Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-24 / 198. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Disznóvágás augusztusban hajnali szúrás A régi időkben minden család tartott és vágott sertést Posztós Péter gyorsan megszabadítja a fejétől a durul hússertést. Reggelre mindennel elkészült. A rendőrök szerint Kerecsenden nem történt bűncselekmény cáfolat Az egyik szélsőjobbos portál szerint Kerecsenden a polgármester két fiát kirabolták, s a történtek miatt mintegy ötven önjelölt rendfenntartó „áll készenlétben, hogy a kiszolgáltatott kerecsendiek védelmére induljon.” Az ügy kapcsán a rendőrség azt tudatta: augusztus 19-én érkezett bejelentés az Egri Rendőrkapitányság ügyeletére, hogy Kerecsenden két fiatalkorú fenyegetés hatására 1000, illetve 4000 forintot adott át ismeretlen elkövetőknek. A bejelentés után a kapitányság munkatársai előállították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket. „A sértettek később úgy nyilatkoztak, sérelmükre bűn- cselekményt nem követtek el, a pénzt saját elhatározásukból adták oda. Az eljárás során beszerzett személyi, illetve tárgyi bizonyítékok alapján a bejelentésben szereplő bűncselekmény tényállása nem volt megállapítható” - áll a rendőrségi közleményben. Lázár Levente, a HMRFK sajtóreferense megjegyezte azt is: az Egri Rendőr- kapitányság bűnügyi osztálya tovább folytatja a vizsgálatot, kiderítendő, hogy a sértettek sérelmére vajon egyéb jogsértés történt-e. ■ Imre király érmegyűjtő találkozó Egerben börze Szeptember 2-án, vasárnap 8 és 13 óra között rendezi meg a hevesi megye- székhelyen, az Agria Parkban nyilvános börzéjét a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Egri Szervezete.- Mint ismert, az egri várbéli székesegyházban temették el 1205-ben Imre királyunkat. Ennek tiszteletére minden év szeptember első vasárnapján Imre király gyűjtőtalálkozót rendezünk. Az idei már a 70. országos rendezvényünk lesz - mondja Kádár István, az egri szervezet titkára. Hozzátette: egyesületük az Agria Parkban minden vasárnap összejövetelt tart 9-től délig. ■ K. G. A disznóölés ma már falun sem „divat”. Időnként az ön- kormányzatok vagy civilek szerveznek egy-egy „röfi-na- pot”. A valódi és a bemutatónak szánt disznóvágásban egy a közös: mindkettő a sertés bőrére megy. Sike Sándor Az andornaktályai Kovács Laci bácsi azzal csöngetett be munkatársunkhoz, hogy két nap múlva diszóvágás, és hajnali háromnegyed négykor várja.- Pálinka és pogácsa lesz - tette még hozzá. Az amúgy postagalamb-tenyésztéssel foglalkozó nyugdíjas férfi sokat ad a pontosságra, ezért inkább egy perccel korábban érkezünk. A háznál már minden elő van készítve az agusztusi disznóölésre. Többek között három durul hússertés is az ólban, hiszen előző este már nem kaptak enni. Hogy melyikük találkozik majd a hentes késével? Az a véletlen dolga. Súlyban egyformák, 120 kilogramm körüliek. Míg várunk a két „fogó emberre” és a hentesre, beszélgetünk. Kiderül, hogy volt idő, amikor 54 malac is szaladgált az ólban, vagy inkább „ólrendszerben”. Azóta nagyot változtak az idők, na, meg a gazda éveinek száma sem lett kevesebb. Azért a falusi életmód nem veszett ki belőle, amit az is mutat, hogy nincs hiány baromfiból sem. A napi tojásszükségletet a tyúkok biztosítják. A disznók egyébként érzik, hogy különleges nap virradt rájuk, meglehetősen nyugtalanok. Amikor a hentes, Posztós ■ A disznók egyébként megérezték, hogy nem éppen szokványos nap virradt rájuk. Péter az acélbovdennel belép a karámba, igyekeznek is minél messzebbre húzódni. Egyikük aztán beveszi a „csalit”, és itt már el is dőlt a kérdés: belőle lesznek most mindenféle finomságok reggel nyolc órára, mint azt Laci bácsi ígérte. Egy lövés a koponyába, és a durul eldől. Ketten lefogják a még rángatózó sertést, a hentes megszúrja a négylábút, ügyelve arra is, hogy a vér a vérfogó tálba folyjon. Ebből hagymával sütve reggeli készül. A leölt jószágot utánfutóra teszik, s elszállítják a gazda közeli pincéjéhez. Ahogy mondja: ez az ő birodalma. A feldolgozás fürge kezeket és szakértelmet kíván, ám a szájra nem kell lakatot tenni. Laci bácsi a szűkszavú hentes helyett is pótolja a mondanivalót. Mi másról is eshetne szó, mint a régi disznóölésekről. A falusiak ebben is racionálisak voltak: a rokonságon belül például komoly terv- szerűség működött. Egyeztették, melyik család mikor vág. A kóstolónak nevezett ajándékozás valójában azt a célt szolgálta, hogy mindig mindenkinek legyen friss disznóhúsa, függetlenül attól, mikor vág. Előkerülnek persze azok a történetek is, amelyek egy-egy balul sikerült szúrásból következtek. A belövőpisztollyal való lövés a múltban nem volt divatban, mint ahogy a gázzal pör- zsölés sem. Legendává lett az egyik hentes története, akinek a „leölt” disznó azzal okozott meglepetést, hogy égő szalmával á hátán futott egy kört az udvaron. A pálinkás stampóval a kezükben a pörzsölésbe fogó emberek meg is döbbentek a rohanó tűzcsóva láttán. Miközben a hússertés egyre inkáb elveszíti eredeti alakját, megérkeznek az asszonyok is. Laci bácsi úgy mondja, hogy megjött a háreme, akik természetesen hárman vannak. A felesége, Marika és két helybéli nyugdíjas asszony, Margit és Rózsika. Szorgos kézzel belet mosnak, vizet forralnak a katlanban, amiben elsőként az abárolt szalonnának valót főzik meg. Aztán szép sorban jönnek a további teendők, hogy a beígért nyolc órára valóban mindennel elkészüljenek. Természetesen, munka akad még ez után is, na, meg a zsír sem sült még ki ennyi idő alatt. A Néprajzi Lexikon a disznóölésről a disznóölés a háztartás évi hús- és zsiradéktartalékának biztosítására hizlalt sertés levágása és feldolgozása. Általában télre időzítik. Az állatot szúrással ölik meg, vérét felfogják. Szőrét perzseléssel távolít- ják el. A bontásnak a parasztháztartásban máig uralkodó, a századfordulóig kizárólagos módja az úgynevezett árjára bontás. A megtisztított állatot a hátára fektetik, a négy lábát kihasítják. Ezután hasra fordítják, a gerincoszlop két oldalán hosszában átvágják a szalonnát. A nyakszirttől jobbra és balra, a fülek alatt a szájig bemetszik, s többnyire rögtön le is választják a fejet. 1 PERCES INTERJÚ Még sosem kaptak ekkora támogatást pályázat Közel 50 millió forintot nyert az Új Széchenyi Tervben Bekölce ön- kormányzata. A regionális operatív programon belül pozitívan bírálták el „Közlekedési és közösségi funkciók fejlesztése Bekölce község fenntartható fejlődéséért” című pályázatukat - tájékoztatott dr. Horoghné dr. Németh Katalin polgármester.- Milyen beruházásokra nyertek forrást?- Teljesen felújítjuk, korszerűsítjük a művelődési házat, a tetőszerkezet és nyílászárók cseréjére, akadály- mentesítésre, fűtéskorszerűsítésre, a színpad bővítésére, lefedésére, a környezet parkosítására kerül sor. Felújítjuk a gazdasági épülethez, sportpályához vezető utakat, megoldjuk a csapadékvízelvezetést és a parkolást. Megújul a hat buszváró és a buszforduló is. Ilyen nagyságú támogatásban Bekölce még nem részesült.- Mikor kezdődnek a munkák?- A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges kiviteli tervek készülnek, a hatósági engedélyeket szerezzük be. A megvalósítás idén októberben kezdődhet, s jövő júüusban érhet véget. A sikerhez takarékoskodnunk kell, ezért idén elmarad a falunapi rendezvény.- Hogy állnak a saját erős beruházások?- A gazdasági épület Start-munkaprogramon belüli felújítása a végéhez közeledik. Az új út, valamint a parkoló kiépítése nagyban segíti az épület további hasznosítását. Bízunk abban, hogy javul a lakók közérzete, és a falu befektetőket vonzó képessége. ■ T. B. Amikor még a gumicsizmák is repültek mezőtárkány Hatodszor rendezték meg a falunapot: főztek is, versenyeztek is Esélyórákkal kísérlik meg erősíteni a toleranciát Hatodszor rendeztek Paprikás- kompér-főző Versenyt Mezőtár- kányban, a falunap fő attrakciójaként. Tizenkilenc csapat összesen kilencszáz adag ételt főzött és kínált a falunap résztvevőinek. A versenyt a helyi nyugdíjasklub csapata nyerte. A sportpályán egész nap várta közönségét a Magyarok Vására, de a Füzesabonyi Kertbarátkor is tartott bemutatót ugyanitt. A programot a meződkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum jóvoltából traktorbemutató is színesítette: az 1940-es években gyártott munkagépekre a gyerekek fel is ülhettek. A korszerű traktorok nemcsak álltak, versenyeztek isMezőtárTraktormatuzsálem. A helyi gyerekek fel is ülhettek a muzeális gépekre. kányban. Egyéniben ifj. Tilcsik István bizonyult a legjobbnak, a csapatversenyt pedig a sarudi Tilcsik Farm nyerte. A helybéli Orosz Istvánná a lepénysütőverseny aranyérmének örülhetett, az ő süteménye tizenkét asszonyé közül tűnt ki. Emellett volt gumicsizmadobó verseny, a délutáni ünnepségen pedig átadták a Mezőtárkányért díjakat is. Ezt Nyeste Ferencné ÁMK-igazgató, Rektori Ottilia óvodavezető, Pásztorné Német Zsuzsanna nyugalmazott tanítónő, Nemes István vállalkozó, a horgásztó üzemeltetője, valamint Hegedűs Norbert sportoló vehette át Tóthné Szabó Anita polgármestertől. ■ G. R. a szemléletformálás és tolerancia erősítése a fő célja annak a programsorozatnak, amelyet a Mozgáskorlátozottak Heves Város és Vonzáskörzetének Egyesületénél Kozma Mónika ifjúsági csoportvezető indított el, aki a szakmai munkát Fe- nesi Bálázzál közösen végzi. Az esélyegyenlőség érdekében fontosnak tartják a gyermekek megszólítását, ennek érdekében indították el az úgynevezett esélyórákat. Heves megyében első helyszínként a hevesi Újtelepi Általános Tagiskolába látogattak el, ahol év közben már több alkalommal a mozgássérült emberek mindennapi életét mutatták be az ép diákok-nak. Fiatal előadók mondják el saját életük történetét, hogyan váltak mozgássérült emberré. Az órák alkalmával a gyermekek lehetőséget kapnak arra, hogy kipróbálják a kerekes székkel való közlekedést, azaz hogy miként is lehet ilyen módon munkába járni, ügyeket intézni, sportolni. - Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek már fiatal korban megismerjék a fogyatékossággal élő embereket, mert ezáltal köny- nyebben elfogadják őket. Szeptembertől ezt a megkezdett munkát szeretnék folytatni a város és kistérség több óvodájában, iskolájában is - fogalmazott Kozma Mónika. ■ Sz. E.
