Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-29 / 229. szám

2012. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Szüreti mulatság, harangáldással szilvásvárad Szüreti fel­vonulásra és mulatságra várják a helyieket és a köz­ségbe látogatókat ma dél­után. A résztvevők délután két órakor találkozhatnak a lovaspálya melegítő pá­lyájánál, ahonnan a vidám felvonulás indul. Négy órától az általános iskola udvarán harangáldással és -szente­léssel folytatódik a program, amely estébe hajló táncos mulatsággal ér véget. ■ B. K. A szomszéd faluban is gyűjtöttek nagykökényes Minden újra­hasznosítható hulladékot összegyűjtöttek a herédi ál­talános iskola tanulói, akik között sok kökényesi diák is található. A gyerekek csapat­ba verődve járták a település utcáit, és ahová lehetett, be­csöngettek. Az akció egyben versengés is volt, hiszen a legtöbbet gyűjtő osztályok jutalomkirándulásra utaz­hatnak a bevételből. ■ T. 0. Szülővárosukban praktizálnak hatvan A hatvani galériában folytatódott az Orvosok a képtárban című rendezvény- sorozat, ahol ezúttal dr. Éger Andreával és dr. Papp Vi­olettával ismerkedhettek meg az érdeklődők. A jó hangulatú beszélgetés so­rán a háziorvosok hivatásuk kulisszatitkairól is elárultak részleteket, így a jelenlévők megtudhatták azt is; hogy a fiatal gyógyítók külföldi vagy nagyvárosi karrier he­lyett miért is választották munkájuk gyakorlásához a szülőhelyüket. ■ T. 0. Hatvaniak maradtak Hatvanban Nőknek ma tilos a munka néprajz Szent Mihály napján számot vetnek s ünnepelnek a jó gazdák Eger környékén hagyományosan ezen a napon vette kezdetét a szüret, s természetesen ekkor jött el a különféle szüreti mulatságok ideje is. A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. A mai napon a jó gazdák nemcsak számot vetnek, de ünnepük is a jó termést. Barta Katalin Ma ünnepeljük a Mihályokat, ám ez a dátum több szempont­ból is nevezetes. Alábbi össze­állításunkban egy kis néprajzi barangolásra hívjuk olvasóin­kat. Szent Mihály napját a gaz­dasági év fordulójaként tartot­ták számon az állattartók, és a Szent György-napkor lege­lőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatása, szegődtetése is e napon történt. A Hortobágy környéki juhászokat például Mihály napjától Mihály napjáig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor is mulatságokat, bálo­kat rendeztek. A paraszti megfigyelések szerint ez a nap a legalkalma­sabb például az őszi vetés el­végzésére. Az ősz beálltával a kinti munkákban is jelentős határnap: az őszi vetést befejez­ve, ekkor láttak neki benti tevé­kenységeknek, mindenekelőtt a kukoricatörésnek. A méheket becsukták, a disznókat az er­dőkből behajtották, a hegyi le­gelőkön pedig Szent Mihályhoz fohászkodtak, hogy ha eddig megmaradt a nyáj, a hátralévő egy hónapban már ne is essék bele a farkas. Egyes helyeken már ekkor elszámoltak a nyáj­jal a pásztorok.a gazdáknak, és ünnepi lakoma, no, meg áldo- másivás mellett megkötötték az új szerződést is. Szintén Szent Mihály napján fogadták fel az uradalmakban a cselédeket. Szeptember 29-e gyakran vásárnap, s a pásztorok ekkor egészítették ki felszerelésüket. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pe­dig mángorol, annak egész év­ben dörögni fog a háza felett az ez az időszak keresztény jócse­lekedetként a szegények meg- vendégelésének, a „szegényete­tésnek” az ideje is. Az arkan­gyalnak nagy szerepe volt az emberi életben: sok helyen ma is hozzá imádkozva zárul a ka­tolikus mise, hiszen ő az ember legerősebb támasza a gonosz elleni küzdelemben. A legnehe­zebb pillanatban, a halálban is ég - tartja a hiedelem. Persze, sokféle, az időjárással kapcso­latos szólás és közmondás is is­meretes. Ilyenek például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot ■ A paraszti megfigyelések szerint ez a nap a legalkalmasabb például az őszi vetés elvégzésére. kérni;” „Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem. kérdenek tanácsot.” Vagy­is, aki Szent Mihály napja után is úgy öltözik, mint nyáron szo­kott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29-e után már nem nő a fű, így sok helyen hangzik el a jól ismert mondat: „Szent Mihály-nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.” Mihály áll az ember mellett - éppen ezért hívták „halott vő­félyének”, a ravatalozóállványt pedig „Szent Mihály lovának”. A magyar történelemben szim­bolikus, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc- . ban a pákozdi győzelmet a ma­gyar honvédsereg ezen a na­pon, az arkangyal segítségének köszönhetően aratta. A népi megfigyelések alap­ján szeptember végén ugyan­csak sok településen jegyezték fel: „Ha Szent Mihály fehér lo­von jön, behozza a deret.” A jeles naphoz kapcsolódóan számos időjósló hiedelem is ismert a pásztorok körében. Ilyenkor az állatok viselkedé­séből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellen­kező esetben enyhét. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, hosszú őszre lehet számítani. Más tájegysé­geken kemény télre következ­tettek, ha Mihály napján dörög. E nappal megkezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, amely Katalin napjáig (novem­ber 25-éig) tartott. Mihály nap­ja a név gyakorisága miatt so­káig kedvelt névünnep maradt országszerte. E különleges napnak egy­házi vonatkozásai is vannak. Az egyházi tanítás szerint Mi­hály arkangyal mennyei sere­get vezérel, aki majd az utolsó ítélet harsonáját megfújja. Ő az emberi cselekedetek mérlegelő­je, a halottak másvilági útjának kísérőtársa. Keresztény jócselekedet: a „szegényetetés” Rések a jog bástyáin az Egerben tegnap befejező­dött harminckettedik Jogász Vándorgyűlés is rávilágított: a törvényeket nem elég lá­zas sietséggel megalkotni. A törvényhozó hatalom - a kétharmad birtokában kü­lönösen - dolgozhat roham­tempóban, mert ha hibázik, a javítás többnyire jogtech­nikai műveletnek tűnik. Hanem a jogszabályok már csak olyanok, hogy azokkal nagyon sok szervezetnek, közöttük a bírói hatalomnak is dolga van. csak ebben az esztendőben két olyan meghatározó tör­vénykönyv is megújult vagy módosul, mint a büntető­jogot szabályozó Btk., illetve az országgyűlés asztalán van már a polgári ügyeket meghatározó Ptk. Bejáratott demokráciákban ezek a jog­szabályrendszerek általában lassan, széles körű társadal­mi egyeztetésektől kísérve, szervesen módosulnak. Időt kell hagyni ugyanis arra, hogy akiknek ezen szabá­lyok szerint kell élniük, al­kalmazkodjanak. TERMÉSZETESEN SOk érv SZÓI a dömpingszerű törvény­gyártás mellett is, hiszen az élet olyan mértékben * felgyorsult, amit minden­képpen le kell követni. Nem maradhatnak rések a jogsza­bályok bástyáin, mert a hé­zagok az egész erődítményt tehetik ki veszélyeknek. Egy olyan országban különösen, ahol a kiskapuk keresésének és megtalálásának felkészült professzorai élnek a „szabad hülyének lenni” gondolat je­gyében. a baj abból származik, ami­kor közvetlen napi politikai érdekek mentén történnek a változtatások. Akadt rá - nem is egy - példa, hogy akár egyetlen, a hatalom számára fontos ember miatt is képes volt átírni egy-egy, még szinte hatályba se lé­pett jogszabályt a parlament. A törvényhozó ezzel maga nyitott legális kiskaput. Nem vizsgál már az ad hoc bizottság közgyűlés Az ellenzék kirakatperekről, a többség ellenben eredményekről szólt Nagyfügeden teljesen felszámolják a lerakót ►Folytatás az 1. oldalról Czinege László rendőr ezredes 1991. szeptember 1-jei hatállyal került a rendőrség állományá­ba a Jászberényi Rendőrkapi­tányság alosztályvezető-he­lyettesi beosztásába. Egy évvel később a Karcagi Rendőrkapi­tányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője lett, 2009. október 1-jétől a Szolnoki Rend­őrkapitányság vezetője. A képviselő-testület tagjai kö­zül többen is támogatásukról biztosították Czinege Lászlót, s a korábbi megyei főkapitány­nak további sok sikert kíván­tak, igaz, csak „messziről”, hi­szen dr. Ormossy Attila nem volt jelen az ülésen. A tanácsko­záson aztán szócsata kezdődött, a Szervezeti és Működési Sza­bályzatról szóló rendelet módo­sítása kapcsán ugyanis sürgős­ségi indítványként szerepelt az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügye­it Vizsgáló Eseti Bizottság mun­kájának értékelése. Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP), az ad hoc testület vezetője el­mondta: a rájuk osztott felada­tot elvégezték, ő eredményes­nek ítélte a munkát. Másként látta ezt Dudás Róbert (Jobbik), aki szerint kirakatperek indul­tak, amelyek eredmény nélkül zárultak. Dr. Nagy Imre (MSZP) szerint volt eredmény: az, hogy a szétkürtölt rágalmak nem Czinege László, az új főkapitány igazolódtak be. Dr. Gondos Ist­ván (Fidesz-KDNP) úgy fogal­mazott: nem az a lényeg, hány visszásságot tártak fel, hanem hogy meg kellett vizsgálni, tör­tént-e visszaélés. Fekete László (MSZP) javaslatára, miszerint a megvádoltaktól bocsánatot kellene kérni, Szabó Róbert (Fidesz-KDNP) közgyűlési el­nök úgy reagált: alaptalan vád az ő szájából nem hangzott el, de ha így lenne, bocsánatot kér­ne. Hozzátette: Sós Tamásnak is bocsánatot kellene kérnie a megyei emberektől a „hospin- vestes ámokfutásért”, amelyre senki nem mondhatja nyugodt szívvel azt, hogy jó döntés volt. ■ P.A. hulladék Tizenegy település szilárdhulladék-lerakójának rekultivációja kezdődött el a gyöngyösi kistérségben. A be­zárt, ám műszakilag nem meg­felelő telepek helyreállítására 1,3 milliárd forintot nyert a re- kultiválást lebonyolító társulás. Egy ütemben valósul meg a rekultiválás Abasáron, Atká- ron, Domoszlón, Gyöngyöspa­tán, Gyöngyöstarjánban, Kará- csondon, Nagyrédén, Vámos- györkön és Vécsen, ahol több rétegben szigetelik a hulladék- lerakó felületét, amit növényta­karóval borítanak be. A gyöngyösi hulladéklera­kót két munkaütemet követően adják vissza a természetnek. Most a hulladékhalmozás és -tömörítés után egy ideiglenes fedőréteget kap a terület, majd ezt véglegesre cserélik a 2024- ig megvalósuló második ütem­ben. A nagyfügedi szilárdhul- ladék-lerakót pedig teljesen fel­számolják, mert természetvé­delmi területen alakították ki. Faragó László, Gyöngyös polgármestere hangsúlyozta: bízik abban, hogy megváltozik majd az emberek szemlélete, és jobban ügyelnek saját kör­nyezetük tisztaságára. Horváth László kormánymegbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy ahol szemét van és nincs biztonság, ott soha nem lesz minőségi ide­genforgalmi fejlődés. ■ J. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom