Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-15 / 217. szám
4 2012. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP A tizennyolcadik emeletre fatottakfel megyénk tűzoltói verseny Hét megye tizenegy csapata vett részt a a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által negyedik alkalommal szervezett Salgótarjáni Lépcsőfutó Versenyen. A rendezvényt Berecz György tűzoltó alezredes, a Nógrád megyei katasztrófavédelmi igazgató nyitotta meg, majd dr. Gaál Zoltán, Salgótarján jegyzője köszöntötte a résztvevőket. Heves megyét az Egri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság részéről ketten, valamint a megyei igazgatóság műveletirányító ügyeletese képviselte. A lánglovagok a város legmagasabb épületének 18. emeletére futottak fel teljes tűzoltó-védőfelszerelésben, sűrített-levegős légzőkészülékkel a hátukon. A 38 induló átlagosan 2,5-3 perc alatt ért fel a torony legfelső szintjére, míg a leggyorsabbak alig több mint két perces szintidőt futottak. A legjobb Heves megyei versenyző Kása Miklós tűzoltó törzsőrmester lett, aki 2 perc 27 másodperc alatt küzdött meg a 18 emelettel. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság csapata a versenyben a 6. helyezést szerezte meg - tájékoztatatta a Hírlapot Zelei László tűzoltó százados. ■ M. Z. HÍR-essé vált a szomolyaiak cseresznyéje is szomolya A közelmúltban átadták a Hagyományok-ízek-Ré- giók (HÍR) díjakat a Vajda- hunyadvárban ötödik alkalommal megrendezett HÍR-es íznapokon. A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum által rendezett eseményen a karcagi birkapörkölt, a vecsé- si savanyú káposzta, a CHEF almaecet, a Knyihár féle vastag- és vékonykolbász, Erőss Csaba Miklós kürtőskalácsa, a szomolyai rövidszárú mézédes cseresznye, a geresdlaki gőzgombóc, a mákos kukoricamáié, valamint a böszörményi lakodalmi bélés kapta meg az elismerést. A nyertesek az elismert termékeiken és reklámanyagaikon használhatják a védjegyet. ■ T. B. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából emlékkönyvvel köszöntötték ismerősei és barátai dr. Fülöp Lajost. A nyelvész tiszteletére ösz- szeállított kötet borítóján Gyöngyös címere is jelzi: dr. Fülöp Lajos mindig hűséges volt ahhoz a városhoz, amelyiket a legjobban szereti és amelyikhez a legtöbb szállal kötődik. Juhász Marianna- Hogy érzi magát 80 évesen?- Azt szoktam mondani, hogy a nyolcvanadikat taposom, de azt hiszem, inkább a nyolcvan tapos engem. A születésnapomon többen is fel- köszöntöttek, a barátaim, a tanítványaim, a kollégáim megtiszteltek egy emlékkönyvvel is. Sok szépet és jót elmondtak rólam, azóta is restelkedem, mert nem szoktam meg az ilyesmit. A nyolcvan esztendő semmiképpen sem érdem, inkább állapot, de mindenképpen ajándék. Arany Jánossal szólva: akitől nincs messze az élet határa, az nem előre szeret nézni, hanem hátra. Egy emelkedőre gondolok, egy kilátóra, mint a Kozmáry-kilátó, ahonnan az ember visszatekint az előző évtizedekre, és próbál mérleget készíteni. Úgy gondolom, hogy az én köszöntésem azoknak a szorgalmas és tehetséges tanítványoknak is szól, akikkel korábban foglalkozhattam. A nyolcvan esztendős dr. Fülöp Lajos (balról) szinte nem is győzte dedikálni barátainak, ismerőseinek azt a kötetet, amit a tiszteletére állítottak össze.- Mit adott önnek Gyöngyös?- Itt gyerekes- kedtem, itt nőttem föl, itt végeztem az elemi iskolát, a gimnáziumot, ide kerültem vissza tanárként a gimnáziumba, amit igazgattam is, és még a nevét is én adtam. Pedagógiai pályafutásom is itt, negyedikes elemi iskolás koromban erősödött meg, amikor az akkor betegeskedő Körösi János bácsit helyettesíthettem a második osztályban. De nem csupám a szolgálat miatt - amit tanáremberként eltölthettem - tartozom köszönettel, hanem azért is, hogy én Miét ijmbere még Püspökiben, egy háborítatlan környezetben nőhettem fel. De köszönhetem a zárt é-t, amelyet egyetemi előadásaimban is használtam, vagy a kettőshangzókat és sok-sok tájszót. Amikor édesanyám gimnáziumba íratott, akkor elhatároztam, keményen fogok dolgozni, hogy előre haladjak. A.gimnáziumban sok olyan tanárom volt, akik komolyan vették az oktatást, a nevelést, volt köztük polihisztor is. Amikor az egyetem után hazajöttem tanítani, csodálatosan szép, mozgalmas időszak kezdődött: nyelvjáráskutató és néprajzi szakkör indult, rendhagyó irodalomórákat és író-olvasó találkozókat szerveztünk. Akkor állítottuk össze a szüreti daljáték néprajzi anyagát is, amiben Kodály is segített, hiszen éppen Galyatetőn volt. Mindeközben olyan atyai barátokra tehettem szert, mint Illyés Gyula, Németh László, Keresztúri Dezső, Tamási Áron, Simon Pista, Váczi Miska, Garai Gabi, Galambos Lajos, Szakonyi Karcsi.- A politika nem nézte jó szemmel, amikor 1976-ban, Németh László tiszteletére, az író halála után egy évvel országos emlékülést szerveztek a gimnáziumban. Ezután el is hagyta Gyöngyöst, és Budapestre költözött...- Ekkor kerültem az Országos Pedagógiai Intézetbe, majd áttettem a székhelyemet az egyetemre, a magyar nyelvészeti tanszékre. Ám lélekben soha nem szakadtam el Gyöngyöstől. Nem jókedvemből mentem el. Utólag azt mondhatom, így is sikerült megcselekednem, amit megkövetelt a haza. Névjegy NÉV: dr. Fülöp Lajos SZÜLETÉSI IDŐ: 1932. augusztus 19. születési HEVt: Karácsond. TANULMÁNYOK: az általános és középiskolát Gyöngyösön végezte, míg diplomát Egerben, valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyarnéprajz szakán szerzett. munkásság: 1956-tál Hatvanban, 1957-től Gyöngyösön gimnáziumi tanár, kollégiumigazgató, 1966-1977 között a Berze Nagy János Gimnázium igazgatója. Az Országos Pedagógiai Intézetben osztályvezető, majd az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékén dolgozott nyugdíjba vonulásáig.- Elégedett? Minden úgy sikerült, ahogy gondolta?- Valamikor úgy terveztem, hogy lesátorozok a magyar nyelvészetnél, de nem tudtam megtenni. Nem volt kenyerem csak a grammatizálás, száraznak éreztem, más volt a lelkü- letem, tanárként is a megértés pedagógiája vezetett. Azt hiszem, jól cselekedtem, hiszen az irodalom, a néprajz és a helytörténet egyre nagyobb szerepet kapott a tudományban. Sokszor úgy éreztem, felapróztam magam, és talán többet tudtam volna, ha csak egyetlenre fókuszálok. De így volt jó, mert amit csináltam, az magyarságtudomány volt. Azt hiszem, megérte. Nemrég találtam meg Vachott Imre egyik írását, abban így fogalmaz: „Hogy mi az élet? Egy kis szerelem, egy kis barátság, egy kis bor, sok nagyravágyás, s utóbb egy kis por.” OO PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Gárdonyi Géza árelőny), c OZEöi Folytatódnak a nyílt napok Erdélyben a Vesztett éden A nyitány sikerét látva nem volt kérdés, folytatódjon-e a Gárdonyi Géza Színház Nyílt nap sorozata. Elsőként a tánctagozat munkáját ismerhette meg a közönség, majd a múlt héten egy fotózással, sminkeléssel összekötött jelmezpróbára és színházbejárásra várták az érdeklődőket,- akik ekkor 15 százalékos kedvezménnyel vehették meg az októberi előadásokra szóló jegyeket -, de a Gyertyafény keringő felújító 1 próbájába is bepillanthattak. A “ következő nyílt napon a szín- J ház vendége Kocsis István drá-1 maíró lesz. ■ A színfalak mögötti világra mindig nagyon-nagyon sokan kíváncsiak. Csaknem az összes vidéki színház részt vesz a szeptember 15-éig tartó Vidéki Színházak Fesztiválján a budapesti Thália Színházban. A teátrum a találkozó megrendezésével szeretne lehetőséget adni a főváros közönségének, hogy olyan darabokat láthasson, amelyek megtekintéséért akár több száz kilométert kellene megtennie. A tucatnyi előadás között egrit is találunk, Egressy Zoltán drámájával tegnap este lépett színpadra a Gárdonyi Géza Színház társulata.- Nagy öröm a vendégjáték, a közönség érdeklődését pedig jól jelzi, hogy hat előadásra - köztük az egri Vesztett édenre - már elővételben minden jegy elkelt - mondta Blaskó Balázs, a megyeszékhelyi teátrum igazgatója. A seregszemle műfaji kínálata igen változatos: operettet, vígjátékot és drámát egyaránt láthat a publikum. A direktor hozzátette: a Beke Sándor rendezte produkció hamarosan az országhatáron túl is bemutatkozik: október 8-a és 14-a között Erdélyben, az Egri Napok programsorozat keretében hatszor lesz látható a Madách Imre életét, szerelmeit is bemutató előadás. ■ Marjai Virág az előadásban.
