Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-06 / 209. szám

2012. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Nyár végi vigadalom a Kopasz-hegyen petőfibánya Kopasz-hegyi Vigadalmat tartottak a köz­ségben. Közel százan mász­ták meg a Kopasz-hegyet, majd Juhászné Barkóczy Éva polgármester felavatta a Dózsa György parkban a szabadtéri pihenőt. A nap a gyermekeknek szóló musi­callel ért véget. ■ T. 0. Hatvani alkotók a hollandiai tárlaton Maaslouis A holland város­ban három testvértelepülés művészei mutatták be ha­zájuk kultúráját. Hatvant és környékét Szpisják Pál, Mátyássy Gábor és Bugyi István képviselte. ■ T. 0. Paprikafesztivál tánccal és aratással boldog Idén is főzó'verseny és számos kulturális prog­ram várta a paprikafeszti­válra látogatókat. Műsorra került az aratás is: a Boldogi Hagyományőrzők adtak íze­lítőt a summás életről, az aratásról. A helyi színjátszók a Sissy című musicalt adták elő a tőlük megszokott jó színvonalon. ■ T. 0. Bemutatkoznak a vasútállomások hatvan Vasútmodell-ki- állítást szervez szeptember 14-16-án a Daliban a Liszt Ferenc EuroC’ity Vasútmo- dellező Klub. A makettek között a TT-s modulrendszer, az épülőben lévő HO-ás mo­dul is látható, s ez alkalom­mal tartják meg Apc-Zagy- vaszántó és Selyp állomások „premierjét” is. A gyermeke­ket favonat is várja. ■ T. 0. Érdekességek a terepasztalon gazdaság Újra meg kell tanítani az összefogásra az embereket Vásárlók a gyöngyösi standoknál. A szövetkezet szeretne piacot teremteni a versenyképes minőségű és mennyiségű helyi és régiós termékeknek Az észak-magyarországi régió vidékfejlesztési és logisztikai központja lesz Gyöngyös, miután a város képviselő-testülete legutóbbi ülésén elfogadta a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet erre irányuló partneri fel­kérését. Juhász Marianna Az országosan szerveződő Hangya-hálózat elsődleges cél­ja a helyi gazdaság és közösség fejlesztése, mégpedig helyi szö­vetkezések támogatása és ösz­tönzése révén.- Nem gazdasági vákuum betöltéséről van szó, hiszen óri­ási a verseny a piacon, a fizető- képesség pedig folyamatosan csökken. Ilyen körülmények közepette kell megteremteni egy átlátható, helyi termékek forgalmazását és a helyi erők összefogását segítő gazdasá­gi környezetet - mondta el a Hírlapnak dr. Dinya László, a 2010-ben alapított szövetkezet stratégiai alelnöke, a Károly Róbert Főiskola (KRF) rektor­helyettese. - A tervek megva­lósításának egyik fontos piaci iránya a közétkeztetés. Az is­kolák, a kórházak, a szociális otthonok, az önkormányzati in­tézmények ellátása évente meg­közelítően 400 milliárd forin­tos piacot jelent az országban, amit alapvetően közpénzből finanszíroznak. Kormányzati és önkormányzati segítséggel, versenyképes méretű és mi­nőségű termékeket produkáló szerveződéssel számos helyen el lehet indítani a programot, ami ha megerősödik, akkor a helyi termékek exportját is nö­velheti. A XIX.-század végén, mint ismeretes, alulról jövő kezde­ményezésként alapították meg az eredeti Hangya Szövetke­zeteket a vidék megtartása és az élhető Magyarország meg­teremtése érdekében. Az egész országot lefedő hálózatot a Rá- kosi-rendszer felszámolta.- Fontos feladatunk a közös­ségfejlesztés is. Ha helyben az emberek közös céljaikban nem értenek egyet, akkor hogyan értenének egyet az üzletben, ahol érdekek csapnak össze? ■ A Hangya-típusú szö­vetkezeteknek önfenn­tartóknak, versenyké­peseknek kell lenniük. A saját érdekükben újra meg kell tanítani az embereknek az összefogást, - az • egymással való együttműködést - tette az elmondottakhoz hozzá az alelnök, aki szerint a céljaik el­éréséhez bizony még hosszú út vezet el. A programban fontos a ter­melő iskolai program elindítá­sa is olyan tangazdaság jellegű háttérrel, ahol a diákok megta­nulhatják, vagy szakmaként is választhatják a mezőgazdasági termelést. A KRF személyi és szolgáltatási háttere ehhez is kiváló. Az előállított termékeket a tervek értelmében úgynevezett termékház fogadná, ahonnan azután a produktumok beke­rülhetnek a közétkeztetésbe, helybeli vagy távolabbi piacok­ra. Ez utóbbihoz kell tulajdon­képpen az országos hálózat, amely a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium stratégiai partnere is egyben. A Hangya-típusú szövetkeze­teknek az elképzelések szerint üzleti alapon önfenntartónak és versenyképesnek kell lenni­ük, a kezdeti lépéseket teljes egészében támogatott pályáza­tokból lehet finanszírozni. Faragó László polgármester a téma kapcsán lapunk érdeklő­désére külön is kiemelte: Gyön­gyös kétségkívül rendelkezik azzal az oktatási, képzési, szak­mai és logisztikai háttérrel, amely egy vidékfejlesztési régi­ós központtól elvárható. A pol­gármester szerint a hálózatba való bekapcsolódás egyebek között növeli a helyi foglalkoz­tatást, a jövedelemtermelő ké­pességet és a helyi termékek piacra jutását is. A piaci igényeknek megfelelően szerveződnek az észak-magyarországi régi­óban kialakuló Hangyához ha­sonló kezdeményezés volt már több is, ezek tapasztalatait hasznosítva egy alulról és felül­ről is szerveződő közösséget sze­retnének létrehozni profi szak­emberek, valamint a piacon már jelen lévő gazdasági szer­vezetek, az önkormányzat és civil szervezetek bevonásával.- Nem termékekben, hanem leginkább úgynevezett termék­pályákban gondolkodunk, vagyis a helyi vagy a külső piac igényeiből kiindulva szervezhe­tők meg a termelők, feldolgo­zók, forgalmazók, fogyasztók egy integrált lánc mentén - hangsúlyozta dr. Dinya László, a Károly Róbert Főiskola rektor­helyettese. JEGYZET SZUROMI RITA Örömzene a parkban mézga Géza, a pocakos és nagyravágyó kishivatalnok több évtized távlatából még mindig tud valamit. Pél­dául azt, hogyan csalja ki az emberből a gondtalan és felszabadult gyermeket, és feledtesse el vele azt, hogy a világ mekkorát változott: már nem takarítórobotot és álomnyaralást kunyizunk Köbükitől, hanem egy lakást a fejünk fölé. A letűnt rendszer paródiá­jaként, emlékünk mélyén elraktározott család 2012 augusztusában is hozott ne­künk vidám perceket. Szem­besítette a lassan pocakot eresztő egykori kisfiúkat és az egyre zsémbesebbé váló kislányokat azzal, nem kell feltétlenül aranyat keresni az éjszakában ahhoz, hogy boldogok legyenek. A felismerés nem valamely tévéadó retro sorozatának köszönhető, hanem a nagy- tályai és makiári lányokból, asszonyokból álló kórusta­goknak, akik a minap össze­hoztak egy kis örömzenét a parkban. Idejüket nem saj­nálva tesznek évek óta azért, hogy a közönségnek derűs perceket szerezzenek. Csak az a tiszteletre méltóbb, hogy önmaguk is örömből énekelnek, s ezt a közönsé­gük is érzi. Nincs bennük kényszeres megfelelés, a díjak utáni mohó vágy, őket az iskola még nem verseny- szellemre nevelte, hanem arra, hogy egyszerűen csak élvezzék azt, amit csinálnak, így aztán a nem kisszámú hallgatóságukból senki sem igyekezett haza a televíziók elé, hanem inkább ráadást kért a Mézgából, és élvezte a nosztalgia érzetét. ha egyszer Köbüki bejelent­kezne az éteren, lehet, hogy nem aranyat lelő detektort kérnék tőle, hanem kétszer tízmillió vidám és gondtalan tekintetet. Mert ez az, amit az este után Mézga Géza elvitt magával a porosodó celluloidszalag dobozába. Tündérkertből jöttek Mária országába honosítás Székelyföldiek kaptak hivatalosan állampolgárságot Detken Befektetés-ösztönzésre képzik a településeket Hatvanegy erdélyi tett állam- polgári esküt szerdán Detken. A székelyföldiek Hargita, Ko- vászna és Maros megyéből érkeztek a Mátraaljára, hogy hivatalosan is magyarok lehes­senek. A vendégeket Pelle Sándor polgármester köszöntötte, aki úgy fogalmazott: az erdélyiek Tündérkertből jöttek Mária or­szágába esküt tenni.- Annak, hogy állampolgár­rá fogadjuk a határon túl élő­ket, erkölcsi hozadéka van, és ez a fontos. Erdélyre mindig szükségünk volt és szüksé­günk is lesz - mondta a polgár- mester, aki úgy véli, nemcsak Heves megyében, hanem az országban is egyedülálló, hogy egy településen egyszerre több mint hatvan ember tegyen ál­lampolgári esküt. A mostani fogadalomtétel nem is az első, de nem is az utolsó volt Detken, ugyanis a község a köztársasági elnökhöz már újabb állampolgári kérel­meket is benyújtott, melyeket ha elfogadnak, akkor még az idén, karácsonyig megtörtén­het az eskütétel. A polgármester ünnepi be­széde és történelmi áttekintése 3 után a helység plébánosa áldot- 3 ta meg az új állampolgárokat, J akik a ceremónia végén a köz- | ség vezetőjétől vehették át a ho- I nosítási okiratot. ■ J. M. Az eskütevők Pelle Sándortól kapták meg a honosítási okiratot EGER Heves megye székhelye lesz a régiós központja a Nemze­ti Külgazdasági Hivatal (HITA) Befektetőbarát Településekért Programjának - jelentette be szerdán Szabó Róbert. A me­gyei közgyűlés elnöke úgy fo­galmazott: a településfejlesztés egyik alapfeladata a gazdaság- fejlesztés és a versenyképesség javítása, s ez elképzelhetetlen befektetők nélkül.- Örömmel vállaltuk a stra­tégiai partnerséget a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, hi­szen a célunk közös - tette hozzá. Galamb Judit, a HITA osz­tályvezetője elmondta: a prog­ram célja, hogy elméleti és gyakorlati ismeretek átadásá­val készítse fel a helységeket a nemzetközi és hazai beruházá­sok fogadására. A jövő szerdán induló, negyedéves befekte­tés-ösztönzéssel, településmar­ketinggel és a befektetőkkel való kommunikációval is beha­tóan foglalkozó kurzus végén a résztvevőknek el kell készí­teniük a befektetés-ösztönzési stratégiájukat. Az önkormány­zatok - sikerrel teljesített kur­zus esetén - megkapják a „Be­fektetőbarát település” címet. A program egyébként ingye­nes, de a részvétel regisztráció­hoz kötött, az önkormányzatok a www.hita.hu honlapon jelent­kezhetnek a képzésre. ■ P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom