogy munkahelyük nem tolerálja a kényszerű távol­létet. Ez a félelem jellemzőbb a negyven év felettiekre (40-54 évesek 24, e felettiek 23 száza­lék) is, míg fiatal felnőtteknek csupán 17-18 százaléka gondol­ja, hogy elbocsáthatják beteg­ség esetén. TARTUNK AZ EXTRA KIADÁSOK­TÓL A fiatalabbak inkább a be­Szeretteinkért sokkal jobban aggódunk A félelmek függnek az iskolai végzettségtől is Itthon is egyre többen fordulnak influenzaszerű panaszokkal orvoshoz. Virológusok szerint kopogtat a járvány, érdemes lenne beoltatni magunkat tokban csak 9-11 százalék volt ennyire optimista. Az adatok tükrében nehezen magyarázható, hogy még min­dig sokan nem adatják be ma­guknak a megelőzésre szolgáló védőoltást, amelynek ára ezer és 3 ezer forint között mozog. Holott a reprezentatív kutatás alapján a lakosság több mint fele szerint a gyógyulás költsé­ge tízezer forint feletti összeg, és háromnegyedük szerint leg­alább 5 ezer forint. Ráadásul az emberek félelmei nem kizá­rólag anyagi eredetűek, sokan tartanak szociális (és munka­helyi) következményektől is. talán A legmeglepőbb adat a kutatásban, hogy jobban tar­tunk a hozzánk közel állók megfertőzésétől, mint attól, hogy mi magunk szenvedjük meg az influenza valamely szö­vődményét! Az összes válaszadó alig több mint harmada (38 szá­zalék) veszi komolyan ezt a ve­szélyforrást, holott a statiszti­kák azt mutatják, hogy reális problémáról van szó. Ebben a kérdésben már jól megfigyelhe­tő a fiatalok saját sérthetetlen­ségükbe vetett hite, hiszen a harminc alattiak 32, míg a negyven körüliek 28 százaléka tart a szövődményektől. Össze­hasonlításként: 54 év felett ez az arány már 53 százalékos. milyen hatást gyakorol az inf­luenzás megbetegedés a válasz­adó életére? Az anyagi következ­mények, a munkaviszony esetleges megszűnése mellett so­kan aggódnak a családi, baráti rendezvények elmaradása és a hozzájuk közel állók megbetege­dése miatt is. Összességében a válaszadók fele (49 százalék) tart attól, hogy betegségét roko­naira, barátaira is átragaszthat­ja, és e téren a nemek között nincs nagy véleménykülönbség. Az iskolai végzettség azonban komolyan befolyásolja az ilyen félelmeket: az alapfokúak 40, míg a diplomások 55 százaléka aggódik a hozzá közelállók meg­betegedése miatt. Ki hogyan vélekedik? ,Attól tartok, hogy ha megbetegedem, nem le­hetek ott családi, baráti összejöveteleken.' Férfiak 35% Nők 27% 18-29 év közöttiek 42% 30-65 év közöttiek 26-30% Egykoron kizárta őket a társadalom epilepsziások A betegség ma kétszer gyakoribb a fejletlenebb országokban Ha okosabb vagy, sokkal boldogabb is lehetsz Az epilepszia olyan állapot, amelynél az agy normális elektromos aktivitásában za­varok keletkeznek, ami visz- szatérő rohamokat, görcsöket okoz vagy megváltozott tuda­tállapotú rövid epizódokat. Az epilepsziának mintegy 40 kü­lönböző típusa van, kialakul­hat baleset vagy agysérülés után, de valójában nem mentá­lis betegség. Egy tanulmány szerint az esetek 85 százaléka a világ fej­letlenebb országait terheli, ahol a betegség előfordulása kétszer gyakoribb. Charles Newton oxfordi professzor kijelentette, a fejlődő országokban az epi­lepszia miatti halálozási arány Zavarok az agy elektromos aktivitásában - ez okozhatja a rohamokat jóval magasabb. Aminek okai a betegek nem megfelelő ke­zelésére vezethető vissza. Bár gyógyszerek vannak, problé­más az elosztásuk, különösen a városoktól távoli területekre jut el nehezen a gyógyszer. ■ A helyiek segíthetnek A szakemberek szerint olcsó módszerekkel, okára tradicio­nális, helyi gyógyítók bevonásá­val is befolyásolni lehetne az epilepsziával kapcsolatos, még mai is elmaradott nézeteket. ezzel csökkenteni lehetne az érintett emberek megbélyegzett- ségét, kitaszítottságát. az intelligencia mérőszámá- nak tekintett IQ (intelligen­ciahányados) és a boldogság közti kapcsolatot keresve brit kutatók arra jutottak, hogy bol­dogtalanabbak az alacsonyabb IQ-jú emberek. Fel­mérésükben olyan kérdésekre is kér­tek választ, hogy „Mindent összevet­ve, hogy érezte ma­gát a napokban?”. A „nagyon boldogan” választ a legtöbben a 120 és 129 közötti IQ-jú emberek adták. E csoport 43 százaléka mondta, hogy na­gyon boldog volt. A legkevés­bé elégedettek a 70-79 közötti IQ-jú emberek voltak, közülük 12 százalék adta a „nem túl bol­dogan” választ. A 6870 személy adatainak elemzésé értékelve kiderült: az alacsonyabb in­telligencia gyakran jár együtt kisebb keresettel és gyengébb mentális egészség­gel, mindez ugyan­csak hozzájárul a boldogtalanság­hoz. Vannak bizonyí­tékok arra, hogy ha a rossz szociális háttérű gyerekek megfelelő támoga­tást kapnak, akkor nemcsak az IQ-juk lesz felnőttként maga­sabb, hanem az a jólétükre és jól-létükre is hatással lesz, élet- lehetőségeik is szélesednek. ■ ■ Segítő progra­mokkal Javít­hatók a kisebb IQ-júak felnőtt­kori esélyei « t <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom