Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-04 / 182. szám
Megjelenik minden hónap első szombatján AUGUSZTUS ÜZENETE: „Krisztus az út, az igazság és az élet ” (Jnl4,6) (Seregély István nyugalmazott egri érsek jelmondata) Seregély István nyugalmazott érsek jubileuma A meg nem bánt élet öröme Július 28-án ünnepelték az Egri Bazilikában - hálaadó szentmise keretében - Seregély István nyugalmazott egri érsek püspökké szentelésének 25. évfordulóját. A szertartás elején Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius felolvasta XVI. Benedek pápa üzenetét, majd utódja, Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte a jelenlévő püspökök, papok és hívek nevében. Az egri egyházmegye 80. fó'pásztorát II. János Pál pápa 1987-ben nevezte ki. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökévé 1990-ben választották. 1993-2001 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) alel- nöke volt.- Hogyan emlékezik vissza a 25 évvel ezelőtti szentelésre és kinevezésre? Ha nem mondom, akkor is igaz, hogy közel a tehetetlenség félelmét keltette bennem 56 évesen, gyenge egészséggel, hogy Nyugat-Magyarországról Kelet-Magyarország akkor legnagyobb egyházmegyéjének élére kerültem. Két azonos időben kinevezett püspöktársammal készültem hiteles lelkigyakorlattal, majd az ő szentelésük után, július 25-én - Szent Jakab apostol ünnepén - szentelt Pas- kai László bíboros úr püspökké, és iktattak be egri érsekké. Bizalommal tettem sorsomat Gazdám kezébe, és bíztam életem őrében, a Szűzanyában. Tudva, hogy októberre Rómában „ad limina” látogatásra készül a Püspöki Konferencia, igyekeztem áttekinteni az akkor 24.000 km2 területű Egri Főegyházmegye esperesi központjait, és ismerkedtem a még igen nagy létszámú papságával. A pápával való találkozás jelentős biztonságérzetet adott.- Milyen módon összegezné papi és főpapi pályafutását? Mint minden új feladat, az egri érsekség is új napi ima bevezetésre késztetett. Azonnal az egyházmegye felosztására gondoltam, de ez a diktatúra utolsó éveiben kilátástalannak látszott. Boldog II. János Pál pápa 1993-ban intézkedett felőle, ekkor csökkent felére az Egri Főegyházmegye. 1990-ben megtörtént a rendszerváltás, majd az első pápai látogatás. A konferencia elnöke lettem 15 éven át. Szerencsére jóakaratú munkatársak álltak mellém az egyházmegyében és országosan is. Nagyon sok építkezés kezdődött. Örültem az iskoláknak és a szociális létesítményeknek. Lassan újra indultak a szerzetesrendek, nyilván az egyházmegyével együttműködve. Ács István püspök úr irányításával kezdte meg munkáját segélyszervezetünk, a Caritas. Az egyházmegyei zsinat életrevalóságunkról tanúskodott. Részem volt a vatikáni megállapodás előkészítésében. Nagy próbálkozás volt a rádió megalakítása. Értékek voltak a nemzeti zarándoklatok: Lour- desba, Rómába, Szentföldre. Mindezen túl megannyi ügye- sen-ügyetlenül végzett föladat ellátása. Nemzetközi szolgálatom is bővült. Úgy érzem, nem hoztam szégyent sem hazámra, sem egyházunkra.- Mivel biztatna egy papi hivatásra készülő fiatalt? A papságért oda kell adni az egész életet, föltétel nélkül. A papi élet Jézus Krisztus életének és küldetésének teljes életet elfogyasztó folytatása. Megígérte, hogy velünk marad az idők végezetéig. Mindenkor tapasztaltam. Papnak lenni - az Ő nem evilági életformáját megszeretve és követve - számunkra legegyenesebb út az örök életre. Föltétien szükséges hozzá napi kétórányi, Istennel töltött idő. A meg nem bánt élet örömét szerzi meg.- Köszönjük a beszélgetést és jó egészséget kívánunk! ■ Gábor László Seregély Istvánt (középen) 25 éve szentelték püspökké, és iktatták be egri érsekké Harmincéves az egerszalóki találkozó Krisztus el bennem A résztvevők a Kárpát-medence sok-sok településéről érkeztek Közel ezer fiatal vett részt a 30. Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lelkigyakorlaton, mely július 18-tól 22-ig tartott. A résztvevők a Kárpát-medence sok-sok településéről érkeztek. A rendezvényt 30 éves múltra tekint vissza. A templom melletti dombon sátrat verő fiatalok nagy része már a szerdán délutáni kezdésre megérkezett. A megjelenteket Szarvas István atya, az Egri Főegyházmegye ifjúsági referense köszöntötte. Mint elmondta, a találkozó idei központi témája a XVI. Benedek pápa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is meghirdetett Hit éve. Az esti szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mondta, akivel együtt koncelebrált Dékány Árpád Sixtus zirci apát és az egyházmegye sok papja. Külön köszöntötte a 30 éves múltra visszatekintő rendezvény meghatározó személyiségét, a 85 éves, gyémántmisés Kerényi Lajos piarista atyát, aki a kezdetek óta részt vesz a programokon. Szentbeszédében úgy fogalmazott, hogy a pátriárkák megjelölték azokat a helyeket, ahol az Istennel találkoznak az emberek. Egerszalók hasonló ezekhez, hiszen évtizedek óta ez is az Istennel való találkozás helyszíne. A találkozó mottójáról elmondta: Szent Pál nemcsak magára gondolt, amikor azt mondta: Krisztus él bennem, hanem azokra Is, akik az ő példája nyomán ezt megtapasztalhatták. A résztvevők találkozhattak Palánki Ferenc egri segédpüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának elnökével, Böjté Csaba ferences szerzetessel és Fábry Kornél kaposvári atyával. A találkozó előadója volt még Lóczi Tamás, a miskolci Fráter Katolikus Gimnázium igazgatója, Norbert Rouselle atya, a Chemin Neuf közösség tagja és Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója. Az idei lelkigyakorlaton nagy hangsúlyt kapott, hogy az evangélium minden kor emberét meg tudja szólítani. Hiteles tolmácsolásához azonban új nyelv és megújult szív kell. Ahogy Kerényi Lajos atya több előadásában is megfogalmazta: a tömeg önhibáján kívül értékfosztott, közömbös és függő. A magyarság számára fontos, hogy a felnövekvő nemzedék erkölcsösen, Isten parancsait betartva nevelkedjen. ■ H.J. wizmrm Szentmise az egri váriwn szent István alapította meg az egri püspökséget, Szent János tiszteletére. A templom építkezéseit a hagyomány szerint maga a király irányította a szomszédos Királyszék nevű dombról. A hagyományoknak megfelelően Ternyák Csaba egri érsek az egri várban lévő székesegyház romjainál misézik augusztus 20-án este fél hatkor. Bekecsi hittantábor BEKECSEN NAPKÖZI otthonos hittantábort tartottak június 25-29 között. Az önkormányzat jóvoltából a kultúrházat ingyen kapták meg. A gyerekek kézműves foglalkozáson kívül sportoltak és kirándultak. A szervezők a közvetlen környezet megismertetésére törekedtek, így jutottak el pince-labirintusba, kastély- szállóba, tájházba. Zárásként a helyi templomban Darvas László szerencsi plébános tartott szentmisét. Díszpolgári cím FELSŐZSOLCA KÉPVISELŐTESTÜLETE Ternyák Csaba egri érsek részére a díszpolgári címet adományozta a várossá válás 15. évfordulója alkalmából. Az indoklás szerint a 2010-es árvízi katasztrófa után az elsők között nyújtott segítséget a rászorulóknak, a Katolikus Karitász révén 156 család házát újították fel, majd folyamatosan, az anyagi lét megteremtése mellett hangsúlyt helyezett a lelki támaszra, a közösség formálására is. JEGYZET ______________________________________________ A k atolikus vallásossághoz hozzátartoznak a zarándoklatok. Főként a nyári hónapokban sokan vannak olyanok, akik elzarándokolnak valamelyik Mária-kegyhelyre. Egyre népszerűbbek a plébániák által szervezett kirándulások és zarándokutak. Nyilvánvaló, hogy a búcsújárás több mint a vallási türizmus. A zarándoklat régen és ma is a hit és az egyházközségi élet elmélyítésének hatékony eszköze. A zarándoklat nem csupán egy ősrégi, szinte minden vallásban meglévő szokás, hanem az emberi élet tükre. Életünk egyik alapvető tapasztalata, hogy szüntelen úton vagyunk. A hívő ember életében is megjelenik ez az élmény. Valahonnan jöttünk és valahová tart az életünk. Ha jól meggondoljuk: földi életünk csak rövid, kis zarándoklás. A búcsújárások és zarándoklatok nagyon is alkalmasak arra, hogy újra felfedezzük és megértsük keresztény életünknek ezt a zarándok jellegét. Bibliai alapja is van annak, hogy a hitről, mint zarándoklatról beszéljünk. A hit zarándok útján legismertebb példaképünk Ábrahám (Zsid 11,8-19), aki hittel engedelmeskedett Istennek, otthagyta ősei földjét, és rálépett arra az útra, amely az ígéret földjére vezetett. Abrahám és a vándorló választott nép példája, de különösképpen is Krisztus útjai megtanítanak bennünket arra, hogy mindnyájan a hit zarándokútját járjuk. Isten új- szövetségi népe, az úton levő, vándorló egyház sem feledkezhet meg erről az igazságról. Az Újszövetségben az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten nem hagyott magunkra, hanem mindig itt van mellettünk. Mint egykor az úttalan pusztán vezette a választott népet, úgy vezeti most is az egyházat a Szentlélek által. Keresztények vagyunk, mert hittel valljuk, hogy Jézus Krisztus nyitotta meg és mutatja számunkra az utat, amely elvezet a jelenből a boldog örök életre, hiszen "Ő az Út, az igazság és az Élet" (Jn 14,6). Ő földi „vándorlásunk társa” lett, hogy elvezessen mindnyájunkat az Atya házába. A konkrét utak (Rómába, Lourdes-ba stb.) is segítenek bennünket abban, hogy tudatosítsuk életünk zarándok jellegét. A vallásos emberek azért is vállalkoznak zarándoklatra, mert hisznek abban, hogy Isten létét és közelségét a szent helyen jobban meg lehet tapasztalni. Évszázadokon keresztül a zarándoklat, mint a bűnbocsánat elnyerésének egyik formája volt jelen az Egyház életében. A zarándoklat bűnbánati jellegét nemcsak a hosszú úttal együtt járó fáradtság és törődés elfogadása, hanem a zarándokhelyen végzett gyónás és aszketikus gyakorlatok (virrasztás, keresztútjárás stb.) biztosították. M anapság a zarándoklat egyre inkább a lelki megújulás egyik eszköze. A zarándoklaton és a zarándokhelyen a résztvevők Isten szavának hallgatása, a több és buzgóbb egyéni és közösségi imádság, a szentségek és a liturgiában való részvétel, és az egyház közösségének megtapasztalása által megerősödnek és megújulnak a hitben. A zarándok magával viszi a szent hely lelkületét, a zarándoklat élményeit. Lélekben megtisztulva, bűneitől megszabadulva tér haza, jobb akar lenni, és jobbá szeretne tenni másokat is. Élő hirdetője az evangéliumnak, mert a zarándokút lelki élményei erre indítják őt. A szerzett élmények és hitbeli tapasztalatok erőt, bőséges forrást jelentenek a szekularizált világban élő kereszténynek. ■ Dolhai Lajos A hit zarándokútja
