Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-28 / 228. szám

6 GAZDASÁG 2012. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Sokáig húzhat az autógyártás prognózisok A feldolgozóipar szerkezete hazánkban egészségesebb, mint Szlovákiában Orbán Viktor kormányfő a kecskeméti Mercedes-gyárban Dieter Zetsche Daimler-AG vezérigazgatóval és Frank Klein gyárigazgatóval ^00291 MNB: növekvő infláció, javuló külső pozíció JAVULHAT A MAGYAR gazdaság külső pozíciója a következő években, így csökkenhet a magas külső adósságból fa­kadó sérülékenység - mond­ta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank vezető elem­zője a jegybank inflációs jelentésének bemutatóján. Eszerint az idei infláció 5,8, a jövő évi 5,0 százalék lesz, a 3 százalékos inflációs cél 2014 második felére valósul­hat meg. Pénzügykutató: 0,8 százalékos zsugorodás A pénzügykutató Zrt. előre­jelzése szerint Magyar- ország GDP-je idén 0,8 százalékkal csökken, jövőre 0,9 százalékkal nő. A kutató- intézet idén 5,7, 2013-ban 4,6 százalékos inflációval számol. A 2,5 százalékos deficitcél teljesülése szerin­tük kétséges a túltervezett növekedési pálya és egyes kormányzati döntések miatt. Az intézet a tartalékok zá­rolásával 2,7, anélkül 3,8 százalékos hiányt lát elérhe­tőnek idén. Most nem indul EU-s eljárás MNB-adó miatt egyelőre nem indít kötele- zettségszegési eljárást Ma­gyarország ellen az Európai Bizottság a pénzügyi tranz­akciós illeték jegybankra történő kiterjesztése miatt - közölte Olivier Bailly, a bi­zottság szóvivője hozzátéve: egyelőre nem zárult le az ezzel kapcsolatos vizsgálat. Az Európai Bizottság min­den hónap utolsó csütörtökén jelenti be a kötelezettségsze- gési eljárásokat. Jövő évi minimálbérről tárgyalna az MSZOSZ A magyar Szakszerveze- tek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kezdeményezi a Versenyszféra és a Kor­mány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását, hogy kezdődjenek tárgya­lások a jövő évi bérekről. Az MSZOSZ 2013-ra a mini­málbér százezer, a szakmun­kás-bérminimum 116000 forintra emelését tartja szükségesnek. Az autógyártás még évekig a magyar gazdaság húzó­ágazata maradhat - vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Az autóipari trendek is hazánkat segítik, ráadásul a magyar feldolgo­zóipar szerkezete egészsé­gesebb, mint Szlovákiában, ahol Fico miniszterelnök a napokban figyelmeztetett az autógyártás hatásának le­hetséges gyengülésére. Csaba Ferenc - Tar Gábor Az autógyártás nemcsak ha­zánkban, de a régió több or­szágában - így Szlovákiában és Csehországban - is a gazda­ság fő húzóereje. Északi szom­szédunknál ugyanakkor már a „mi lesz ezután?” kérdés is felmerült. „Félek, hogy eljön az idő, amikor az autógyártás már nem tart el minket” - mondta a szlovák miniszterel­nök a Süddeutsche Zeitungnak. Robert Fico arra figyelmezte­tett, hogy az ország annyira függővé vált az autóipartól, hogy rögtön komoly problémák keletkeznek, ha nem megy jól az ágazatnak. Az évi egymillió kocsi gyártására alkalmas ka­pacitásával Szlovákia a lakos­ságszámhoz viszonyítva a leg­nagyobb autógyártó országnak számít a világon. Hogy mennyire ki van szol­gáltatva a szlovák gazdaság az exportra termelő autóipa­ra számára, jól mutatja, hogy az ágazat teljesítménye nélkül stagnált volna a GDP az év el­ső felében, miközben az idei év egészére 2,7 százalékos bővü­lést vár az ország jegybankja (NBS) - emelte ki az NBS elnö­ke másfél hete a GDP-növeke- dési előrejelzés ismertetésekor. Jozef Makúch szerint az ország­nak hosszú távon mindenkép­a Mercedes kecskeméti gyárá­nak termelése a várakozások­nak megfelelő mértékben és üte­mezésben a hazai adatokban is megjelenhetett, ám a járműága­zat más vállalatainak termelés- csökkenése ezt a hatást tompí­totta - írják a Magyar Nemzeti Bank elemzői az inflációs jelen­tésben. Az ágazat kibocsátásá­ra érdemi hatást gyakorolhatott a Suzuki termelésének csökke­nése - vélik a szakemberek. A globális helyzet változása más ágazatok szereplőit is né­pén ki kell majd egyensúlyoz­nia a gazdaság aszimmetriáját. A The Slovak Spectator által idézett helyi elemzők szerint az autógyártás idén és jövőre is húzószerepet játszik majd a GDP-növekedésben, azonban az ágazat jövőre már várhatóan nem tud az idei szinthez hason­ló mértékben bővülni annak köszönhetően, hogy az elhúzó­dó globális gazdasági válság miatt csökken a kereslet kül­földön a Szlovákiában gyártott autók iránt. Az exportvárako­zások romlása, illetve a meg­szorító intézkedések miatt mind a nemzeti bank, mind gatívan érintette, amit a Nokia, a Sanyo, a Flextronics vagy a Dunaferr létszámleépítései is jeleznek. A dinamikát a nemzet­közi konjunktúrafolyamatok romlása is mérsékelte. az MNB szerint az ipar rövid tá­vú kilátásai az elmúlt hónapok­ban romlottak, így az ágazat idén nem tud érdemi támaszt nyújtani a növekedésnek. A kül­ső piaci keresletben év végén várható pozitív fordulat, 2013 elejétől pedig új autóipari kapa­citásoktól várható lendület. a pénzügyminisztérium ron­totta jövő évi növekedési előre­jelzését. A szaktárca 0,5 száza­lékponttal 2,1 százalékra, míg a jegybank 1,1 százalékponttal 2 százalékra rontotta le prognó­zisát. Tavaly még 3,3 százalék­kal bővült a szlovák GDP. Csehország fő exportőre, a Skoda autógyártó teljesítmé­nye is jelentős hatással van az exportvezéreit cseh gazda­ság alakulására. Elemzők sze­rint a Skoda kiváló augusztusi értékesítési adatai - éves ala­pon 12 százalékkal közel 68 ezerre nőtt a világszerte eladott autók száma, ami minden idők legjobb augusztusi mutatója- alapján elképzelhető, hogy a cseh gazdaság az év második felében maga mögött hagyja az első fél évre jellemző, a GDP csökkenésével járó trendet. Az első negyedévben ugyanis 0,7, a másodikban pedig egy száza­lékkal esett éves alapon a GDP. A magyar feldolgozóipar szer­kezete a szlovákiainál egész­ségesebb: az autógyártás 20 százalékos súlya kisebb, mint Szlovákiában, ahol 30 százalék- mondta el a Világgazdaság­nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. További előny Magyarország számá­ra, hogy azok a németországi gyártók vannak jelen, ame­lyek az utóbbi időben - a Szlo­vákiában is jelen lévő francia versenytársaikkal szemben - javítani tudtak pozíciójukon. Az autógyártás emiatt rövid távon mindenképpen lendü­letet ad a növekedésnek. Hosz- szabb távon ugyanakkor lehet­nek kockázatok - figyelmeztet a szakember -, mint az immár tavaly április óta folyamato­san zsugorodó magyarországi elektronikai szektor példája is mutatja, néhány nagy cég ter­melésének visszaesése a fel­dolgozóipar egészére erőteljes hatást képes gyakorolni. Szlovákiában az autóipari végszerelés a jellemző, nálunk jelenleg az autóipari alkatrész- gyártás a nagyobb foglalkozta­tó - árnyalta tovább a különb­ségeket Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója. Szlovákia ver­senyképessége ráadásul az eu­róbán számított nominálbér folyamatos növekedése miatt romlik hozzánk képest, Ma­gyarország export-versenyké­pessége egyelőre megfelelő. Fi­co ugyanakkor nem azt mond­ta, amit a hazai sajtó értett be­lőle - hogy Szlovákia rövidesen összeomlik -, hanem éppen azt sugallta, hogy valamit tenniük kell, ha azt akarják, hogy ne így folytatódjanak az esemé­nyek - magyarázta Sinkó Ottó, aki szerint Magyarországon a „Mercedes-hatás” egyelőre nem kisebb annál, ami szak­szerűen várható volt, hanem jelentősen fel lett fújva, túl lett becsülve, ráadásul jelentős ré­sze még nem is jelentkezett. Minden egyoldalúság hordoz kockázatokat, a legnagyobb kérdés, hogy miként ítéljük meg az autóipar jövőjét - mond­ta lapunk kérdésére Rolek Fe­renc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke. A szakember ugyan­akkor kiemelte: az igazán nagy, látványos beruházásokat egye­dül ez az ágazat hozhatja a tér­ség országaiba, ráadásul ver­senyképesség tekintetében Ke- let-Közép-Európa ideális régió az autógyártók számára. Kö­zéptávon komolyabb problémát az európai kereslet drámai szű­külése jelenthetne, ez azonban nem csak az autógyártókat, de más iparágak képviselőit is ma­ga alá temethetné. Romlottak a hazai ipar kilátásai Válságterv a kapuvári húsüzem megmentésére Lemondhatunk a gyors növekedésről vándorgyűlés A bankárok keresik a kompromisszumot a politikusokkal határidő Válságtervet készít a jövő hétre a Kapuvári Hús Zrt. megmentése érdekében Foltányi Árpád kisebbségi tu­lajdonos - ezt ő maga közölte 'a társaság csütörtöki, felfüg­gesztett közgyűlése után. Azt mondta: a tanácskozáson fel­hatalmazást kapott, hogy jövő keddre benyújtsa a dokumen­tumot, miután az új többségi tulajdonos jelezte, hogy nem tudja megmenteni a csődközeli helyzetbe került céget. Hozzá­tette: pénteken tanácskozik azokkal a beszállítókkal, akik részesei kívánnak lenni a tár­saság megmentésének. „Jó lenne, ha egy gondos gazdánk lenne, ám érdek-kép­viseleti vezetőként azt kell mondanom: a dolgozóknak tu­lajdonképpen mindegy, hogy ki működteti a vállalatot, amíg az működik” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Pászli Ti­bor, a Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének alelnöke, a helyi alapszervezet vezetője. Hozzá­tette: a pontos részletek még nem ismertek, nem tudják, hogy a válságterv megvalósí­tásához lesz-e elegendő tőke. „Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a céggel szemben vizsgá­lat van, amelynek kimenetelé­ről nem lehet tudni” - tette hoz­zá Pászli, aki leszögezte: bízik abban, hogy rendeződik a cég helyzete. ■ B. L. A politikai elit visszavette az irányítást a pénzügyi elit felett - mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen hozzátéve: a sokat emlegetett extraprofit helyett extraala­csony a profitabilitás. A szak­ember szerint a hitel/betét arány tovább csökken majd. Hangsúlyozta: a külföldi forrá­sok a likviditásban drasztiku­san csökkennek, de másképp, mint Csehországban, Romá­niában, Lengyelországban. „Magyarországon sokkal erő­sebb a csökkenés, mint a töb­bi országban” - mondta. Patai szerint lassú növekedés lesz a hitelezésben, a problémára Patai Mihály bankszövetségi elnök nincs megoldás sem monetáris, sem más eszközzel. „Az ingat­lanfinanszírozás volt a legna­gyobb szelete a bankrendszer tortájának, de most az ingat­lanciklus alján vagyunk. Szi­gorodtak a kockázati feltételek, átminősült az országkockázat. A lakossági hitelezés sem lesz olyan, mint volt” - mondta, hoz­zátéve: meg kell békülni azzal, hogy lassú lesz a növekedés. A politikusokkal való egyezte­tésekről úgy fogalmazott: ki­meríthetetlen lesz a türelmük a kompromisszumkeresésben. A növekedésről beszélt Pá­linkás József, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke is. Szerinte nyilvánvaló, hogy a fo­gyasztásnövekedés, ami az el­múlt évtizedekben volt, nem ismételhető meg. „Meg kell ta­lálni a keretrendszert, melyben jelentős anyagi növekedés nél­kül tartható fenn a gazdaság stabilitása” - zárta szavait. Andor László uniós biztos azt mondta: mindenkinek észre kell vennie, hogy modellválság- ról kell beszélni az euróövezet- ben. „Az eddigi helyett valódi gazdasági és monetáris unióra van szükség” - mondta. Hozzá­tette: a bankunió számos prob­lémát megoldhat. „Ez felügyele­ti, szanálási és betétbiztosítási elemből áll. Eddig a felügyeleti mechanizmus látott napvilágot mint javaslat” - hangsúlyozta. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom