Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-09 / 237. szám
6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 9., KEDD Átlagos tanári fizetések (éves, bruttó, euró) Alsó Felső tagozatos tagozatos oktatás oktatás Középfokú oktatás Románia 9614 9775 9775 Szlovákia 13968 13968 13925 Magyarország 14419 14419 16581 Csehország 16820 16853 17958 Lengyelország 22170 22506 21998 Görögország 22213 22213 22213 Luxemburg 75471 86 745 86745 VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Sztrájkra keszek a tanárok ultimátum Az átlagos pedagógustól havi 121 ezret vesz el a halasztás HÍRSÁV Emelkedik szerdán az üzemanyagok ára bruttó 2-2 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól. Az áremeléssel a 95-ös benzin átlagára 431-432 forintra, a gázolajé pedig 434-435 forintra emelkedik. Az olaj- társaság egy hete nem változtatott az árakon. Gazdasági növekedés nélkül nem megy A FOGLALKOZTATÁS bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, az MGYOSZ és az MSZOSZ képviselői a hétfői budapesti fórumon. A foglalkoztatás bővítését a kormány elsősorban a versenyszférában kívánja megvalósítani, a közfoglalkoztatás eszköz és nem cél - mondta Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára, aki megjegyezte: 1993 óta 3,7-4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma. Együttműködésre törekszik Baku fontos pillére a keleti nyitás politikájának a kaukázusi köztársaságokkal kialakított gazdasági együttműködés elmélyítése - mondta Orbán Viktor kormányfő az azerbaj- dzsáni gazdaságfejlesztési miniszterrel, Sahin Muszta- fajewel folytatott budapesti megbeszélésen. A politikus közölte: országa stratégiai együttműködésre törekszik Magyarországgal főként az infrastruktúrafejlesztés, a mezőgazdaság, az energia- politika és a vízgazdálkodás területén. Orbán Viktor miniszterelnök Sztrájkbizottságot alakíthatnak jövő héten a pedagógusok, ha az érdekeiket védő szakszervezetek mindegyike ezzel a mandátummal érkezik a tervezett találkozójukra. Braunmüller Lajos Tar Gábor A Pedagógusok Szakszervezetének vezetése már meghozta döntését, így a társszakszervezetek is hasonlóképpen döntenek, akkor jön a pedagógussztrájk. Az ügy előzménye, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentette: elmarad a pedagógusbér-emelés, vagyis a tervekkel ellentétben nem nőnek a tanári fizetések jövő szeptembertől. Ez egy átlagos pedagógus esetében havi bruttó 121 ezer forintot tenne ki, igaz, mindezt úgy, hogy jelentős többletmunkára kötelezné őket, és a pluszórák kifizetése ezzel együtt megszűnik. Az NGM mindettől 73 milliárdos megtakarítást remél. „Mi már eleve a pedagógus- életpálya-modellt sem tudtuk elfogadni, az azonban, hogy a fizetésemelések késnek, szintén elfogadhatatlan. Ennél sokkal nagyobb probléma azonban, hogy azt vélelmezzük, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók jelentős része pedagógus lesz” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Galló Istvánná. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy Matolcsy György a kiigazítás múlt heti bejelentésekor kijelentette: 22 ezer köz- alkalmazottat bocsátanak el. „Mivel a járási hivatalok dönthetnek majd az álláshelyekről, arra számítunk, hogy akár tízezernyi pedagógust elbocsátanak." Galló Istvánná ugyanakkor hozzátette: a pontos számot megbecsülni sem lehet. „A közTIZENHAT EURÓPAI Ország csökkentette, illetve fagyasztotta be a tanári fizetéseket 2010 közepe óta a gazdasági válság következtében - derül ki az Európai Bizottság jelentéséből, mely 32 ország helyzetét tekintette át. A költség- vetési megszorítások miatt az ír, görög, spanyol, portugál és szlovén tanárok fizetése csökkent a legnagyobb mértékben. Görögországban például 30 százalékkal vették vissza a pedagógusok nevelési törvény nem rendelkezik pontosan a kötelező óraszámmal kapcsolatban, csupán annyit mond, hogy annak 22 és 26 óra közé kell esnie hetente. De hogy ez 22 lesz vagy 26, azt nem tudni, márpedig ez a pedagógusok állásának szempontjából sem mindegy.” Galló Istvánné lapunknak elmondta: „küldtünk szeptember végén egy levelet az országgyűlési képviselőknek, amelyben kezdeményezzük, hogy alakítsanak parlamenti bizottságot, mely a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségét vizsgálná. A célunk az, hogy egy évvel halasszák el a köznealapfizetését, a karácsonyi és húsvéti prémiumok pedig megszűntek. Írországban tavaly 13 százalékkal csökkentették a pályakezdő tanárok fizetését, Spanyolországban ötszázalékos bércsökkentést hajtottak végre 2010-ben. Másik 11 országban, köztük Magyarországon enyhén csökkentek vagy stagnáltak a bérek. A pedagógusok átlagbére Luxemburgban a legmagasabb, Romániában a legalacsonyabb. velési törvény hatályba lépését, így legalább a kollégák álláshelye megmarad.” Galló Istvánné szerint a „legrosszabb forgatókönyv” az lenne, ha 2013 szeptemberétől emelt óraszámban kellene tanítaniuk a pedagógusoknak, ugyanakkor a bérük nem emelkedne. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a köznevelési törvény értelmében a pedagógusoknak heti 32 órát kötelezően a diákokkal kellene tölteniük, így a tanórákon kívül - plusz- juttatás nélkül - beoszthatok lennének szakkörökre, korrepetálásra és egyéb foglalkozásokra. Az elnök lapunknak elmondta: a Pedagógusok Szakszervezetének országos vezetésétől egyértelmű és egyhangú felhatalmazása van arra, hogy- amennyiben a társszakszervezetek a jövő héten tartandó közös találkozóra hasonló mandáttummal érkeznének- kezdeményezze a sztrájkbizottság létrehozását. Galló Istvánné lapunknak hozzátette: szeptember elején - tehát még Matolcsy György bejelentése előtt - találkozót kezdeményezett Balog Zoltánnal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetőjével, ám választ nem kapott. Felcsút szinte mindent visz a társaságiadó- kedvezmenyből tao Eljött az aranykor Felcsú- ton: az atlatszo.hu-n publikált adatok szerint az Orbán Viktor alapította futball-akadémia több támogatást kapott az eddig kiosztott TAO-pénzekből, mint az ország összes kosárlabda-, kézilabda-, vízilabda- és jégkorongcsapata összesen. A látványsportokat a társasági adó kedvezményén át támogató cégek döntése egyértelmű, a felcsúti futball 2,8 milliárdos támogatása mellett eltörpül a listán második Debrecen 526 milliója is, a kisebb klubokról nem is szólva. Felcsúton valószínűleg nagyrészt ebből a forrásból - 30 százalékos önrész mellett épülne új - a legmagasabb nemzetközi szintű előírásoknak megfelelő stadion - körülbelül háromszor akkora befogadóképességgel, mint ahányan a faluban élnek. A támogatást eredetileg arra találták ki, hogy az utánpótlás-nevelést segítsék vele, ám ehhez képest csak az Újpestnél, a Ferencvárosnál, a Kispestnél és a Győrnél fordítják az oda jutó összeg legnagyobb hányadát közvetlenül az utánpótlásra. A számokból egyértelműen kiderül az is, hogy hiába választott ki a kormány öt látványsportot, a labdarúgás dominanciáját nincs, ami megkérdőjelezze. A futballra ösz- szesen valamivel több, mint 6 milliárd forint jut. A kosárlabdára 689 millió, a kézilabdára 484, a jégkorongra 387 millió forintot szántak a cégek. A legrosszabbul pedig épp az elmúlt évtizedekben a nemzetközi szinten a legnagyobb eredményeket hozó vízilabda járt: oda 196 millió forint került, kevesebb, mint az Újpest, a Diósgyőr, a Honvéd vagy a Győr futballcsapatához. ■ VG Az egyes focicsapatoknak jutó TAO-támogatások (millió forint) Felcsút 2828 Debrecen ■1526 v Újpest ■ 334 Diósgyőr ■ 285 Ferencváros ■ 237 Honvéd ■230 Győr §158 VG-GRAFIKA FORRÁS: ATLATSZO.HU Szerte Európában romlanak a tanári bérek Most jön az egészségügyi államosítási folyamat neheze átadás A szakrendelők nehezebb falatok lesznek a kórházaknál - Rendezetlen több intézmény sorsa Még mindig rendezetlen annak a négy kórháznak a sorsa, amelyeket az állam átvett ugyan az önkormányzatoktól, de működtetőjük jelenleg is valamely magáncég. Ezeknek a gazdasági társasági formában működő kórházaknak a működtetését még jóval az államosítás előtt adta ki az önkormányzat különféle cégeknek. A Világgazdaság úgy tudja, a gyöngyösi, az ózdi, a várpalotai és a nagyatádi kórház esetében jelenleg is zajlanak a tárgyalások arról, hogyan kerülhetnének teljes egészében állami fennhatóság alá. Ez az ott dolgozók számára fontos lenne, ugyanis ők mindaddig kimaradnak a béremelésből, amíg nem lesznek állami alkalmazottak. A járóbeteg-ellátás 2013. január elsejétől esedékes állami kézbe vétele még nagyobb falat lesz, és könnyen megakaszthatja az egészségügyben eddig gyakorlatilag zavartalanul zajlott államosítási hullámot. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség tudomása szerint ugyanis jelenleg 430 szolgáltatónak van szerződése járóbeteg-szakellátásra az egészségbiztosítóval. Ezek közül eddig csak azok kerültek állami fennhatóság alá, amelyek kórházhoz integráltan működtek, illetve négy szakrendelő Pest megyéből. Ezeken kívül még csaknem 90 nagy rendelőintézet van, de működik mintegy 170 egészen kicsi rendelő, ezek közül 148 egy vagy két orvosszakmát művel, ráadásul szinte ahány intézet, annyiféle tulajdonosi szerkezet. Szócska Miklós egészség- ügyi államtitkár is úgy fogalmazott egy közelmúltbeli konferencián, hogy a rendelők „igen vegyes képet mutatnak”, ami nem teszi lehetővé, hogy egyszerűen hatalmi szóval tulajdonost váltsanak. A szakállamtitkárságnál egyelőre azt igyekeznek világosan látni, egyáltalán melyek azok a rendelőintézetek, amelyek állami kézbe vehetők. ■ H. É. Ahány szakrendelő, annyi struktúra, nehéz lesz az átalakítás Összeolvadás MEGSZŰNIK ÖNÁLLÓ kórházként a jövő évtől a marcali, a körmendi, a kalocsai és a makói intézmény - erősítette meg Cserháti Péter helyettes egészség- ügyi államtitkár. A korábbi terveknek megfelelően még 2012 végéig megtörténik ezeknek a kórházaknak a beolvasztása a környékbeli nagyobb intézményekbe: a kaposvári, a szombat- helyi, a kecskeméti és a szentesi kórházba. Ez azt jelenti, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátás helyett a későbbiekben elsősorban egynapos sebészetként és járóbeteg-ellátóhelyekként működhetnek.
