Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-03 / 257. szám
2012. NOVEMBER 3., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Szobrot állítanának Cseh Tamásnak a budapesti Gellért téren terv Szobrot állítana Újbuda önkormányzata a 2009-ben elhunyt énekes-dalszerzőnek, Cseh Tamásnak a fővárosi Gellért téren. Az egészalakos szobrot Majoros István szobrászművész készíti, aki a megbízást meghívásos képzőművészeti pályázat keretében nyerte el. A kétosztatú kompozíció mind a neves énekest, mind a Bakonybélen indiántábort működtető, Füst a szemében nevet viselő „indián törzsfőnököt” megjeleníti az ágyékkötőt viselő, életnagyságú fiatal férfi bronzalakjában, illetve a figura mögötti üvegfalra vetülő pódiumon éneklő gitáros „árnyképe” által - olvasható a témáról szóló előterjesztésben. A szobrot a Gellért téren állítaná fel a XI. kerületi ön■ A gyöngyössolymosi alkotás után a fővárosban kap szobrot a művész. kormányzat, a tér Budafoki úthoz közelebb eső, parkosított részén, a leendő 4-es metró kijáratával szemben. A határozati javaslat szerint a szobron olvasható lenne a művész neve, születésének és halálozásának évszáma, valamint a Nincsen más című dal négy sora. Nem ez lesz egyébként az első, Cseh Tamás előtt tisztelgő köztéri alkotás; mint ismert, 2011-ben szűkebb hazánkban, jelesül Gyöngyössolymoson avattak fel egy olyan domborművet, ami a Heves megyéhez több szálon is kötődő (tudvalévő, hogy Cseh Tamás az egri tanárképző főiskolára is járt), kiváló művészt ábrázolja. ■ Cseh Tamás, ahogy emlékszünk rá Tari Ottó- Eljátszott a gondolattal, hogy cselekedetéért pár évtizede még hosszú börtönévek jártak volna?- Eszembe se jutott. Mindig azt mondtam, hogy a hasonló emlékműveknek a temetőben a helyük. A hatvani ön- kormányzat korábbi vezetői hol szavakban, hol tettekkel is megpróbálták elérni, hogy a „fekete szobor” elkerüljön a Kossuth térről, de a jelek szerint ehhez szükség volt a mostaniak kitartó tárgyalására és határozott fellépésére. Azt, hogy nekem jutott a feladat látványos része, szakmai tevékenységként kezelem, de megmondom őszintén, szívesen tettem.- Pedig mint hatvani ember, Ön is az emlékmű „árnyékában" nőtt fel. Még mindig vannak olyanok, akik szerint kár volt megbolygatni a múlt ezen mementóját.- Tény, hogy generációk jártak el mellette nap mint nap, de az is igaz, hogy az utóbbi években már csak a bringá- sok és a gördeszkások „használták”. Egyébként én az egykori 3. Számú Általános Iskolába jártam, s intézményünk diákjai nem ide, hanem a tanácsköztársasági emlékműhöz vonultak „ünnepelni". Érdekesség, hogy amikor az orosz nagykövetség titkára itt járt jegyzőkönyvezni az exhumálást, elszavaltam neki azt a verset, amit ötödik osztályos koromban rám osztottak, s ő azonnal felismerte, sőt, a címét és a szerzőjét is tudta. Amúgy természetesen én is jól emlékszem a régi november 7-ei felhajtásokra, a díszsorfalat álló munkásőrökre, szovjet katonákra. Nagy István úttörőként nem a „fekete szoborhoz” járt szavalni, ugyanakkor nagyon jól emlékszik a felsorakozott munkásőrökre. Miét ljmbere- Az emlékmű bontását - kegyeleti okokból - egy palánk takarta el a kíváncsiskodó tekintetek elől. Megosztaná velünk a nyilvánosságra tartozó kulisszatitkokat?- Nincsenek nagy rejtélyek. Köztudott, hogy az 1945-ben felállított szobrot '56-ban traktorral próbálták ledönteni, de csak a két felső elemet sikerült. Most kiderült, hogy azért, mert az építők hozzáértő emberek voltak: minden tömbkövet kőcsapfészkekkel láttak el, s 16-os csapokkal rögzítették egymáshoz. Annak idején erősebb munkagépre lett volna szükség a lerántásához.- Egy koporsóba temetett halottat már találtak alatta. Az azóta eltelt hetekben nem leltek újabb maradványokra?- Egyelőre nem, pedig két és fél méter mélységig ástuk a kutatóárkokat. Lehetséges, hogy a főhadnagyot szimbolikus szertartás keretében helyezték örök nyugalomra.- Azok közül, akik a téren látják Önt dolgozni, sokan nem is tudják, hogy a rendszerváltozás idején Ön aktív szereplője volt a helyi közéletnek, aztán hirtelen visz- szavonult. Hogy történt mindez?- A változások hangulata engem is megérintett. Amikor a főtéren toborzott egy fideszes aktivista, tetszett, amit mondott. Aláírtam a nyilatkozatot, s a helyhatósági választásokon bekerültem a képviselő-testületbe is. Ám a „hőskort”köve- tően nem indultam újra.- Miért?- A családom úgy gondolta - jóllehet az országgyűlési listán NÉVJEGY név: Nagy István SZÜLETÉSI ÉV: 1954 SZÜLETÉSI HELY: Gyöngyös (de tősgyökeres hatvaninak vallja magát) FOGLALKOZÁS: restaurátor iskolái: 3. Számú Általános Iskola, Hatvan Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Hatvan Szegedi Tanárképző Főiskola (földrajz-népművelés szak), később művészettörténetből szerzettdiplomát hobbi: ásványgyűjtés család: nős, két felnőtt gyermeke van KÖZÉLET: 1990 és 1994 között hatvani önkormányzati képviselőként tevékenykedett is helyet kaptam volna -, hogy a közéleti tevékenység elvenné az időt a civil feladataimtól. Akkoriban éppen nagy műemléki beruházásokon dolgoztam, rengeteg munkám volt, ezért aztán minden további nélkül elfogadtam az álláspontjukat.- És utólag megbánta, hogy így döntött?- A későbbiekben igen, de ennek okairól nem szeretnék többet mondani. Egyébként ma már mindegy is.- És a jövő? Lehet, hogy viszontlátjuk még a politikában?- Ugyanazokat a jobboldali liberális elveket vallom ma is, amelyeket régen. Úgy látom azonban, Magyarországon a nyugati típusú demokráciát még húsz évvel a rendszer- váltás után is tanulnunk kell. Majd ha már tökéletesen tudjuk, eltöprengek a továbbiakon. Amihez annak idején a traktor nem volt elég erős, azt ötvenhat esztendővel később Nagy István vésővel és kalapáccsal megoldotta. A hatvani szovjet emlékmű lebontója nem érzi történelmi súlyú tettnek az obeliszk eltávolítását. OO PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Az egri Oz üzenete: együtt könnyebb Két évtized után ismét műsorra tűzi a Gárdonyi Géza Színház az Óz, a nagy varázslót.- Elolvastam a művet, és korábban láttam már színpadon is a mesét, de a mi Ózunk más lesz, modern eszközökkel tálaljuk az ismert történetet - meséli a Dorkát alakító Bánfi Kata. - Aldobolyi Nagy György zenéje és dalszövege nem csak fülbemászóidé lendületet is ad. Csapatként dolgozunk a GG Tánc Egerrel, amelynek tagjai hol varjakként, hol majmokként jelennek majd meg. A próbák során beigazolódott: még nagyon is él a bennem rejlő kisgyermek. Erre építkezem, és ezt a fajta látásmódot követem. Mit érzékel egy gyermek, hogyan keresi a választ a miértekre, ahogy saját fantáziájának világában álomszerű képekkel találkozik. Az előadás segít a felnőtteknek gyermekszemmel látni a dolgokat, a kicsik pedig rájönnek: problémáikkal nincsenek egyedül, hiszen itt még az oroszlán is gyáva, mindennap fél, de a barátai segítségével leküzdi mindezt. Szá- = momra ez az előadás üzenete: “ csapatban, társakkal minden | könnyebb. Még a gonosz bo- 2 szorkányt is le lehet győzni. ■ Bánfi Kata (középen) Dorkaként látható a színpadon Gárdonyt Géza Ádámok, Évák és diákok játszunk színházat! címmel indított 13 hónapos programot az egri Gárdonyi Géza Színház. A projekt részeként 10 egri középiskolában diákok dolgozzák fel Madách Imre Az ember tragédiája című művét, amelyet aztán jövő tavasszal a fiatalok be is mutatnak a teátrumban.- A munka most még az alapokról szól - mondja a diákokkal foglalkozó színművész, Fehér István. - Beszédtechnikai foglalkozásokat, koncentrációs és egymásra hangoló gyakorlatokat végzünk. Azokban az intézményekben, ahol van színjátszó csoport, annak vezetője is részt vesz a munkában. A feladat rendkívül változatos, hiszen dramaturgiáról is szól: alaposan kielemezzük a művet. A jövő tavaszi előadáson mind a 15 színt bemutatjuk, más-más Ádámokkal Évákkal és Luciferekkel, s célunk, hogy az iskola karaktere is megjelenjen a produkcióban. A diákok nemcsak szerepelni fognak, de a díszlet- és jelmeztervezés is az ő feladatuk. Zeneszerzőként és zenei vezetőként dr. Nagy Zoltán vesz részt a munkában, a zenét pedig a Gulyás László vezette SzihaT mi Fúvószenekar szolgáltatja majd. ■ Bont, de nem csinál történelmet obeliszk A közéleti szerep nem foglalkoztatja a hatvani szovjet emlékmű eltávolítóját
