Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-01 / 205. szám
EGYHÁZMEGYEI w\v\v.eger.egyha:megye.hu in(o#íger.egyhacm egye.hu ’ "t“ III. évfolyam, 9. szám fi fW 2012. szeptember Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK r. SZEPTEMBER ÜZENETE: „Aki valóban találkozott Krisztussal, az nem őrizheti meg őt önmagának, hanem hirdetnie kell. ” (Novo Millemio Ineunte - Boldog II. János Pál pápa apostoli levele, 40). Interjú Balog Zoltán miniszterrel Értéket az iskolákba A tanévnyitó szakmai napon előadást tartott Balog Zoltán miniszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Lapunk olvasói nevében tettük fel számára kérdéseinket.- Miniszter úr, hogyan foglalná össze röviden a közoktatás küszöbön álló változásait? . - Az új törvény hatályba lépése után nem közoktatásról, hanem köznevelésről beszélünk. A szóhasználat változása nem véletlen. Eddig is nevelési-oktatási intézményekről, nevelési-oktatási tevékenységről szóltak a jogszabályok, a rendszert egészében azonban közoktatásnak és nem köznevelésnek neveztük. A jövőben tehát a nevelésre szeretnénk helyezni a hangsúlyt, ami nem az oktatás elhanyagolását, hanem gyökeres szemlélet- váltást, alapvetően értékközvetítést jelent. Az oktatást, vagy talán inkább a tanítást is értékátadásként, értékközvetítésként fogjuk fel, nem egyszerűen az életben való boldoguláshoz szükséges ismeretek átadásaként. Ezt tükrözi a nemzeti alaptanterv és ezen keresztül a kerettan- tervek megújítása. A legjelentősebb változás, hogy már tartalmazzák azokat az ismereteket, amelyek az egységes nemzeti alapműveltséget jelentik. Az értékközpontúság mellett a másik fontos változás az állami felelősségvállalás, az állami garancia egyértelművé és kézzelfoghatóvá tétele. Ez azt jelenti, hogy bárhová is született valaki, lehetősége lesz a felnőtt életben való boldoguláshoz vagy a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, képességeket megszereznie. Mindehhez szükséges az állam fenntartói szerepének rögzítése és a nevelő-oktató tevékenység egységesítése. Ez nem veszi el az iskolák szakmai szabadságát, de lehetővé teszi az egységes ismeretátadást és az átjárhatóságot. Ezáltal válik megvalósíthatóvá az a pedagógiai-szakmai ellenőrzési és értékelési rendszer is, amely a magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb hiányossága volt eddig. A középpontban természetesen a gyermek áll, a nevelő-oktató tevékenység célja azonban nem csupán az ő boldogulásának elősegítése, hanem rajta keresztül a család, azon keresztül pedig az egész társadalom fejlődésének előmozdítása. Ebben a folyamatban kulcsszereplő a pedagógus. Ezért fontos, hogy társadalmi megbecsültségén javítsunk. Joggal követelnek béremelést, hiszen munkájuk mennyiségéhez és főleg jelentőségéhez képest méltatlan az anyagi helyzetük. Az új köznevelési törvény azonban nem egyszeri és egyszerű béremelést tesz lehetővé, hanem olyan előmeneteli rendszert, amelyben mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a pedagógusnak sikeres munkájához milyen szellemi erőfeszítéseket kell tennie, hogyan kell szakmailag fejlődnie. Ehhez kapcsolódik a pályán szerzett tapasztalatot és a szakmai fejlődést egyaránt figyelembe vevő, illetve a jelen- | léginél lényegesen magasabb | és garantáltan j értékálló fizetést biztosító bértábla.- Milyen szerepe lehet ebben a rendszerben az egyházi fenntartású iskoláknak? Történelmi és nemzeti hagyományaink alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az egyházak az oktatás tekintetében természetes segítői az államnak. Azaz inkább példaadói, hiszen egyházi oktatásról sokkal régebben beszélhetünk, mint államiról. Az egyházak fokozottan képviselik mindazon értékeket, amelyekre az európai kultúra és Magyar- ország Alaptörvénye épül. Ezenkívül továbbra is igaz, hogy az egyházak olyan világnézeti nevelést-oktatást vállal- | nak, amelyet az államnak köte- | lessége lehetővé tenni, viszont amit semlegessége miatt nem gyakorolhat. Ezt a szerepet csak az egyházak tudják betölteni.- Mi a véleménye az Egri Főegyházmegyében e téren végbement fejlődésről?- Az utóbbi időben több nevelési-oktatási intézményt vettek egyházi fenntartásba. Én örülök neki, bár akadnak, akik ezt aggodalommal figyelik. Érzéseik két dologból eredhetnek, amelyekre érdemes odafigyelni. Az egyik a törvényesség kérdése, a másik pedig a szándék őszin- | tesége, illetve az igények fel- j mérése és tiszteletben tartása. Úgy gondolom, hogy az Egri Főegyházmegyében a jogszabályok szempontjából körültekintően jártak el, és nem merült fel annak gyanúja, hogy ne az őszinte segítő szándék, a türelmes és toleráns értékközvetítés igénye vezérelte volna az egyházat. Ennek nyilvánvalóvá tételében különös jelentősége volt annak, hogy érsek úr személyesen is részt vett az átadás-átvétel folyamatában.- Köszönjük az interjút! ■ Gábor László Balog Zoltán miniszter Egyházmegyei tanévnyitó szakmai nap az Egri Bazilikában A Szent Gellért-díjak egyikét idén Forgó Lászlóné, a törökszentmiklósi Pánthy Endre Általános Iskola tanára vehette át Ternyák Csaba egri érsektől Tanévnyitó szakmai napot tartottak augusztus 28-án az Egri Bazilikában. Az egész napos programra az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai, gazdasági vezetői és iskolatitkárai, valamint a főegyházmegye területén működő, nem egyházmegyei fenntartásban lévő katolikus köznevelési intézmények igazgatói és fenntartóinak képviselői kaptak meghívást. A rendezvényt, melyen közel ezerkétszázan vettek részt, Juhász Ferenc atya, az Egyház- megyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke vezette. A Veni Sancte, azaz a Jöjj, Szentlélek Úristen című ének után Ternyák Csaba egri érsek üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy idén 16 intézmény került a Főegyházmegye fenntartásába, így összesen 16 989 diák kezdi meg a munkát 1180 pedagógus irányításával. Köszönetét mondott azoknak, akik lehetővé tették a zökkenő- mentes iskolakezdést. Hangsúlyozta: a legnagyobb változás azok életében következik be, ahol az önkormányzati iskola egyházmegyei iskola lett. Felhívta a tanárok figyelmét: csak a személyes jó példa, a törődés, csak a személyes odafordulás hatékony. Ezután Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter előadása következett a közoktatás és köznevelés rendszerét érintő aktuális változásokról. Kifejtette, hogy arra az útra léptek az oktatás területén, amelyen az egyházi iskolák mindig is jártak. Ennek lényeges eleme, hogy az oktatás nem szolgáltatás, hanem szolgálat. (Balog Zoltán miniszter úrral készült interjúnk e cikk mellett olvasható.) Az eseményen részt vevő Kiss-Rigó László szeged-csaná- di megyés püspök az egyházi iskolákról tartott előadást. Úgy fogalmazott, hogy 1990-ig csupán nyolc egyházmegyei gimnázium működhetett. Új lehetőségek a kilencvenes évektől adódtak. Ebben az időben úgynevezett alulról jövő kezdeményezésre jöttek létre katolikus iskolák. Az utóbbi időkben előfordult, hogy az önkormányzatok keresték meg az egyházmegyéket, mert a nehéz finanszírozási helyzetben át akarták adni, vagy legalábbis jobb kézben akarták tudni iskolájukat. Az Egyház akár áldozatok árán is vállalta ezeket a feladatokat. Ezután Hauser Zoltán, a 250 éve alapított egri Eszterházy Károly Főiskola rektora szólt intézménye és az Egri Főegyházmegye együttműködéséről. Ezt követte Lóczi Tamás, a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatójának előadása a katolikus nevelésről, aki tanárként és papként is megszólította a megjelenteket. A plenáris ülésen adta át Ternyák Csaba érsek a Szent Gel- lért-díjakat. Az idén ezt a címet Forgó Lászlóné, a törökszentmiklósi Pánthy Endre Általános Iskola tanára, Szalainé Tóth Erzsébet, a jászberényi Nagyboldogasszony Két Tannyelvű Általános Iskola tanára és Lukács Istvánná, a Mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola tanára vehette át kiemelkedő pedagógiai munkájáért. ■ Homa János Pápai buzdítás MÁRIA MENNYBEVÉTELÉNEK ünnepén, augusztus 15-én XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfo-i Villanovai Szent Tamás plébánián mutatta be az ünnepi szentmisét. Hangsúlyozta a Szentatya, hogy Mária, Istennel egyesülve rendkívül közel áll hozzánk. Olyan nagy a szíve, hogy belefér az egész teremtett világ - mondta, majd arra buzdította a híveket: nyíljanak meg Istennek, hogy életet adó erővé válhasson bennük. Váci jubileum püspöki hálaadó szentmisével ünnepelték a váci, Nagyboldogasszonyról és Szent Mihályról nevezett székesegyház felszentelésének 240. évfordulóját augusztus 18-án. Beer Miklós megyés püspök szentbeszédében boldog John Henry Newman bíboros gondolatát idézte, mely szerint az emberek építette ház önmagában még nem templom: attól válik azzá, hogy az ember találkozik benne Istennel. Ünnep Miskolcon MISKOLC-FELSŐHÁMORBAN, a Szent István-szobornál tartottak szabadtéri ünnepséget augusztus 20-án. Beszédet mondott Sebestyén László országgyűlési képviselő, majd koszorút helyeztek el a politikai pártok, a Kolping szövetség, az 1956-osok szervezete. Az új kenyeret Mikolai Vince főesperes áldotta meg. Ezután szentmisét tartottak a templomban. JEGYZET E bben az esztendőben a Katolikus Egyházban sokat emlegetjük az új evangelizáció fontosságát. Nem véletlenül. XVI. Benedek pápa két évvel ezelőtt létrehozta az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát, és az idei októberi püspöki szinódus témájaként az új evangelizációt jelölte meg. Boldog II. János Pál pápának köszönhetjük ezt a fogalmat. 1979-es első lengyelországi útján, Krakkó közelében, a Mogi- la kolostor mellett tartott szentmisén használta először ezt a kifejezést, amikor arról beszélt, hogy evangelizálni kell a munka világát. Később a Redempto- ris missio című enciklikájában pontosabban meg is határozta ezt a sokat emlegetett latin eredetű fogalmat: „Sok régóta keresztény országban, s olykor még a fiatalabb egyházakban is, létezik egy helyzet, amelyben a megkereszteltek egész csoportja elvesztette a hit eleven érzékét, vagy már nem is vallja magát az egyház tagjának, mert életükben eltávolodtak Krisztustól és az evangéliumtól. Ez a helyzet új evangelizációt igényel” (33. pont). Nyilvánvaló tehát, hogy az új evangelizáció nem azonos a misszióval. A misszió a szó klasszikus értelmében az evangélium hirdetése és meggyökereztetése olyan emberek, olyan népek között, ahol az még nem vert gyökeret, tehát más kultúrkörökben, más földrészeken hirdetni az evangéliumot. Az új evangelizáció viszont egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy az elkereszténytele- nedett - bár formailag megkeresztelt - társadalomnak ismét meg kell hirdetni az evangéliumot. Sajnos, még az úgynevezett nyugati keresztény világban is sokan vannak olyanok, akik nem ismerik a keresztény tanítást. Éppen ezért megújult lelkesedéssel és újfajta módszerekkel kell hirdetnünk az Isten igéjét a vallásilag közömbös emberek között. Hazánkban is egyre sürgetőbb az új evangelizáció, hiszen sokak elval- lástalanodása arra utal, hogy keresztény hagyományaink ellenére is missziós területté váltunk. Napjainkban is időszerű az a figyelmeztetés, amit II. János Pál pápa első magyar- országi látogatásakor mondott: „eljött a pillanat, hogy megváltoztassátok az vallástalanság- gal kapcsolatos megállapítások hangnemét és tartalmát, és fölemelő programot adó célkitűzéssé alakítsátok át: missziós egyház akarunk lenni”. Ügy nőttünk fel, hogy ha missziókról van szó, távoli országokra gondolunk. De napjainkban, anélkül, hogy megfeledkeznénk az idegen országok misszionáriusairól, tudatosítanunk kell, hogy mi is missziós terület vagyunk, minden egyházmegye az, és minden elkötelezett katolikus misszionárius. A katolikusoknak nem szabad beletörődniük a szekularizációba, hanem tevékenyen kell válaszolniuk a kihívásra. Mint az apostolok pünkösdkor, kötelezzük el magunkat az új evan- gelizálásra, a saját környezetünkben legyünk mindnyájan misszionáriusok, nem feledve, hogy mások megtérítése a magunk megtérésével kezdődik. ■ Dolhai Lajos Mint az apostolok pünkösdkor
