Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-27 / 227. szám
2 •c**» MEGYEI KÖRKÉP 2012. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK 1 PERCES INTERJÚ Újjászerveződtek az ellenőrök EGER Újjáalakult a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének (MPGEKE) Heves megyei szervezete. Az egyesület éveken keresztül tetszhalott állapotot mutatott, de a tavaly Egerben tartott országos konferencia után idén újjáéledt. A minap megtartották első szakmai rendezvényüket is - számolt be Sáriné Bíró Anita, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves megyei Adóigazgatóságának ellenőrzési igazgatóhelyettese, az MPGEKE megyei elnöke.- Hány tagot számlál most a Heves megyei szervezet?- Több mint százan vagyunk. Tagjaink között vannak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai, valamint könyvvizsgálók is. Országos viszonylatban viszont még több szervezet ellenőrzési munkatársai érdeklődnek az egyesület iránt, például az Állami Számvevőszék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számos dolgozója, illetve társadalom- biztosítási és belső ellenőrök, magánszemélyek is a tagok között vannak.- Mi volt a rendezvény célja?- Meghívtuk Domokos Lászlót, aki nem csupán az MPGEKE, hanem az Állami Számvevőszék elnöke is. Ő beszámolt az egyesület életéről, valamint a gazdasági élet eseményeiről is.- Hogyan alakul a folytatás?- Szeretnénk helyi szinten is minél szélesebb körből toborozni tagokat, s a működésünket, szakmai előadásainkat is sokrétűbbé tenni. ■ T. B. A rend mindenhol értéket teremt állami számvevőszék Közpénzkímélő, a talpraállást segítő csődrendszerre van szükség Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint nem feltétlenül a legrosszabb állapotban lévő önkormányzatok kerülnek a csődnek nevezett állapotba. Tóth Balázs a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének (MPGEKE) Heves megyei szervezete meghívására a közelmúltban Egerbe látogatott Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, akit területének legfontosabb aktualitásairól kérdeztünk.- Elnök Úr! Hogyan újult meg a közpénzügyi rendszer, melyek a legfontosabb változások?- Az új Alaptörvény mérföldkő közpénzügyi kérdésekben, hiszen eddig nem voltak erről szóló fejezetek az alkotmányban. Korábban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szorgalmazta ezek bekerülését. Az ÁSZ felelős a közpénzek és a közvagyon ellenőrzéséért. Újdonság még a Költségvetési Tanács fogalma is. Az állam- adósság GDP-arányos mértéke 50 százalék lehet, amíg ezt el nem érjük, addig nem költhe- tünk többet, azaz megtakarító állammá kell válnunk. E hónapban végszavazás lehet a jövő évi költségvetésről, amelyet a Költségvetési Tanács megvétózhat attól függően, hogy a büdzsé megfelel-e az alkotmányossági kritériumoknak. Fontos változás, hogy az ÁSZ ellenőrzései ezután következményekkel járnak. Ameny- nyiben megállapítunk valamit, akkor az ellenőrzött szervezetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia 30 napon belül. Ezt vagy elfogadjuk, vagy nem, f együttműködés hiányában pedig a bíróság dönti el, kit terhel büntetőjogi felelősség. Az ÁSZ független mind az ellenőrzőitektől, mind a végrehajtó hatalomtól, megerősödve védi a közpénzeket. Fontos az ENSZ-ajánlásra bevezetett jó kormányzáshoz való hozzájárulás felelőssége. Nem csupán ellenőriznünk kell, hanem segíteni abban, hogy jobb irányba menjenek a dolgok. A rend az alapja mindennek, anélkül Figyelnek az önkormányzatok és vállalataik szabályos működésére nincs fejlődés, nincsenek új munkahelyek. Gazdaságpolitikai kérdés az ellenőrzések eredményessége.- Mit javasolnak az önkormányzatok gazdálkodásában?- Az önkormányzati ellenőrzés nagy terület, hiszen több mint háromezer van belőlük. 2010 óta néztük a pénzügyi kitettséget, először a megyékét, majd a megyei jogú és az egyéb városokét. A szektorból komoly pénzkivonások zajlottak 2007 óta, főként a megyéktől, ezzel növekedtek a problémák. Az uniós pályázatok erre rátettek egy lapáttal, hiszen óriási fejlesztések zajlottak, amelyekhez - szabad saját pénzeszközök híján - újabb hiteleket vettek föl. A helyzetet rontották az egészségügyi forráskivonások, a nagyberuházó önkormányzatok, amelyek kórházzal is rendelkeztek, biztosan „csődbe” mentek. Az más kérdés, tényleg a legnehezebb helyzetben lévők hasaltak-e el, vagy voltak náluk rosszabb állapotban lévők is. A mai magyar csődkezelési rendszer- finoman szólva - nem korszerű. Akik csődben vannak, azokról nem mondják ki ezt, a beszállítók pedig elvesztik pénzüket. így hiányzik a segítség, és az állam fizet. Az ÁSZ a rendszer megújítását kezdeményezi. Megoldási modell- javaslatokat fogalmazunk meg, hiszen előfordul, hogy valaki bajba kerül, de önjavító állapotukat, közpénzt kímélő, hosszú távú talpra állásukat kell biztosítani. Úgy kell gondolkodni, hogy a közpénzt nem elkölteni, hanem befektetni kell. Célt, követelményt kell hozzárendelni, megfogalmazni, mit várunk: jobb oktatást, gyorsabb ügyintézést stb. Annyi pénzből kell gazdálkodni, amennyi van, abból kell törleszteni is. Más nem fizeti ki, csak az emberek.- Heves megyében a megye és város is fizetésképtelen lett. Itt volt a legrosszabb a helyzet?- A pénzkivonások miatt rendszerszintű fizetésképtelenség állt be néhány megyénél, már napi nehézségek voltak. Köztük volt Heves megye is, jóllehet, nem a legrosszabb állapotban. Az állam a feladatokat, az adósságot és a meglévő eszközállományt is átvette. Ez a 2011-es zárszámadásban a makroszintű adósságot növelte, de a megye lakossága tehermentesült a közvetlen következményektől. Az egyes megyék sorsának alakulását befolyásolták egyedi ügyek is, Hevesben például a kórház körüli huzavona nem tett jót a pénzügyi egészségnek.- Milyen ellenőrzéseket terveznek idén és a következő évben?- Folytatjuk az önkormányzatok átvilágítását. Nem elég a pénzügyi ellenőrzés, szükség van vagyoni vizsgálatokra is, amelyek kiterjednek az önkormányzati cégek körére, például közlekedési, közüzemi vállalatokra. Nem tett jót, hogy két évig nem volt közigazgatási hivatal, ezáltal felügyelete sem az önkormányzatoknak. A szabályossági rendszereik föllazultak. További reorganizációs folyamatok zajlanak, a kórházak, iskolák elkerülésével alapvetően átrendeződik az önkormányzatok pénzügyi helyzete. Megvárjuk ennek következményeit, hiszen mi mindig utólag ellenőrzünk. Előtérbe kerül viszont a vagyon védelme, illetve a működés szabályosságának vizsgálata. Szigorúbb előírások vonatkoznak az intézményvezetőkre, jegyzőkre, ötpilléres kontrollingrendszert kellene alkalmazniuk, de nem mindenki teszi ezt. A nem önkormányzati szférában, a központi költségvetési szervezeteknél is a vagyoni, szabályossági ellenőrzésekre helyezzük a hangsúlyt. A vagyoni rendezettség pénzügyit hoz. Nincs országleltár, az önkormányzatok jó részénél is hiányzik a vagyon számbavétele, pedig a rend értéket teremt. Innentől lehetne építkezni pénzügyi, fejlesztési, munkahely-teremtési kérdésekben. Az uniós fejlesztések is vagyont hoznak létre, de ezeknek fenntarthatóknak kell lenniük, azaz tartalékolni kellene rá pénzeszközöket. Ez nincs megoldva, amely országkockázatot jelent. Ellenőrzésekkel meg kell előzni e nem kívánt állapot létrejöttét. Névjegy NÉV: DOMOKOS László születési hely, idő: Békéscsaba, 1965. február 26. tanulmányok: rózsa Ferenc Gimnázium (Békéscsaba), Janus Pannonius Tudományegyetem, Államigazgatási Főiskola MUNKAHELYEK: BÉKÉS Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere, 1998-2010 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2010 júniusa óta az Állami Számvevőszék elnöke család: nős, egy leánygyermek édesapja hobbi: úszás, futás, mozi-szín- ház Az intézmények is takarékoskodhatnak energia Tapasztalatot cseréltek a Károly Róbert Főiskola kutatóival A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán (KRF) rendezték meg a Baross-konferenciát (KRNKP09 azonosító számú projekt), melynek fő célja az észak-magyarországi régióban végzett energetikai felmérések eredményének ismertetése volt. A konferencián egyebek mellett javaslatok hangzottak el a régió közintézményeit érintően az energiahatékonyság növelésére, és bemutatták a sikeres, jól működő projekteket, illetve a témához kapcsolódóan a Károly Róbert Főiskolán keletkezett legfrissebb kutatási eredményeket. A rektori köszöntőt követően a programDr. Gergely Sándor ban számos előadás hangzott el a témában. Dr. Gergely Sándor, a KRF kutatási igazgatója, tudományos tanácsadó „Ajánlások önkormányzati vezetőknek energiahatékonyság növelésére és megújuló energia használatára” címet viselő előadásában hívta fel a figyelmet az aktuális kérdésekre, majd Bozsik István, Gyöngyös alpolgármestere szólt a város ön- kormányzatának energia-korszerűsítési beruházásairól. Keresztes Konrád, Nógrád alpolgármestere a nógrádi óvoda és általános iskola hasonló célú fejlesztéseiről beszélt, ezt követően Szaniszló lános, Szendrő polgármestere tartott előadást „Zöld út a munka világába” - Foglalkoztatási, környezetvédelmi és energetikai program Szendrő város önkormányzatánál témakörben. A szakmai előadások sorát „Heves megye közintézményei fosszilis és megújuló energia- hordozó felhasználási potenciáljának felméréséről” szóló előadás zárta, melyet a budapest Flott Partner Bt. üzletvezetője, Fogarasy Andrea osztott meg a hallgatósággal. A gyöngyösi konferencia záróaktusaként az egybegyűltek konzultáción összegezték a legfontosabb tapasztalatokat, vitatták meg a fontosabb, további kérdéseket. ■ I. M. Nem az asztalfióknak készítik a stratégiát képzés A településmarketing témájával folytatódott szerdán a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Befektetőbarát Településekért Programja, amelynek régiós székhelye Heves megye. Az Egerben tartott tanácskozás előtt Szabó Róbert úgy fogalmazott: minden kezdeményezés fontos, ami szűkebb hazánk fejlődését szolgálja. A megyei közgyűlés elnöke elmondta: ezekben a napokban kristályosodik ki, hogyan alakulnak a következő hét esztendőre a területfejlesztés lehívható forrásai. - A településfejlesztés egyik alapfeladata a gazdaság- fejlesztés és a versenyképesség javítása, ez elképzelhetetlen befektetők nélkül. A települések versenyben állnak, apró dolgok is dönthetnek, például, hogy egy önkormányzat milyen prezentációval teszi vonzóvá magát egy potenciális befektetőnek. Pinczés Olga, a HITA északmagyarországi régióvezetője elmondta: 25 település vesz részt a programban, köztük kilenc Heves megyei: Abasár, Bélapátfalva, Eger, Füzesabony, Gyöngyös, Heves, Makiár, Tiszanána és Visonta. - A kurzus végén a résztvevőknek el kell készíteniük a befektetés-ösztönzési stratégiájúkat. Ez nem az asztalfiókba kerül, az önkormányzatok megtanulják használni is ezeket - hangsúlyozta. ■ P. A.
