Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-01 / 179. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2012. AUGUSZTUS 1., SZERDA Több vendég kereste Hevest, a külföldiek főleg Egert látogatták Bővíti üzemét a Delta TENK Új termékek is készülnek majd, ez létszámnöveléssel jár Hamarosan az új üzemcsarnokban folyhat a munka Tenken. Aki dolgozni akar, könnyen megtanulja a feladatokat. idegenforgalom) Májusban ismét nőtt a vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelye­ken. Az országos tendencia csökkenő belföldi, s jelentősen növekvő külföldi keresletről tanúskodik. Előbbiek utaztak ugyan, de kevesebb időt töltöt­tek el a szállodákban, panziók­ban, utóbbiak megnyújtották itt tartózkodásukat. A KSH adatai szerint Észak-Magyar- országra kevesebb vendég láto­gatott, mint egy éve, a Tisza-tó- hoz viszont több. Heves megye kereskedel­mi szálláshelyei májusban 30,4 ezer vendégről és 65 ezer éjszakáról adtak számot, 800-zal, illetve ötezerrel több­ről, mint egy évvel ezelőtt. Mind hazai, mind külföldi utazóból több szállt meg a me­gyében, igaz, utóbbiak Egert keresték. Az első öt hónapról elmondható, hogy az év elején gyorsabb volt árnövekedés, hiszen 13 ezerrel több (133 ezer) vendég érkezett Heves­be, akik közel 34 ezerrel több (287,3 ezer) éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szállásokon. Májusban a jelentős idegen- forgalmú települések közül Szilvásvárad forgalma kismér­tékben csökkent, Noszvajé feleződött. Mátraszentimrére ugyan kevesebben látogattak, de hosszabb időre. Ugyanez elmondható Egerszalókról is, ám ott nagy visszaesés mutat­kozott a kiugróan jó március­hoz képest, tavasz elején még kétezerrel többen keresték föl az ottani szállodákat. Gyön­gyös külföldi forgalomkiesését pótolták a belföldiek, Párád szolidan, Eger magabiztosan növekedett, utóbbi pont a más országokból érkezők miatt. Poroszló vendégszáma meghá­romszorozódott. ■ T. B. Akad dolguk a recepciósoknak Két Heves megyei telephel­lyel is rendelkezik a kecske­méti Delta Kft. A tulajdono­sok ugyanis tenkiek. Tóth Balázs Új látvány fogadja a Dormánd felől Tenkre érkezőket. A tele­pülés szélén impozáns csarnok nőtt ki a földből az elmúlt más­fél évben. A háromezer négy­zetméter alapterületű építmény a Delta Kft. új üzemcsarnoka. A kecskeméti székhelyű társa­ság ugyanis sikerrel pályázott 2010-ben, így a regionális ope­ratív program segítségével egy kétszázmillió forintos beruhá­zást vitt véghez. Ennek az ösz- szegnek a felét állta az Európai Unió. A pénzből egy raktárnak és gyártóbázisnak is alkalmas csarnokot húzott föl a mű­anyagból, fából és alumínium­ból különböző nyílászárókat készítő vállalkozás. Mindez ter­mészetesen azt is jelenti, hogy hamarosan újabb környékbeli szakemberek találhatnak mun­kát maguknak a cégnél.- A családunk tenki, ebben a községben születtem, itt jár­tam iskolába, a lányomat is ezen a helyen kereszteltük meg. Vál­lalkozásunk kezdetben építő­ipari tevékenységgel foglalko­zott, majd egy idő után profilt váltottunk: kis kitérő (a tenki baromfifeldolgozó) után előtér­be került a nyílászárók gyártá- I sa. Rendelkezünk telephellyel Tarnamérán, illetve Nyárlőrin- cen is. Utóbbit négy esztendeje, 2008-ban kezdtük el építeni, akkor még európai uniós tá­mogatás nélkül, s 2010-ben lett készen. Utána egyből a most át­adott tenkibe fogtunk bele, de már pályáztunk is, ami segített- a fejlesztés fontos a cégéle­tében, jelzi a tulajdonosok jövő­be vetett hitét - hangsúlyozta az átadáson Szopkó Tamás, Tenk polgármestere. Egy ilyen kis, 1200 lakosú település életében nagyon fontos egy ilyen léptékű beruházás. Köszönetét fejezte a megvalósításban - ismertette a vállalkozás történetét ifj. Ba­kos József tulajdonos ügyveze­tő. Hozzátette: az euró árfolya­mának alakulása az építkezés idején nem kedvezett nekik. A műanyag és alumínium nyí­lászárók alapanyagát ugyanis ki, hogy hisznek magukban és a településben, valamint az itt élőkben is. Elmondta, a faluban vannak jó szakemberek, fiata­lok, akiknek ez a munkahely segít abban, hogy itt maradja­nak, a településnek pedig ab­ban, hogy megmaradjon. A háromezer négyzetméteres új csarnok munkalehetőséget is teremt A település jövőjébe vetett hitet jelzi a beruházás külföldről szerzik be, ám a be­vételeik főként forintban kép­ződnek, hiszen hazai piacon ér­tékesítenek. Igaz, megvetették már a lábukat Csehországban és Szlovákiában is. Ahogy belakjuk majd ezt az új csarnokot, másfajta termé­keket is szeretnénk előállítani. Ehhez persze más munkatár­sakra is szükségünk lesz, így rövidesen 20 új ember veszünk majd föl. Célunk, hogy egy­szer itt száz dolgozónk legyen. Igyekszünk minél közelebb élő munkatársakra szert tenni. Jó szakmunkásgárdánk van, aki pedig akar dolgozni, az itt rövid idő alatt megtanulja a munka- folyamatokat. Magyarorszá­got műanyag nyílászárókkal nagyrészt ez a térség látja el, így errefelé ilyen irányultságú dolgozókra van nagy szükség - tette hozzá az igazgató. Tenken további fejlesztéseket tervez­nek, például gépbeszerzést, va­lamint a régi üzem felújítását. A mostani pályázat során ked­vezőek voltak a tapasztalataik, nem fordultak elő problémák a kifizetésekkel. Igyekeznek több lábon állni, nyárlőrinci beruházásuk ide­jén ismét beszálltak az építő­ipari kivitelezésbe. Azóta nyer­tek olyan nagy megbízásokat is, mint például a 288 lakásos kecskeméti Szalagház felújítá­sa. A fa ablakok és ajtók gyár­tásánál megmaradó alapanya­gokból gerendaházakat, szer­számos bódékat készítenek. A Heves megyei iparkamara újabb eneigiatakarekos programot indít a heves megyei, a dunaúj- városi, a Fejér megyei keres­kedelmi és iparkamarák kép­viselői egyeztettek Egerben. A megbeszélésen olyan kon­cepciót dolgoztak ki, ami segít csökkenteni a vállalkozások energiaköltségeit. Megoldást kerestek a kamarák tevékeny­ségeinek összehangolására, illetve az energiabeszerzés, az energiahatékonyság, a meg­újuló energiák területén való együttműködés lehetőségeire. Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára elmondta, program­jaikkal a kamarák között élen járnak a vállalkozások ener­giaköltségeinek csökkentésé­nek elősegítésében. Megszer­vezték például az energiabe­szerzési közösséget, amely az elmúlt három évben több mint 100 vállalkozás és önkormány­■ A kamara a közeljövőben mobil képzési, illetve demonstrációs központ létrehozását is tervezi. zat költségeit csökkentette. Ehhez a társkamarák és cégek is csatlakoztak az ország egész területéről, az újabb érdeklődő­ket folyamatosan fogadják. A HKIK Energia Klubjában szakértők bevonásával tájékoz­tató fórumokon vehetnek részt az érdeklődők, ahol megismer­hetik a legújabb, legenergia­takarékosabb technológiákat, az egyes megújuló források al­kalmazási lehetőségeit. Elindí­tották a „Kapcsolj zöldre 2012” kampányukat, amelynek célja a környezettudatosság ösztön­zése a vállalati szektorban, a családokban és otthonokban. A kamara a Nagykaposi Vállalkozásfejlesztési Szövet­séggel energiahatékony és kis környezetterhelésű technológi­ákat bemutató, mobil képzési és demonstrációs központ lét­rehozását tervezi. Az ősszel in­duló magyar-szlovák program egyik fő feladata a mobil mun­kaerő-piaci képzés rendszeré­nek kialakítása. Összesen 3-3 szemináriumot tartanak mind­két országban, ezeken 30-30 szakképzésben tanuló fiatal vesz részt. Fölszerelnek bemu­tató célokat szolgáló utánfutót, a gyakorlati képzést összesze­relhető ház is segíti. ■ T. B. Gyógyászati szolgáltatás fejlesztésére pályázhatnak Kevés cégalapítás, több végelszámolás vállalkozás Hiányzott az éves beszámoló, ezért indított eljárást a cégbíróság RÉGIÓ Hárommilliárd forint jut egészségturisztikai beruházá­sokra Észak-Magyarországon. Az „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” című pályázatra mától lehet benyújta­ni a programokat szeptember 3-áig vagy október 1-jéig. A pályázó vállalkozások 50 millió és egymilliárd forint összeget kaphatnak az OEP ál­tal nem finanszírozott, nem sürgősségi esetben végzett or­vosi, egészségügyi szolgáltatá­sokra, illetve veleszületett rend­ellenességek, betegség vagy sérülés utáni állapot kezelésé­hez kapcsolódó fejlesztésekre. Feltétel, hogy a szolgáltatáso­kat más régiókból, országokból utazó turisták vegyék igénybe, szálláshelyekkel és turisztikai programcsomagokkal együtt. Támogatható meglévő szál­láshely kapacitásbővítésével, illetve új szálláshely kiala­kításával egybekötött egész­ségügyi turisztikai szolgál­tatás (például gyógyászati részleg), vagy működő szál­láshelyek, attrakciók orvosi és egészségügyi turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése. Mindezeket a kezeléseket azon­ban a vendégeknek piaci ala­pon kell igénybe venniük, s meg kell felelniük a hatályos jogi, valamint szakmai szabá­lyozásoknak. ■ T. B. A magyar gazdaság történeté­ben még soha nem jutott annyi cég a végelszámolás sorsára, mint idén, az első félévben. Hat hónap alatt összesen 18 250 cég tulajdonosai döntöttek úgy, hogy befejezik a vállalkozásu­kat, kiegyenlítik beszállítóik követelését, és „lehúzzák a ro­lót”. A végelszámolások szá­mának növekedésére jellemző, hogy tavaly ugyanezen idő­szak alatt valamivel több mint 11 300 ilyen eljárásra került sor. Az év első felében az ösz- szes vállalkozás 2,9 százaléka döntött a végelszámolással tör­ténő megszűnésről, tavaly ez az arány 1,8 százalék volt, írta a feketelista.hu. Ezen kívül évek óta nem ala­kult olyan kevés új cég, mint idén, az első félévben. Idáig az ■ Idén szigorítottak a cégbejegyzésen, sokan tavaly létrehozták az új társaságukat. volt a jellemző, hogy folyamato­san több új vállalkozást alapí­tottak, mint amennyi megszűnt, most azonban fordulat állt be. Hat hónap alatt 13 ezer új gazda­sági társaságot jegyeztek be, alig több mint a felét az egy évvel ko­rábbinak (25 400). Tavaly egyéb­ként alaposan megugrott a cég­alapítások száma, az egész évet tekintve meghaladta az 54 ezret. A végelszámolások ugrás­szerű növekedésében közre­játszott, hogy az adóhatóság­nak törvény írta elő: a vállal­kozások fantomizálódásának megakadályozása, valamint a számviteli beszámolók közzé­tételének kikényszerítése érde­kében a jogellenesen működő, azaz székhelyükön nem talál­ható, képviselővel nem rendel­kező, avagy számviteli beszá­molójuk benyújtását elmulasz­tó cégek adószámát függessze fel, majd kezdeményezze meg­szüntetésüket. A cégbíróságok az adóhatóság kezdeményezé­sére törvényességi felügyeleti eljárást folytatnak le, amelynek következményeként jellemzően kényszer-végelszámolást ren­delnek el. Sokan nem tettek eleget a beszámoló-készítési és -benyújtási kötelezettségének. A cégek számához viszonyít­va a legnagyobb arányú vég- elszámolásra az első félévben Nógrádban került sor, ahol az összes, 5900 cég 4,1 százaléka szűnt meg így. Itt alapították a legkevesebb új vállalkozást is, mindössze 97-et. Heves megye 12 400 működő vállalkozása közül 428 szűnt meg június végéig végelszámolással, azaz 3,4 százaléknyi. Ez a megyei rangsorban az ötödik legma­gasabb arány, abszolút érték­ben pedig a tizedik helyen vol­tunk. ■ T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom