Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-11 / 9. szám
2013. JANUAR 11., PENTEK MEGYEI KORKÉP Színház tényleg akármiből lehet Demeter zsuzsa Jóllehet, nem volt könnyű a pályája, mégis szívesen emlékszik vissza Húsz esztendeje alakították meg a nyugdíjasok megyei szövetségét- másfél millió ember vesztette el az állását a rendszer- váltáskor, sokan fiatalon lettek nyugdíjasok, akik keresni kezdték azt a közösséget, ahol szót válthatnak a kortársaikkal - hangzott el azon a jubileumi eseményen, amelyen a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége húsz évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek. Mint Bujdosó Sándorné, a szövetség elnöke felidézte, a haláláig fáradhatatlan elődje, Tófalusi Emil 28 klubbal vette fel a kapcsolatot, tagjai egyetértettek azzal a célki■ Rendszeres találkozási lehetőséget jelent a sarudi aratófesztivál és a verpeléti Ki mit tud? tűzéssel, hogy egymással szoros kötelékben képviseljék a korosztály érdekeit, őrizzék az egészségüket, ápolják népi hagyományainkat és kulturális örökségünket. Két évtizedes tevékenységük fontos részeként említhető az érdekvédelem. Az elnökség tagjai hetente egyszer tartanak fogadónapot, ahol főleg a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos ügyek intézésében segítenek. Sikeres lett a napi tízezer lépésre buzdító egészség- és sportnapok, a hagyomány- őrző fesztiválok és kulturális bemutatók rendezése. Vonzó program a színházi matiné és a külföldi társasutazás is. Együttműködési megállapodás révén felkeresték a sepsiszentgyörgyi, a bártfai és a beregszászi nyugdíjasokat, s jártak már Erdélyben, Párizsban, Rómában, Görögországban is. Az országban másodikként Hevesben jött létre az Idősügyi Tanács, melynek támogatásával évente megrendezik az idősek világnapját, ahol a legaktívabb tagjaik mellett az 50. házassági évfordulójukat megélt házaspárokat is köszöntik. A mostani jubileumi találkozón - amelyen ott volt dr. Sós Tamás, az Idősügyi Tanács előző és Szabó Róbert, a testület jelenlegi elnöke - tisztelettel emlékeztek meg az időközben elhunyt alapítókról, s szeretettel vették körül azokat, akik a kezdetekről részt Vesznek a szövetség munkájában. ■ SZ. I. Legfőbb vágya, hogy az unokáját is magával vigye egy előadásra Demeter Zsuzsa, a Harlekin Bábszínház alapítója, aki tegnap ünnepelte 70. születésnapját. Pécsik Attila- Miért kezd egy 19 éves fiatal bábjátékkal foglalkozni?- Akkoriban ifjú népművelőként illett valamilyen művészeti ággal behatóan foglalkozni. A családi hagyomány szerint a néptánc állt közel hozzám, bár a bátyám gyermekként „megfertőzött”, amikor ajándékba készített nekem egy bábszínházát, amivel sokat játszottam, de felnőttkoromra elfelejtettem. Hortra kerültem, alakítottam egy gyerekcsoportot, s az első előadással egy felmenő rendszerű verseny országos döntőjébe jutottunk, ahol aranyérmet nyertünk. Nagyon fiatal voltam, nem is értettem még a műfajhoz, inkább ösztönösen tettem, amit tettem.- Ezután kezdte tanulni a bábszínházát?- Ez egy nagyon érdekes világ, s aki egyszer belekóstol, soha nem szabadul tőle. így történt velem is. Komoly munka következett, amit nehezített, hogy hazánkban nem volt iskolája a műfajnak. Amikor haza kerültem Egerbe, megalapítottunk a Egri Bábszínpadot, s húsz évig dolgoz tunk amatőr csoportként, míg 1985-től hivatásosként folytattuk. Ez évben a vidéki bábszínházak közül másodikként alakult meg a Gárdonyi Géza Színház tagozataként a Harlekin Bábszínház.- A két évtized alatt számos siker alapozta meg a váltást...- Valóban nem volt véletlen, szép sikereket értünk el itthon és külföldön is. Rendszeresen részt vettünk a két nagy hazai fesztiválon, Pécsett és Békéscsabán, de emlékezetes afrikai, finnországi és lengyelországi turnénk is. Érezhető volt, hogy ekkorra már a közönség Demeter Zsuzsa: „A bábszínház egy nagyon-nagyon érdekes világ, s aki egyszer belekóstol, soha nem szabadul tőle. így történt ez velem is.” is többet várt tőlünk, s a csoport kívánsága is az volt, hogy hivatásosként folytassuk. Jflél- Nem titok, a gyermekekkel is sokat foglalkozott.- Akkoriban más rendszerben, széles körben működtek iskolai szakkörök, mi pedig úgy éreztük, kutya kötelességünk segíteni azok vezetőinek. A bábszínháznak megvan a varázsa, viszont nagyon munkás műfaj, s csak kevesen tudnak annyi időt és energiát fektetni bele, amennyit igényel.- Készített számvetést a mostani kerek évforduló kapcsán?- Bevallom, nemigen foglalkoztam ezzel. Küzdelmes volt a pálya, de szívesen emlékszem vissza. Sok szép emléket őrzök, kivált azokról a nagyszerű kollégákról, akikkel akkor együtt vágtunk neki a munkának. A Lovassy házaspárról, akik a Harlekinből mentek nyugdíjba, aztán Lénárt Andrásról, aki ma a Budapest Bábszínház szcenikusa. Házi zeneszerzőnk volt Kátai László, de többször dolgoztunk együtt a Tolcsvay testvérekkel, Darvas Ferenccel vagy Gulyás Lászlóval. Remek testvérkapcsolatot alakítottunk ki a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházzal, magam is többször rendeztem ott, de vendégrendezőként dolgozott velünk a Harlekin későbbi igazgatója, a tavaly elhunyt Lengyel Pál. Sajnos, sok jó szakember és barát ma már nincs közöttünk, s 70 évesen ezzel is szembe kell néznem.- Mi tölti ki az idejét ma?- Szeretek zenét hallgatni, olvasni - ez utóbbi téren Névjegy név: Demeter Zsuzsa nyugdíjas bábművész, rendező SZÜLETETT: Eger, 1943. 01. 10. család: házas, lányától egy fiúunokája van, Marci munka: Egri Bábszínpad, majd a Harlekin Bábszínház alapítója. Több cikluson át az UNIMA (Nemzetközi Bábművész Szövetség) Magyar Központja titkára hobbi: a munkája, máig minden bemutatót megnéz a Harle- kinben díjai: Heves Megyéért Díj, Pro Cultura Agriae-díj EMLÉKEZETES RENDEZÉSEI: Óz, Bűvös lámpa, Háry szvit (ez utóbbi kettő árnyjáték, amely műfaj mindig is nagyon-nagyon érdekelte) mindenevő vagyok. Egyszer a lányom megkérdezte, volt-e problémám a kötelező irodalmakkal, s azt válaszoltam: soha, mert mire az iskolában azokhoz a kötetekhez értünk, már mindet elolvastam. Ez a szakma széles érdeklődési kört kíván, ha az ember meghall egy dallamot, már azon gondolkodik, hogyan építhetné be egy-egy előadásba. A legszívesebben 9 hónapos unokámmal játszom.- Bábozott már neki?- Soha nem volt itthon bábom, nem szeretnék bábmúzeumban élni. Persze, az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy bábozni mindennel lehet. Akár egy gyufásskatuláyval is lehet színházat játszani. Természetesen szeretném majd előadásokra vinni, s azért drukkolok, hogy Egernek mindig legyen bábszínháza! Gárdonyt Géza ^ mi...........................——— A muzsika hangja, amit a szívünk súg Közkívánatra ismét oz .-A* Rt MAUCMDrDDCÁl miífoffo Kq o ro íamior O/í on 1K orof Ma este 7 órától mutatja be a Gárdonyi Géza Színház a világhírű musicalt, A muzsika hangját. A rendező, Halasi Imre szerint a darab üzenete az, hogy érdemes tisztességesnek lenni, a saját meggyőződésünk szerint cselekedni.- Úgy látom, mindenkinek örömet okozott a munka, remek szerepeket kínál a darab, amelyeket jó játszani, s bízunk benne, hogy jó nézni is - mondja. - A produkció egy igazi családi színházi estet ígér, s ez alatt azt értem, hogy minden korosztály megtalálhatja benne azt, ami neki élmény.- Egy igen izgalmas próba- folyamaton vagyunk túl, sok pozitív energiát adott a munka - meséli Bánfi Kata. - Liesl karaktere hálás szerep, egy fiatal lányé, aki már kapiskálja a felnőttek világát, mégis képes gyermekien tisztán látni. Egész életemet végigkísérte A muzsika hangja, éneke-ze- ne tagozatos általános iskolába jártam, ahol a szolmizálás meghatározó volt. A darab aktualitása örök, megerősít § I bennünket, hogy a nehéz hely- s I zetekben se feltétlenül a köny-11 nyebb utat kell választani, ha- s I nem azt, amit a szívünk súg. ■ Bánfi Kata (középen) darabbéli testvérei körében.. NOVEMBERBEN mutatta be a Gárdonyi Géza Színház az Óz, a nagy varázsló című produkciót. A bemutatókor Pinczés István rendező úgy fogalmazott: szakmai kihívás, hogy az angolszász alapmese és a nagysikerű amerikai film után a mai gyerekközönség számára is korszerű és vonzó színházi előadást teremtsenek, megtalálják a magyar változatban a ma is és itt is érvényes mesei szituációk valóságtartalmát. Mindez sikerült, hiszen az ismert mesét azóta teltházzal játssza az egri teátrum. Olyannyira, hogy közkívánatra január 26-án 15 órától bérletszünetben tűzte műsorra a teátrum. Az előadás zenéjét és dalszövegeit Aldobolyi Nagy György írta. A Szőllősi Klára fordításának felhasználásával Schwajda György által színpadra alkalmazott és Éry-Ko- vács András által átdolgozott szövegnek két évtizeddel ezelőtt volt a sikeres ősbemutatója Egerben. Ezúttal új előadás született új szereplőkkel, új rendezői elképzelés szerint. A teátrum tánctagozata Topo- lánszky Tamás koreográfu- si fantáziájának segítségével csatlakozott a produkcióhoz. ■ I
