Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-23 / 197. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK A romák és az egészségtelen élet segítenek A szakemberek öt településre kiemelten figyelnek, de mindenhol segítenek Egyre több az iskolás korú romagyerek. Nekik a nem roma társaikhoz képest sok­kal kisebb esélyük van arra, hogy egészséges felnőttek legyenek. Ennek egyaránt oka a szegénység és a tájéko­zatlanság. Juhász Marianna Gyöngyösorosziban és Halmaj- ugrán száz százalékos az isko­láskorú romagyerekek aránya. A kialakult helyzet számos ne­hézséget vet fel, melyekre talán még időben kereshetnek és ta­lálhatnak megoldást azok a ci­vilek és szakemberek, akik egy szakmai műhelyt hoztak létre a gyöngyösi kistérségben a ro­ma fölzárkóztatás érdekében.- Ahhoz, hogy a nehézsége­ket kezelni tudjuk, fel kell tár­ni a problémákat. Már a prog­ramunk elnevezése is - Nyitott ajtók - szimbolikus. Segítő ke­zet szeretnénk nyújtani azok­nak, akik maguk is úgy érzik, változtatni szeretnének a sor­sukon. Ehhez nem kell mást tenniük, mint belépni azokon az ajtókon, amelyeket mi jó szándékkal kinyitunk előt­tük - összegezte kampányuk lényegét Bárdosné Kocsis Éva, a Dél-Mátra Közhasznú Egye­sület munkaszervezetének ve­zetője. A gyöngyösi kistérség Leader-csoportja által készí­tett felmérés szerint a Mát^ térségében öt településen, így Gyöngyösorosziban, Halmaj- ugrán, Vécsen, Nagyfügeden és Viszneken mindenképpen foglalkozni kell a hátrányos helyzetű romák problémájával, de Adács és Gyöngyöspata is bekapcsolódott abba a szakmai programba, amely a romák tár­Dr. Erdélyi Zsuzsanna A cigány gyermekeknek a nem roma társaikhoz képest sokkalta kisebb esélyük van arra, hogy egészséges felnőttekké váljanak. Képünk illusztráció. sadalmi esélyegyenlőségét sze­retné megteremteni. A célhoz három út vezet: az egyik az egészséges életmódra nevelés, a másik az oktatás, a harmadik pedig a kulturális gyökerek feltárása. A szak­■ A megelőzés és a szűrés- sajnos - a romáknál még egyáltalán nem számít természetesnek. mai műhely első találkozóján a legelső témakörben felvető­dő kérdésekre keresték a vá­laszt. Ilyen volt például, hogy vajon mi az oka annak, hogy a romák egészségi állapota ál­talában rosszabb, mint a nem romáké? Dr. Erdélyi Zsuzsan­na halmajugrai háziorvos sze­rint a romáknál is jellemző a mozgásszervi megbetegedés, az anyagcsere probléma, a cu­korbetegség és a pajzsmirigy rossz működése. Mindez ar­ra vezethető vissza, hogy már gyermekkorban helytelenül és egészségtelenül táplálkoznak a romák, akik a jobb minősé­gű ételekkel ellentétben szíve­sebben fogyasztanak például csipszet. Dr. Jeney Marianna fogorvos Gyöngyösorosziban sok elha­nyagolt fogazattal találkozik, amikor ősszel és tavasszal szű­rővizsgálatot szerveznek a gye­rekeknek. A szakember tavaly október óta gyógyít a körzetben, ahol korábban helyettesítéssel biztosították ezt a szolgáltatást.- A gyöngyösorosziakon kí­vül a gyöngyöstarjáni pácien­seket is én látom el. Az utóbbi településen nem élnek romák. Nem csupán a betegek fogaza­ta, hanem az orvoshoz járási szokásaik között is óriási a kü­lönbség. A megelőzés és a szű­rés - sajnos - a romáknál még egyáltalán nem természetes - tette hozzá a doktornő. A szak­mai műhely az említett prob­lémákra a romák bevonásával keres megoldást. Az egészség A romák kevesebb alkoholt isznak DR. ERDÉLYI ZSUZSANNA házi­orvos egy meglehetősen érdekes megfigyelésére hívta fel a figyel­met: a romák körében szinte elenyésző az alkoholizmus, ami a többségi társadalomban két­ségtelenül egyfajta népbetegség­nek számít. A romák ugyanis másképpen oldják a feszültsé­get, ők kitáncolják, kitombolják magukat.- a romák rosszabb egészségi állapota egyértelműen a sze­génységre vezethető vissza. Az egészségtelen táplálékok ugyan­is sokkal olcsóbbak, mint az egészségesek, éppen ezért a zöldségek és a gyümölcsök he­lyett leginkább fehér kenyeret, zsírt, tésztát, valamint húst esz­nek - tette hozzá a halmajugrai háziorvos. Dr. Jeney Marianna megőrzésére a prevenció, az ok­tatási és kulturális hátrányok leküzdésére egy tanoda létre­hozása szerepel a javaslatok között. A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület munkáját az egyház is segíti. •• .f iú Imin , . ...... Csak akkor mennek orvoshoz, ha baj van- régen sem mostak többször fogata romák, mégsem voltany- nyi rossz foguk, mint manap­ság, hiszen korábban több zöld­séget ettek. Az étkezési szoká­saik megváltoztak, ám a száj­higiéniájuk maradta régi - osz­totta meg tapasztalatát dr. Jeney Marianna fogorvos. - A romák főként csak akkor mennek or­voshoz, ha már baj van, ha fáj a foguk. A megelőzésre ugyan­akkor nem gondolnak, éppen ezért nagyon kevés olyan roma gyerek van, aki fogszabályzót visel. A fogkefe és a fogkrém használatát az óvodában és az iskolában kellene megtanítani. Legjobb lenne, ha az intézmé­nyekben kötelezővé tennék az étkezések utáni fogmosást. 1 PERCES INTERJÚ Derűs dalolásra készülnek Felnémeten A tavalyi után idén máso­dik alkalommal rendezik meg szombaton a felnémeti derűs dalos napot. Az egész napos zenés-táncos mulatságról Fekete János, a rendezvény főszervezője adott bővebb felvilágosítást a Hírlapnak.- Hol és milyen programokkal várják az érdeklődőket?- A felnémeti Pásztor- völgyi Általános Iskola és Gimnázium biztosítja szá­munkra a helyszínt, ahol 25-én tizennégy egyéni és négy csoportos fellépőnk lesz, akik különféle folklór­műfajokban képviseltetik magukat. Rendezvényünk reggel 9 órakor, Szabó József Béla plébános úr áldásával kezdődik.- Honnan érkeznek a fellépők az eseményre?- Megyénk minden tájáról jönnek magánénekesek, kó­rusok és táncegyüttesek, így például Egercsehiből egy asszonykórus, Bélapát­falváról egy néptánccsoport, de a Derűs Alkony Nyug­díjas Egyesület Felnémeti Népdalköre is fellép a nap folyamán. Nagy örömünkre , szolgál az is, hogy rendezvé­nyünk fővédnökségét Rázsi Botond alpolgármester, házi­asszonyi szerepét pedig Saá- rossy Kinga alpolgármester asszony y^llalta.- Honnan jóttaz ötlet ennek a napnak a megszervezéséhez?- Régóta törekszem arra, hogy felkaroljam megyénk időseit, nyugdíjasait, hiszen nekik már nincs annyi lehe­tőségük a kikapcsolódásra. Ezért szerettem volna egy ilyen kulturális rendezvényt megszervezni, ahol összejö­hetünk és önfeledten szóra­kozhatunk. ■ SZ. E. Biztonságosabb lesz Derecskén az élet csapadékelvezetés Küencvenmillió forintot fordítottak a belterületi rendszerre Hosszú idő után javított Heves megye építőipara Mátraderecskén kisebb ünnep­ség keretében avatták fel tegnap délelőtt a komplex belterületi vízelvezető-rendszert. A telepü­lést átszelő Almáskúti patak re­konstrukciója tavaly kezdődött el pályázati támogatásból. A telepü­lésen élők régi vágya volt a beru­házás, mivel a szélsőséges időjá­rás miatt az esetenként hirtelen lezúduló csapadék közvetlenül is veszélyeztette az önkormányzati és a lakóingatlanokat. Az emlé­kezetes 1999-es árvíz például hatalmas károkat okozott a falu­ban. A katasztrófavédelmi szak­emberek már akkor figyelmez­tettek: hosszú távú megoldásra van szükség a hasonló esetek elkerülése érdekében. Az átadás: Forgó Gábor (jobbról) és Kocsis Sándor, a kivitelezés irányítója Zám Ferenc, a település ko­rábbi polgármestere, az akko­ri testület felhatalmazásával kétszer is pályázott a biztonsá­got nyújtó rendszerre, ám iga­zi sikert utódja ért el, amikor 2010-ben értesítették: zöld utat kapott a több mint 90 millió fo­rintos fejlesztés. Forgó Gábor tegnapi beszé­dében megköszönte elődje elő­készítő tevékenységét, a kivite­lezők első osztályú munkáját, melynek eredményeként közel 1300 méter szakaszon oldották meg biztonságosan a csapadék elvezetést. Jó hír a helyieknek, hogy a 10 millió forint önrészt hitel nélkül, saját bevételből tudják fedezni. ■ B. K. KSH Idén júniusban az ország építőipari termelése több mint 11 százalékkal, az első félév­ben pedig 10 százalékkal ma­radt el az egy évvel korábbitól. Az ágazatok közül az épüle­tek építése - ez a projektszer­vezést és a szerkezetépítést tartalmazza - közel 22 száza­lékkal esett vissza. Az egyéb építmények ágazat termelé­se 6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A termelés mintegy kétötödét adó speciális szaképítés ága­zat teljesítménye 8 százalékot meghaladóan maradt el 2011 azonos időszakáétól. A szerző­désállomány növekedett, igaz, ez az állami beruházásoknak, például az út- és vasútépítés­nek köszönhető. Hevesben az első félévben to­vább folytatódott a lejtmenet. Megyénkben a rosszul sikerült tavalyi évhez képest is csak 87 százalékon állt az iparág, de a 2009-es válságév is visszasírt időszak lehet, hiszen az akkori­nak csupán a harmadát teljesí­tették idén az építőipari cégek. Nem tudni, hogy csak egyszeri pozitívum vagy tendencia is le­het belőle, de tény, hogy az idei júniusi megyei adat meghaladta a tavalyi első nyári hónapét. Míg az idei júniusban 1,9 milliárd fo­rint bevételt értek el az építőipari vállalkozások, addig tavaly csu­pán 1,72 milliárdot. ■ T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom