Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-12 / 240. szám

2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Kilencvenéves nénit ünnepeltek bekölce Kilencvenedik születésnapján köszöntötték az egyik legidősebb helyi la­kost. Farkas Béláné Rozika néninek a jeles nap alkalmá­ból ajándékkal és virággal kedveskedett az önkormány­zat képviselő-testülete, s át­adták a kormányfő üdvözlő emléklapját is. ■ T. B. Német fiatalok jártak a testvértelepülésen szilvásvárad A település 23 éve ápol testvértkapcsola- tot Berlin Steglitz-Zehlendorf kerületével. Az elmúlt egy hétben 15 német fiatal és két kísérő vendégeskedett Szilvásváradon. Végignézték a helyi látnivalókat, s jártak Lillafüreden, Miskolctapol­cán, Budapesten is. ■ T. B. Változások jönnek az egri buszmenetrendben egér Kisebb menetrendi vál­tozások lépnek életbe októ­ber 15-én az egri helyi járati közlekedésben. Az 5-ös vona­lán törölték az utolsó éjsza­kai járatokat hétköznapokon, de egy 5A-s indul majd a Tescótól 23 órakor. Az eddig 21.40-kor, a Tescótól induló járat 21.31-től közlekedik majd. Az 5A-n megszűnik a malomtól munkanaponként 22 órakor, az iskolai napokon 7.35-kor induló járat. A 8-as vonalon Felnémetről munka­nap 21.05 helyett 21.15-kor, a 13-ason Lajosvárosból munkanap 7.05 helyett 6.55- kor, a Tescótól munkanap 7.27 helyett 7.17-kor indul majd busz. Utóbbin törlik az iskolai előadások nap­jain 7.55-kor induló járatot. ■ T. B. Változik majd a menetrend A kiutat keresik Szúcson tanácskozás A rendes porta és az oktatás az első, utána jöhet a többi A faluban az elmúlt években szolid intézményfelújítások is történtek, de a lakók életét gyökeresen megváltoztató beruzázásokra egyelőre nem telik. Szúcson a helybeliek azt mondják, minél előbb ki kell. találni valamit, különben hosszabb távon aligha oldód­nak meg majd a jelenlegi gondjaik. Tóth Balázs Civil műhelyt szervezett Szú­cson a SZETA Egri Alapítvá­nya. A Elét falu - egy hálózat című programjuk keretében minden falubelit vártak arra az ötletbörzére, amelyen ki-ki elmondhatta, hogyan látja a te­lepülés helyzetét, szerinte ho­gyan lehetne segíteni a nehéz helyzetben lévő, 450 lakosú falun. Az első megbeszélésen húsz tenni akaró ember, ala­pítványi munkatársak, a helyi önkormányzat vezetői, pedagó­gusok, ismert falubeliek és az egri Shotokan Karate Közhasz­nú Önvédelmi SE képviselői voltak jelen. Egyed Zsigmond polgármes­ter a jelen helyzetet ismertet­ve elmondta, a legfontosabb - sajnos - a pénztelenség, lát­ni, ahogyan hónapról hónapra épülnek le emberek. Ennek oka pedig a munka hiánya. Bízik abban, hogy a karate egyesület megvalósítja a terveit, haszno­sul a tó, és bevétel származ­hat az idegenforgalomból. Bár alapvetően ellenzi, de már nem bánná, ha külföldiek vásárol­nák meg az üresen álló ingat­lanokat, hátha ők munkát ad­nának a helyieknek. Elmondta, sokan leszoktak az önellátás­ról, pedig lassan mindenki rá- kényszül erre.- Fel kell ásni, be kell ültetni a kerteket. Dr. Kelemen Ferenc jogász, helytörténész, Szúcs díszpol­gára a múltból vezette le a falu mostani nehézségeit. Száz éve áll két részből a település, a ket­tőben most 400-450-en élnek, de a rossz ellátottságú Bagó­lyukból (Szúcs-Bányatelep) ne­héz bejutni a faluba. Megoldást jelentene egy falubusz. Nagy probléma a bánya megszűné­se, a lakosság kicserélődése, hiszen a régi családok közül már kevesen vannak a faluban. A falu határa, földje fásításra alkalmas, lehetne erdősíteni, gyümölcsöst ültetni. Az erdők ■ A legfontosabb kétségkívül a tanulás, de amíg nincs ruha és étel, az sem megy. tulajdonjoga tisztázatlan, sok domboldalt tarra vágtak, így gombászni sem lehet, pedig az régebben jó jövedelmet jelen­tett a helyieknek.- Mindenkinek rendben kel­lene tartania a portáját, a jut­tatásokat ehhez a feltételhez kellene kötni. Az udvarokon, a kertekben a fű sincs levágva, valaki ott végzi a dolgát. így nem lehet turistákat ide vár­ni, pedig itt sokkal olcsóbban lehetne szállást kínálni, mint Egerben, a Mátrában vagy Szilvásváradon. Az embereket a gyerekeken keresztül lehet megfogni, a szülőket rajtuk ke­resztül nevelni. Az óvoda pél­dát mutat, de az egercsehi isko­lába járó gyerekek már rosszul teljesítenek. Aztán ott a vallás is, az itteniek nyolcvan százalé­ka katolikus, de a most tartott búcsún 16-an voltunk papos­tól, kántorostól. A szűcsi kerek templomhoz hasonló építmény kevés van az országban. Ott egyébként hangversenyeket, oda illő kulturális előadásokat is lehetne tartani - mondta el dr. Kelemen Ferenc. Többen hozzátették, az ön­ellátáshoz, a kertek művelésé­hez szükség volna arra is, hogy megszüntessék vagy legalább­is csökkentsék a vadak okozta károkat. Többeket meg kellene tanítani a földművelésre, csa­ládi gazdaságokat létrehozva, a fiatalokat pedig arra, hogy ne 16 évesen szüljenek gyere­ket. A legfontosabb a tanulás, de amíg nincs ruha és étel, az sem megy. Eddig az ötletbörze, amelynek - mint megtudtuk - lesz folytatása. Kiutat jelenthet a turizmus és a karatetábor a javaslatok között elhangzott egy bányamúzeum kialakítása, valamint a második világhábo­rús bagólyuki gyűjtőtábor be­mutatása. Egy fesztivált is ki kellene találnia a településnek, országos figyelemre számítva. Fölvetődött testvértelepülési kapcsolat kialakítása, a Min­den Gyerek Lakjon Jól Alapít­vány programjához való csatla­kozás, nemkülönben egy ben­zinkút, valamint egy idősotthon létesítése. Csuhaj László, az eg­ri Shotokan Karate Közhasznú Önvédelmi SE elnöke is beszá­molta terveikről. Megvásárol­ták a birkás tanyát, ahol egy sportcentrumot alakítanak ki, amelynek az üzemeltetése az elképzelések szerint 5-7 ember­nek adna állandó munkát. Szeretnék továbbá hasznosítani a halastavat, a saroktelken pe­dig egy kisebb pihenő- vagy ál­latparkot alakítanának ki. JEGYZET Sokba kerül a tanulópénz kétszer ad, ki gyorsan ad - tartja a közmondás. A Minden Gyerek Lakjon Alapítvány már a második évben ígér a rászorulóknak az önellátó gazdálkodásra szánt javakat (vetőmagot, haszonállatot, takarmányt). Kétségtelen, a sokat kritizált szervezet adni ad, de nem elég szervezetten, s nem mindig azoknak, akik képe­sek mit kezdeni az adomány­nyal. Legalábbis ez derült ki a mérleg megvonásakor. megyénkben idén jóval több település csatlakozott a prog­ramhoz, mint tavaly, ám a tapasztalatok vegyesek. A helyi koordinátorok azt hangsúlyozzák, az a krité­rium, miszerint kivétel nél­kül valamennyi családot be kell vonni a gazdálkodásba, eleve rossz. A szociális szak­emberek ugyanis pontosan tudják, kik azok, akiken iga­zán lendít a segítség, s kik, akik soha az életben nem fognak kapálni, csirkét ne­velni. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy belássuk, mekkora feszültséget szül a lakosság körében, amikor azt látják, valaki az ajándék­ba kapott csirkéket már a hazafelé vezető úton eladja. az sem egyszerűen feloldha­tó konfliktusforrás, amikor a csirkék neveléséhez ígért negyven kiló tápból egy de­ka sem érkezik meg az év folyamán. Nehéz helyzetbe kerül az a koordinátor is, aki egy hét végi napon száz em­bert összecsődít a kisállatok átvételére, s az utolsó pilla­natban tudja meg, máskor érkezik a szállítmány. de ne legyünk igazságtala­nok! A semminél mégiscsak több ez a támogatás. És a családok jó része le is arat­ta, amit elvetett. Örülnek a segítségnek, amire jövőre is számítanak. az alapítvány munkatársain múlik, levonják-e a követ­keztetéseket a tapasztalatok­ból. Jövő januárig erre is van idő. Az idősek bölcsessége számunkra kincs világnap Ma a Mátra Művelődési Központban zenés műsor várja az ünnepeiteket Zöld út a felsőtárkányi nagy beruházások előtt Az idősek világnapja alkalmá­ból a gyöngyösi Idősek Bentla­kásos Otthonában rendezték meg azt az ünnepséget, melyen jelképesen a városban élő ösz- szes szépkorú embert felkö- szöntötték. A rendezvényen dr. Réthy Bé­la alpolgármester hangsúlyoz­ta: példaértékű az a bölcsesség és tudás, amit az idősektől ta­nulhatunk, éppen ezért nagyon fontos a róluk való gondosko­dás. Az alpolgármester azt is elmondta: az önkormányzat terveiben szerepel az idősott­hon felújítása. A szakemberek által nyújtott szolgáltatásokon túl így szeretnék még szebbé és családiasabbá tenni annak a mintegy száz idősnek a min­dennapjait, akik az intézmény­ben élnek. A városvezető egy-egy szál rózsával, Maka Piroska, az ott­hont fenntartó Kistérségi Hu­mán Szolgáltató Központ veze­tője meleg szavakkal, a fellépő diákok dalokkal, versekkel kö­szöntötték az ünnepeiteket. Az idősek világnapja al­kalmából a Mátra Művelődé­si Központban ma 15 órakor Varró Emese és Baráth Zoltán színészek előadásával köszön- 3 tik a város nyugdíjasokból álló 1 hagyományőrző csoportjait és | más közösségeit. A műsorban J filmslágerek, operettrészletek I csendülnek fel. ■ J. M. Dr. Réthy Béla alpolgármester virággal köszöntötte az időseket indulhat A napokban aláírták a támogatási szerződést, így ha­marosan 80 milliós beruházás kezdődhet Felsőtárkányban. Mint arról a Hírlap korábban beszámolt: a település pályázata sikerrel szerepelt az Eszak-Ma- gyarországi Regionális Opera­tív Program kiírásán, aminek nyomán úgynevezett kislépté­kű településfejlesztés indulhat a községben. Dr. Juhász Attila Simon polgármester hangsú­lyozta, a beruházás végeztével régi probléma oldódik meg: könnyen megközelíthetővé vá­lik a Fő útról az Ady Endre, a József Attila és a Koronás ut­ca. Felújítják a hidat, amely ezután két nyomsávos, nagy teherbírású összeköttetés lesz a településrészek között. Járda- felújítást is végeznek, és a kö­zeli buszmegállót is áthelyezik majd. Ugyancsak e program ke­retében valósítják meg a Falu­ház korszerűsítését: kicserélik a kazánt, jelentősen csökkentve ezzel az üzemeltetési költsége­ket, és akadálymentessé teszik az épületet. - Mindez együtt több mint 80 millió forintba kerül, ebből 73 a most elnyert támogatás - mondta. - Elkép­zeléseink szerint ősszel lezárul a közbeszerzés és elkezdődnek az előkészítő munkák, az idő­járástól függően várhatóan jövő tavasszal befejeződhet a beru­házás. ■ P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom