Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-04 / 207. szám
2 2012. SZEPTEMBER 4., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Négy út újulhat meg Mátraballán, összesen ötvenmillió forintból Ha elfogy a diák, suli sem kell közoktatás Nemcsak a szülők akaratán, a pénzen is múlik a kisiskolák sorsa útfelújítás Négy belterületi útszakasz - a Kossuth, a Ság- vári, a Rákóczi, a Kilián út- újulhat meg jövőre sikeres önkormány-zati pályázatnak köszönhetően. Forgó János polgármestertől megtudtuk, 52 millió forintot nyertek az úthálózat korszerűsítésre, s a helyi könyvtár épületének felújítására, amihez az 5 százalékos önerőt saját forrásból fedezik. Nemcsak új aszfaltréteget kapnak az utak, hanem 800 méter járda is megépül a község központi részén. A könyvtárba új nyílászárókat szerelnek be, megszépül az épület külső homlokzata is. A terveket és az engedélyeket már elkészíttette a helyhatóság, így a támogató szerződés megkötése után már csak a kivitelezőt kell megtalálni. A könyvtár rendbetételéhez - kedvező időjárás esetén - idén ősszel hozzákezdhetnek, az utak felújításához jövő tavasz- szal láthatnak majd hozzá. A fejlesztésnek köszönhetően a korábbi évek nagy beruházása - komplex csapadékelvezető rendszer kiépítése- után jövőre lezárulhat a falu teljes infrastrukturális korszerűsítése, s elkezdődhet néhány jelentős munkahelyteremtő vállalkozás is. ■ B. K. Cserélik a légvezetékeket Szentmiklóson fejlesztés Elkezdődött a villamos vezeték kicserélése földkábelre a madarak védelmére.- A fejlesztést nem mindenki fogadta kedvezően, mondván, az állatok nagyobb értéket képviselnek, mint a helybeli emberek, akik hónapok óta küzdenek a jelentős teherforgalom ellen, saját biztonságuk érdekében - jelezte Molnár Lászlóné polgármester. Azért van szükség a vezeték- cserére, mert a meglévő 20 kilowattos hálózaton nincs madárvédelem, márpedig a Tisza közelsége és a természet- védelmi területek okán a védett madarak száma is magas a térségben. ■ SZ. R. Megyénkben napjainkban bizony már csak elvétve működnek összevont alsó tagozatos általános iskolák. Sorsuk a kistelepüléseken már évek óta kérdéses, a lakosság azonban ragaszkodik hozzájuk. Barta Katalin A pétervásárai kistérség húsz települése közül mára csupán néhány helyen - nevezetesen Bükkszenterzsébeten, Egerbo- cson, Mátraballán, Erdőköves- den, Istenmezején - működnek összevont csoportos alsó tagozatos közoktatási intézmények. Fenntartásuk évről évre egyre nagyobb anyagi terhet ró az önkormányzatokra, ennek ellenére mégis szinte kivétel nélkül minden községben ragaszkodnak a helybeliek ezekhez a kis intézményekhez. A szakma véleménye ugyanakkor megoszlik ezek létjogosultságáról. Az egyik álláspont szerint sérül az itt tanuló kisdiákok esélyegyenlőséghez való joga, hiszen ezek az iskolák kevésbé felszereltek, és színvonalta- lanabb az oktatás, mint a na- gyobb oktatási létesítményekben. Mások véleménye szerint viszont az osztatlan képzés kiváló pedagógiai módszer, mivel nem feltétlenül szükséges hozzá önálló iskola és önálló igazgató, bevezetéséhez elegendő két-három elkötelezett tanító, akikben a közösség is megbízik. A másik előnyként említik, hogy a gyerekek ily módon megtanulnak önállóan és csapatban is dolgozni, az osztott osztályok egyúttal fejlesztik a tanári kreativitást is. Miközben ugyanis a tanár az egyik korcsoporttal foglalkozik, addig a másik csoportba tartozó gyerekek önálló feladatot végeznek. Anélkül, hogy minősítenénk a kisiskolák hatékonyságát, tény: annak ellenére, hogy a jelenlegi kormány deklarált szándéka volt ezek újranyitása, megyénkben egy település sem akadt, ahol belevágtak volna egy ilyen „öngyilkos” vállalkozásba. Hamar belátták mindenhol: ha gyerek alig születik, az iskolák működtetése vállalhatatlanul nagy teher. Akkor is így van ez, ha jövő január 1-jétől az állam fenntartásába kerülnek az iskolák. Ahol jelenleg működik még ilyen intézmény, az önkormányzatok számára többmilliós többletterhet jelent ennek biztosítása. Egerbocson például szeptembertől 25 kisdiák kezdheti meg tanulmányait. Szecskó Béla polgármester tájékoztatása szerint a bocsiak foggal-körömmel ragaszkodnak iskolájukhoz. Annak ellenére, hogy tavaly például 9 millió forint saját erőt kellett áldozni a fenntartására, a képviselők egyhangúlag megszavazták a költségeket. Itt úgy gondolják, hogy a szépen-lassan elnéptelenedő, hatszáz lelkes falu egyetlen reménye, hogy a fiatal családok nem költöznek el. Számukra lényeges szempont, hogy van-e helyben oktatás. Erdőkövesden hasonlóképpen vélekednek. A lakosság lé- lekszáma itt sem éri el az ezret, s a kisiskolában idén mindösz- sze 16 helyi kisgyermek tanul, két főállású pedagógus irányításával, azonban hallani sem akarnak arról, hogy a kicsik a két kilométerre található, korszerű pétervásárai körzetközponti iskolába járjanak. A 35 felső tagozatost már évek óta iskolabusz szállítja Pétervásárára, ahol az alsósokat is örömmel fogadnák, azonban a kis lurkókat mindenképp szeretnék helyben tartani. A kérdés csupán az, hogy meddig lesz pénz erre. ■ Ha nem születik elég gyermek a faluban, előbb-utóbb be kell zárni a kisiskolákat. Ez a kérdés foglalkoztatja a Mátraballán élőket is, ahol - ragaszkodás ide, ragaszkodás oda - tisztában vannak azzal, hogyha nem születik elég gyermek a faluban, akkor bizony előbb-utóbb be kell zárni majd- A MAGYAR FALVAK ifjúságának elvándorlását igencsak elősegítette a fontos intézmények, közöttük az iskola elvitele is a kistelepülésekről - mondta Szo- boszlai Zsolt szociológus. - Hozzájárult a falvak elnéptelenedéséhez is. A rendszerváltozás után az önkormányzatok erőn felül is mindent megtettek azért, hogy megmaradjon a kisiskolájuk. Több helyen nem csak alsó, hanem felső tagozatot is indítottak. Az utóbbi években a falvakban elöregedett a az általános iskolát. A családias légkörű kis intézménybe most 17 gyermek jár, de azt nem tudják, hogy jövő szeptembertől hogyan alakul a sorsuk. Ez sok mindentől függ, de a leginkább attól, hogy mit finanszíroz az állam jövő esztendő januárjától. A két pedagógus bérét bizonyosan, ám arról egyelőre nem tudnak, hogy a dologi kiadásokat ki állja az elkövetkezőkben. Ha a rezsiköltségek továbbra is a helyhatóság büdzséjét terhelik, előbb-utóbb fel kell áldozni iskolájukat. Forgó János polgármester azt mondja, már idén is szorosabbra kellett húzni a nadrágszíjat, népesség, szinte elfogytak az iskoláskorú gyerekek. Úgy tűnik, ezt a helyzetet a politikusok többnyire pénzügyi szempontok szerint rendezik, olykor háttérbe szorítva a kistelepülések érdekeit. Hoffmann Rózsa már 2010-ben kijelentette: a kisiskolákat támogatni kell, hiszen számos helyen kényszerből zárták be azokat. Ha egy kis faluban megszűnik az elemi oktatás, ott az utolsó kulturális bázis is elhagyja a települést, az a vég kezdete. mivel a Mátraderecskére ingázó felsősök buszbérletét idén először nem tudja megtéríteni az önkormányzat. Bükkszenterzsébeten optimisták. Itt, a kisiskolában négy falu - Szentdomonkos, Tarna- lelesz, Fedémes, s a helyi családok - kisdiákjait fogadják. A négy községben szerencsére annyi kis elsős van, hogy Tar- naleleszen egy újabb első osztály is indulhatott az idén szeptemberben. Istenmezején, a siróki Or- szágh Kristóf Általános Iskola gesztorságával működő helyi kisiskolában a most kezdődő új tanévtől, vagyis szeptembertől 26 diák kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait, két összevont csoportban. A tanév zökkenőmentesen indul, s januártól állami irányítással működik tovább. A helyiek ragaszkodnak a kisiskolához, így bíznak annak hosszú távú működésében. Elfogytak az iskoláskorú gyerekek; a vég kezdete Szarvasi díjak az egrieknek fesztivál Sikert arattak a Gárdonyi Géza Színház táncosai Ismét belecsaptak a lecsóba felnémet Közel harminc csapat főzte üstökben az eledelt k’Folytatás az 1. oldalról A rendezvénysorozaton hét vidéki színház mutathatta meg magát. Június óta 15 nagy- színházi előadást, 3 koncertet, 13 felolvasó-színházi előadást és több mint 30 vers-, illetve dalestet láthatott a közönség. Az egrieknél a megsérült Ho- molya Patríciától Kőhalmi Viktória vette át a szólófeladatokat. A produkciókat értékelő héttagú társadalmi zsűri a legígéretesebb ifjú tehetségnek járó díjat megosztva ítélte az egri f társulat két ifjú táncművészé- | nek. A legjobb koreográfiáért J járó díjat Topolánszky Tamás H tagozatvezető vette át. ■ SZ. Z. Jelenet a tagozat A fából faragott királyfi című előadásából Második alkalommal rendezték meg Egerben, a felnémeti városrészben a Lecsófesztivált a hét végén. Szabó Béla plébános áldása után közel 30 csapat látott hozzá a főzéshez. Igazi érdekesség volt dr. Molnár Róbert egri ügyvéd és barátai hamisítatlan matyó lecsója, amelyből közel 2000 adagot kóstolhattak meg a vendégek. Ebéd után Aradszky László szórakoztatta a vendégeket, este lecsóbál várta a publikumot. Az elkészült finomságokat jelképes áron vehették meg a | vendégek, az így befolyt összeg | egy részét a Pásztorvölgyi gim- § názium alapítványának utalták 2 át a szervezők. ■ P. A. Senki sem maradt éhen Felnémeten. Képgaléria: HE0L.hu
