Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-04 / 233. szám

6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK Élen a Coca-Cola a márkák ranglistáján az amerikai Interbrand Corp. tanácsadó vállalat 2012 Best Global Brands globális márkarangsorában változatlanul a Coca-Cola az első. A tőkeérték, a pénz­ügyi eredmény, illetve a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatás alapján felál­lított rangsorban az okoste- lefon-gyártók közül az Apple a második helyre lépett elő a 2011-es nyolcadik helyről, a Samsung a kilencedikre a tavalyi 17-ikről. A világ autó­gyárai közül a tavaly még tizenegyedik japán Toyota a 10. helyre került. A harma­dik helyen az IBM áll, egy helyezéssel alacsonyabban a tavalyinál. A Google idén is a negyedik. A Microsoft a tavalyi harmadik helyről az ötödikre, a GE az ötödikről a hatodikra, a McDonald’s a hatodikról a hetedikre, az Intel pedig a hetedikről a nyolcadikra csúszott. Három regionális cég elhagyta a CBA-t a cba tizenkét regionális cége közül három - a Pa­lóc Nagykereskedelmi Kft., a Pólus Coop Zrt., illetve a CBA-Piliscsoport Kft. úgy döntött, hogy kiválnak a CBA-ból, és átigazolnak a Coophoz. A Népszabadság üzleti forrásokból származó értesüléseit egyelőre nem kommentálta sem a Coop, sem a kiváló cégek. A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila a lapnak el­mondta: a három cég azért távozott, mert a CBA veze­tősége nemrégiben anyagi biztosítékrendszert, pénz­ügyi letétet vezetett be, ám a három vállalkozás ezt nem támogatta. Bemutatják a jövőt az idei BNV-n MEGNYÍLT tegnap a 116. Bu­dapesti Nemzetközi Vásár (BNV), valamint az először jelentkező Game4All video­játék-bemutató a Budapesti Vásárközpontban. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta: a retro jegyében szervezett BNV hangulatával a múltat, tartalmával a jelent és a jö­vőt mutatják be. Komoly bajban a nyelviskolák válság A lakossági és a vállalati oktatás terén is több tízszázalékos a visszaesés A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya (a lakosság százaléka, válogatás) Luxemburg Lettország Hollandia Szlovákia Ausztria Németország EU-átlag Románia Nagy-Britannia | Portugália Olaszország Magyarország < ' V í<i' >. t VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Kritikus időszakot élnek át a hazai nyelviskolák, az évek óta tartó visszaesés mára oda vezetett, hogy min­den tizedik oktatóműhely a csőd szélén áll. Áremelésre semmi esély, megszűnt az adókedvezmény is, így az eredményes működés rész­ben a különböző pályázati lehetőségekkel érhető el. Andó Patrik A nyelviskolák az utóbbi évek legkritikusabb időszakát élik át jelenleg, a válságban a válla­lati oktatás harmadára zsugo­rodott, a lakossági tanfolyamok iránt is jelentősen csökkent a kereslet - vázolta fel lapunk­nak a helyzetet Salusinszky András, a Nyelviskolák Szak­mai Egyesületének (NYESZE) elnöke. Magyarországon a re­gisztrált nyelviskolák számát a vezető 100-120 közé teszi. A szakmát komoly problémák jellemzik, amelyet az is példáz, hogy legalább minden tizedik oktatóműhely a csőd szélén áll - tette hozzá a szakember. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások kitartóak és op­timisták, de komoly vízválasz­tónak tekinthető az idei év, kér­dés, hogy jövőre hányán ma­radnak talpon. A szakmában általános, hogy 2008 óta nem történt áremelés annak ellené­re, hogy az éves infláció mérté­ke átlagosan 5 százalék körül mozgott az eltelt időszakban, így reálértéken a tanfolyamok értéke körülbelül 20 százalék­kal csökkent. „Természetesen van verseny a piacon, az is látható, hogy működik az egymás alá ígérge­tés. Ha jobban számba vesszük a felmerülő költségeket, akkor láthatjuk, hogy a reális árszint alatt dolgozó iskolák valamin spórolnak: nem képzik tovább oktatóikat, nem tartanak fenn egy elvárható méretű tanári könyvtárat, a csoportjaik nem homogén tudásszintűek, így gyakran a NYESZE által 12 főben maximalizált létszámot meghaladó csoportoknak in­dítanak tanfolyamokat, vagy éppen nem adnak számlát. Hiszem, hogy az ilyen típusú vállalkozásokat a piac idővel kiveti magából” - vélekedett Salusinszky András. A magyar nyelvoktatási pia­con nem beszélhetünk túlkíná­latról, főleg annak tudatában, hogy a legutóbbi felmérések szerint a lakosságnak csupán a 35 százaléka vallotta azt, hogy beszél valamilyen idegen nyel­vet. A helyzet javítása érdeké­ben inkább állami ösztönzők alkalmazását tudja elképzelni a NYESZE elnöke, így a nyelvet tanulók, valamint az oktatóis­kolák is jobban járnának. „Sze­A nagyobb nyelviskolák számokban (millió forint) Árbevétel Adózott eredmény 2009 2010 2011 2009 2010 2011 Katedra Nyelviskola Kft. 1033 1108 874 74 53 34 Dover Nyelvi Centrum Kft. 409 480 487 19 7 3 International House Kft. 469 285 320 1 3 1 Tudomány Nyelviskola Kft. 186 279 182 1 20 2 Prime Oktatóház Kft. 380 206 162 38 38 19 London Stúdió Kft. 310 236 157-5 2-4 Danubius Nyelvi Intézet Kft. 135 114 102 0,5 1 1 Novoschool Kft. 169 129 92 0,3 0,9 0,8 Amerona Nyelviskola Kft. 110 92 73 3 1 1 Atalanta Oktatási Kft. 76 50 44-8 0,2 0,3 Concord Nyelviskola Kft. 123 94 34 3 4 0,1 FORRÁS: OPTEN, NYESZE rintünk jót tenne a piacnak, ha visszahoznák az adóalapból levonható felnőttoktatás lehe­tőségét, egy rendeletmódosí­tással lehetővé tennék, hogy a SZÉP-kártyával rendelkezők erre a célra fel tudják használ­ni juttatásaikat a korábbi üdü­lési csekkhez hasonló módon, valamint egy társadalmi célú reklámkampány a tanulási kedvet sikerrel ébreszthetné fel a lakosságban” --szögezte le. „A piac zsugorodását mi is a saját napi működésünkben ta­pasztaljuk. A lakossági nyelv- oktatás az elmúlt években 10-20, míg idén további 40 szá­zalékot esett éves szinten, míg a korábbi 8-10 igazán nagynak mondható vállalati partner kö­zül többen mostanra teljesen elmaradtak, valamint az üdü­lési csekk korábbi felhaszná­lói sem járnak már tanfolya­mokra” - állítja Dohár Péter, a Dover Nyelviskola alapítója. A szakember úgy látja, hogy a túlélés egyik eszköze a külön­böző pályázati pénzek - így a TÁMOP egyik formájának - el­nyerése lehet, valamint jelen­tős forrás még az Európai Unió által támogatott munkahelyi képzésekbe való becsatlakozás, ami néhány iskolának bevétel­növekedést is eredményezhet. A Dover munkanélküliek dél­előtti képzésével is foglalkozik, ezzel a délelőtti időszakot tud­ják lefedni, így ez némi segít­ség a 9-16 óra közötti sáv kitöl­tésére. Az árakról szólva Dohár Péter elmondta, hogy meglepő a pedagógiai szolgáltatásoknál eddig nem tapasztalt akciózási folyamat, amely több esetben is irreális, pár százforintos órán­kénti díjat eredményez. „A lakosság lemorzsolódása valójában már 2006-ban el­kezdődött, amit az elmúlt évek gazdasági helyzete csak to­vább erősített” - mondja Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola alapító-igazgatója. A vissza­esést némileg ellensúlyozta a céges oktatás felfutása, azon­ban ez év elejétől 40-50 szá­zalékkal csökkent a vállalatok megrendelésének volumene. „Amellett, hogy nincs pénze a lakosságnak, és egyre keve­sebben járnak hozzánk is, a gazdaság helyzetét és a lakos­ság hangulatának állapotát mi is érezzük, mégpedig abban, hogy az elmúlt 1-1,5 évben je­lentősen megnövekedett a né­met nyelv iránt érdeklődők szá­ma. Mostanra háromszor annyi hallgatót oktatunk a közelben hasznosítható nyelvre: ők be­vallottan külföldi munkavég­zésre készülnek” - összegezte tapasztalatait a szakember. Nem érződik még az élénkítés lakáshitelek Harmadukat a lakástakarékok folyósítják Még várhat a negyedik cég mobil Az MPVI látszólag felhagyott az előkészületekkel Évek óta zuhanórepülésben van az építőipar, elsősorban a lakás­építés produkál elkeserítő ada­tokat. Míg az előző évized kö­zepén még több mint 40 ezer új lakásba költözhettek be a lakók, addig tavaly ezek száma már a 13 ezret sem érte el. Az okok mögött elsősorban a hitelpiaci gondok állnak: a hitelek irán­ti kereslet és a kínálat is rend­kívül alacsony szintű. A sok hitelbedőlés után a vevők óvato­sabbak, a bankok pedig szigorú feltételekkel, nagyobb önrésszel igyekeznek csökkenteni kocká­zataikat. Egyelőre az újonnan igénybe vehető központi támo­gatási eszközök - a szocpol és a lakásvásárláshoz igénybe ve­hető kamattámogatás - keres­letélénkítő hatása sem érzékel­hető. A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. is érzékeli, hogy a lakosság elfordult a kockázatos lakás­hitel-konstrukcióktól. Tapasz­talataik szerint inkább az egy­szerű, áttekinthető, kiszámít­ható hiteltermékek után van érdeklődés. Nem véletlen, hogy Felépített lakások 2004 43913 2009 31994 2010 20823 2011 12655 2012* 4463 FORRÁS: KSH 'ELSŐ FÉL ÉV a végtörlesztési időszak után, azaz a márciustól aláírt lakás­hitel-szerződések mintegy har­madát a hazai bankszektoron belül a lakástakarékok kötötték. Lakásfinanszírozási tevékeny­ségük a gazdasági nehézsé­gek között is tartós növekedést mutat, ellentétben az összpiaci trendekkel. Gergely Károly el­nök-vezérigazgató szerint mára a lakástakarék-rendszer a hazai lakásfinanszírozás egyik meg­határozó szegmensévé vált. A jövő évet illetően a szakem­ber már a lakáshitel-volumen növekedését prognosztizálja, amelyben szerinte szintén fon­tos szerepet játszik majd a hazai lakástakarék-rendszer. ■ VG Ágazati szakértők szerint vár­hatóan csak az utolsó pillanat­ban, azaz valamikor november közepén fordul majd a Kúri­ához a bíróság által elkaszált negyedik mobilszolgáltató (MPVI), vagy a frekvencia-ár­verés szabálytalanságai miatt elmeszelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Értesüléseink szerint egyelőre senki nem kért rendkívüli jog­orvoslatot. Azt azonban szinte a teljes ágazat biztosra veszi, hogy a történet még nem zárult le. Szakértők szerint a bíróság indoklásának néhány pontján találhatnak fogást a média­hatóság vagy éppen az MPVI jogászai, más kérdés, hogy ez feltehetőleg nem lesz elegen­dő a jogerős döntés megvál­toztatásához. Szintén érdekes kérdés, hogy tervez-e bármit lépni a Vodafone, amelynek azért fáj­hat az ítélet, mert már használatba is vette az elnyert frekvenciát. Ennek kapcsán a társaság vezérigaz­gatója, Diego Massidda egy hét eleji sajtóeseményen mindösz- sze annyit mondott: érdemes lehet megvizsgálni a döntést, mert a lakosság széles rétegeit nem szabad egyik napról a má­sikra megfosztani a széles sávú szolgáltatástól. Időközben a negyedik mobil- szolgáltató látszólag egyelőre felhagyott az előkészületekkel. Bár - ahogy Intődy Gábor kom­munikációs vezető lapunknak jelezte - a cég szer­vezetének felépíté­se megkezdődött, a szeptember 17-i bí­rósági döntést kö­vetően az új mun­katársak felvételét leállították. Arról, hogy a piaci rajtra össze­sen mennyit költöttek eddig, a cégnél nem adtak tájékoztatást, azt ugyanakkor jelezték, hogy az előtársasági beszámolóban szereplő 160 millió forintos rá­fordítás a frekvenciasávdíjra kifizetett összeg. ■ J. Z. ■ Szinte mindenki biztosra veszi, a történet még nem zárult le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom