Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-22 / 248. szám
2012. OKTÓBER 22., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Páriát ritkítom sokszínű egri fejlesztések belvárosi rehabilitáció Visszakapják majd eredeti funkciójukat a terek, találkozási pontok jönnek létre Habis László: célunk a közösségi terek újrafogalmazása, s hogy bizonyos kritikus pontokat kezeljünk, melyek jelenleg méltatlanok Eger belvárosához Az egri belváros rehabilitációjának egyik fő célja, hogy valódi sétálóövezetek, terek jöjjenek létre a megyeszékhelyen. Ám Habis László polgármester szerint a beruházással olyan kritikus pontokat is sikerül kezelni, mint az Irgalmas-kápolna, a volt Stella étterem, vagy az évtizedek óta méltatlan körülmények között található Valide Sultana törökkori fürdőrom. Mindez ráadásul egy rendkívül zord gazdasági környezetben történhet meg. Pócsik Attila- Polgármester úr, néhány hete színes rendezvénnyel ünnepelte Eger a belváros rehabilitációjának kezdetét. Hol tartunk most?- A minap úgy fogalmaztam: évek óta úgy tanulunk úszni, hogy a szárazföldön gyakoroltuk a tempókat. Rengeteget dolgoztunk az előkészítéssel, ám a feladat izgalmasabb része az, amikor a projekt elindul. A rehabilitáció páratlan a maga nemében azáltal, hogy ilyen sok és sokszínű elemet tartalmaz. Minden szerda reggelünk egy egy-másfél órás koordinációs megbeszéléssel kezdődik. Ezen részt vesznek az Egri Városfejlesztési Kft. és a hivatali szakirodák munkatársai, valamint közbeszerzési szakértő. Általában műszaki, főépítészi, jogi, pénzügyi kérdések merülnek fel, hiszen folyamatos egyeztetések szükségesek a közreműködő szervezettel, a különböző szakhatóságokkal és a kivitelezőkkel. Látható, hogy folyamatban van a munka a Bartakovics Béla Közösségi Háznál, a Kálvin-háznál, a Senator-háznál és az egykori tervezővállalat épületénél a patak partján. Sok más esetben pedig már elkészültek a közbeszerzési felhívások, ám hangsúlyozom: ezek közül a legtöbb meghívásos pályázat, s mondhatni kizárólag egri, illetve Eger környéki vállalkozásokat hívunk meg. A napokban küldjük ki a felhívást a Valide Sultana értékmegőrző fejlesztése, a patakmeder és a kerékpárút tekintetében, a Zalár utcai közmű- és útépítésre, a Csizmadia-szín bontására, valamint az épülő gyaloghi- dak ügyében. A Lenkey iskola homlokzati felújítási munkáit is meghirdetjük, de úgy, hogy a munka dandárja a tanítási szünet idejére essen. Emellett folyamatban van a szakmai előkészítés a Minorita templom és az Irgalmas-kápolna homlokzati felújítása tekintetében. Összességében elmondhatom, a közbeszerzések szakmai előkészítése a végéhez közeledik.- Sok „nagy falat” része a 25 projektelemnek, közte a városháza rekonstrukciója. Korábban felmerült: a munka idejére kiürül az épület.- Aki ismeri az épületet, tudja, hogy nagyon elavult a fűtési rendszere, rossz állapotban van az elektromos hálózata. Bizonyos helyiségekben nyáron elviselhetetlen a forróság, máshol pedig a legnagyobb kánikula idején is pulóverben kell dolgozni. Elhanyagolt és méltatlan állapotban van a városháza, hiszen a rendszerváltás óta mindössze annyi történt, hogy a külső homlokzat rendbetétetett, és a dísztermet több lépcsőben felújították. Sem az ügyfélfogadás, sem az irodai munka, sem az itteni közösségi funkciók nem láthatók el megfelelően. Elég arra utalni: nincs mozgás- korlátozottak számára használható ügyféliroda. Ez ügyben két problémát kell kezelnünk: egyfelől a funkcióbővítő városrehabilitáció nem minden feladatot finanszíroz. A belső burkolatok rendbetételének és egy korszerű tűzjelző- és riasztó- rendszer kiépítésének kérdését még meg kell oldanunk. Másfelől tényleg felmerült, hogy ideiglenesen máshová költözzön a hivatal, hiszen a munka folyamatosságát biztosítani kell. Végül arra jutottunk: három ütemben valósítjuk meg a felújítást, az épület három szárnyának megfelelően. Üresen álló, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosításával folyamatossá tehető a munka, biztosítható az ügyfélfogadás, a hivatal zavartalan működtetése.- Mit tekint a beruházás legfontosabb feladatának?- Fő célunk a közösségi terek újrafogalmazása, s látnunk kell, hogy egyfajta versenyhelyzetben vagyunk: számos városközpont már megújult, így például Kecskemét, Győr, Debrecen vagy Miskolc. Fontos, hogy valóban sétálóövezetek, találkozási pontok, rendezvényterek jöjjenek létre, hiszen a tereknek eredetileg ez volt a funkciója, nem pedig az, hogy autóparkolók legyenek. Célunk volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos kritikus pontokat kezeljünk, olyanokat, amelyek jelen állapotukban méltatlanok Eger belvárosához. Ilyen a patakparton, a Szent Hedvig Kollégium mellett álló irodaépület homlokzata és volt étterme, a Csizmadia-szín vagy a Valide Sultana fürdőrom állapota. Említhetném ugyanakkor az Irgalmas-kápolnát is, ami ugyan állami tulajdon, de bevallom őszintén, nem láttam rá esélyt, hogy akár az én életemben rendeződjön a sorsa.- Gyakran felmerül, hogy milyen belvárosra van szüksége Egernek. Ön hogy látja?- Sokszor megy a vita azon, hogy a termelést kell-e támogatni vagy az ilyen beruházásokat, mint a belváros rehabilitációja. Azt gondolom, hogy nem vagy-vagyról kell beszélni. Fontosnak tartom a termelő beruházásokat, az elmúlt napokban két olyan ünnepségen is részt vehettem, amelyek összességében sokmilliárdos Iparfejlesztést hoztak a városnak, s tudom, ezeket folytatni kell. Nem hiszem, hogy korszerű ipar nélkül megélhet ma egy város, de az is fontos, hogy egy település akkor képes befektetőt vonzani, ha európai színvonalú életkörülményeket kínál. Többen kérdezték, miért döntöttünk a funkcióbővítő vá- rosrehabilitácó mellett, amikor másra is szükség lenne. Nos, erre a célra konkrét pályázati ablak volt, e támogatást semmi másra nem lehet felhasználni. Azt kell látnunk, hogy ha ezt a mintegy 3 milliárdos támogatást nem nyertük volna el, ebből Egerben semmi más nem valósulhatott volna meg.- Vitás kérdés az üzletek és a bevásárlóközpontok ügye, azaz, hogy kevesebb vevőt látni a belvárosban. A megújulás erre is megoldást kínál?- Más megyei jogú városok építészeivel is konzultáltunk a kérdésről, s e témában is azt gondolom: „vagy” helyett „és”-t kell mondanunk. Tudomásul kell vennünk, hogy a mai világban léteznek pláza-jellegű és hipermarket létesítmények. Nekünk az a dolgunk - közös erővel az itteni kereskedőkkel -, hogy például a plázák által alkalmazott módszereket próbáljuk meg a belvárosi kereskedelem fejlesztésében is alkalmazni. Gondolok itt a tudatos portfolióépítésre vagy a célzott marketingtevékenységre. Debrecenben például a belváros kínálatát bemutató, igényes havi kiadványt jelentetnek meg. Tisztában vagyok azzal, hogy válság van, mégis azt kell elérnünk, hogy a belvárosban igényes portékát kínáljunk. Készül egy javaslat is e gond megoldására, miszerint ha sokáig üresen áll egy helyiség, akkor azt kedvezőbb feltételek mellett hirdetnénk meg, lehetőleg olyanoknak, akik színesítik a belvárost. Ismétlem: a célok eléréséhez összehangoltabb marketing kell. Hiszem, hogy e törekvést a belváros rehabilitáció is segíti. Az akció- terület 120 ezer négyzetméter, meggyőződésem szerint az érintett ingatlanvagyon értéke növekedni fog. A program új lehetőséget nyit arra is, hogy nemzetközi vonzást kifejtő turisztikai és borgasztronómiai rendezvényeket tartsunk.- Történelmi jelentőségű beruházásról szólt. Miért gondolja így?- A Líceum megújulásával világviszonylatban is értékes fejlesztés történt. Mellette ott a majdan szintén új fényben pompázó Érseki palota, és tervezzük a fürdő környékének megújítását is. Már új köntöst kapott a Kepes Intézet, befejeződött a Tűzoltó Múzeum rekonstrukciója, és átadtunk egy új egészségházat. Mindezek, valamint az Egri Várban és a Markhot Ferenc Kórházban tervezett, küszöbön álló beruházások körbeveszik történelmi belvárosunk magját. Ezek a projektek Eger egésze szempontjából - nem túlzás- korszakos jelentőségűek. Ez a folyamat városunk gazdag történelméhez képest nagyon rövid időszak alatt zajlik, és ne feledjük, hogy igen zord gazdasági környezetben! Bízom abban, hogy az említett beruházási programok által javul az egriek életminősége, munkahelyek jönnek létre, ráadásul mindez az országnak abban a hátrányos helyzetű térségében - Észak-Magyar- országon - valósul meg, ahol egy kicsit mindig többet kell tennünk egy-egy eredmény eléréséért. HIRDETÉS SZÉCHÉNYI TERV A Hevesi Kistérségben megvalósult a TÁMOP-1.4.3-08/1-2F-2010-0006 azonosítószámú, "DOBBANTÓ" projekt. A projekt keretein belül komplex munkaerő-piaci programok zajlottak az Észak-magyarországi Régió 4 leghátrányosabb helyzetű kistérségében. A programokat megelőzte az Alap- és szocializációs készségek fejlesztése. Ezt követően Tisztítás-technológiai szakmunkás OKJ-s képzés, Vendéglátó-ipari alkalmazott akkreditált képzéssel kiegészítve, valamint Építészeti bemeneti kompetenciák fejlesztése keretében 5 különböző építőipari akkreditált képzés valósult meg. A helyszínt az Eötvös József Középiskola biztosította. 23 fő tett sikeres vizsgát és szerzett szakmát. Közülük 6 fő került kiválasztásra, akik a projekt keretein belül fél éves munkatapasztalat-szerzési lehetőségben részesültek, tiszanánai és tarnabodi munkáltatóknál. A program résztvevőit folyamatosan mentorok támogatják. TKKI OOMUmb Nemzeti Fejlesztési Ügynökség iUtszechenyiterv.gov.hu 04 «0 430 430 MAGYARORSZÁG megújul A projekt u Europe« Unió lómogótásóvól. óz Euiópói Szociális Alap társfmansziroiósévól valósul meg Híres egriek lakóházai fotókon pályázat Kiállították az Andrássyban a legjobb felvételeket Ebben a házban élt címmel fotópályázatot hirdetett az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola. A legjobb képekből kiállítás nyílt az iskola aulájában. Az első díjat az iskola tizedikes diákjának, Hadházi Mariettának ítélték. Ő Lenkey János szülőházát örökítette meg. A második helyen Czifra Tímea, a harmadikon Madár Kitti végzett. Jónás Betti különdíjat kapott. A fotópályázathoz esszéverseny is kapcsolódott. Erre tizennégy, híres egriek életét § feldolgozó pályamunka érke- 5 zett. Közülük Molnár Andrea | Lenkey Jánosról írt értekezése I bizonyult a legjobbnak. ■ G. R. Kiállítás nyílt az Andrássy fotópályázatára érkezett legjobb munkákból
