Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-22 / 196. szám
4 2012. AUGUSZTUS 22., SZERDA HORGÁSZAT - VADÁSZAT 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 F-mail: gabor(íi) horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Hogyan csalható ki fészkéből a harcsavacsora? horgászat A harcsafészek kifejezést minden olyan helyre használják, ahol harcsa tanyázik. E halak ragaszkodnak a számukra megszokott helyekhez. Ha itt bőven találnak táplálékot, akkor ritkán csatangolnak el. A harcsahorgászok a harcsafészek szót csak az ívásra használt helyre értik. A harcsák legszívesebben olyan vízrészeket választanak az ívó hely elkészítéséhez, ahol enyhe vízáramlás van, mind több oldalról védetten tölthetik az ikrák a fészek elhagyásáig tartó 8-10 napjukat. A part széli, kifürdött gödör lehet jóval mélyebb is, mint a part alatti rész aljzata, ezért a part előtt mért vízmélység félrevezető lehet az ideális ereszték beállításánál, hiszen a hal nem a part előtti gödörben, hanem a jóval sekélyebb vizű part alámosásban fekszik. Egyes vizeken barlang nagyságú alámosások is lehetnek. Meg- horgászásuknál igen fontos, hogy az ereszték mélységének beállítása előtt információnk legyen a „barlang” alsó szegélyének mélységéről is. ■ Oldalszerkesztő: Szuroml Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Horgász-vadász oldalunk legközelebb szeptember 19-én jelenik meg. Ellensége csak a vadász gímszarvas Eltűntek természetes élőhelyeik, kell a gondoskodás A vadászok számára az agancs az egyik legértékesebb trófea, a természetkedvelők azonban jobban szeretik azt az állat fején látni. Szeptember elsején elkezdődik az erdők királyának, a gímszarvasnak a vadászati idénye, ami január 31-éig tart. Szuromi Rita A gímszarvasnak nincsen természetes ellensége Közép-Eu- rópában. Régen a fiatal állatokat a farkas és a hiúz pusztította, míg napjainkban az állományszabályozást a vadászok végzik. A gímszarvas valódi életterét a tisztásokkal és rétekkel tarkáik) lombos és elegyes erdők jelentik. Kedveli a hegyi erdőket is, és ma Közép-Európa nyugati felén éppen itt találhatók a legerősebb agancsosok. Igaz, télen etetni kell őket, mert eredeti életformájuk, hogy télire lehúzódnak a völgyekbe, ma már nem lehetséges. A természetes élőhelyekről a gímszarvas mostanság szinte teljesen kiszorult. Amennyiben télen nem etetnék rendszeresen és bőségesen a szarvasokat, nem kapnának kiegészítő abrakot, valamint ásványi anyagokat, az agancsok minősége magyon pontosan mutatná, mennyire alkalmasak a területek a gímszarvas számára. A gímszarvasok napközben rendszerint védett helyen pihennek, és csak este indulnak táplálkozni. Többnyire rudlik- ban élnek, amelyek a bőgési időszakon kívül vagy csak tehenekből, vagy csak bikákból állnak. Ellés előtt a tehenek kissé elkülönülnek a többiektől, de később ismét laza csoportokba verődnek. Az őzekkel ellentétben a szarvasok szívesen dagonyáznak az iszapos tócsákban. Nem kötődnek annyira egy meghatározott territóriumhoz. Ha sarokba szorítják őket, elülső lábuk szapora csapásaival védekeznek, és rendkívül éles csülkük hatásos fegyver. A vadászok számára különösen értékes a szarvas agancsa. Néhány nappal azután, hogy a bika levetette agancsát, a rózsaEGY szarvastehén u bika súlyának negyedével, harmadával könnyebb. Eltekintve a borjak pettyezésétől, a gímszarvason nincs mintázat, szőrzete télen szürkésbarna, nyáron vörhe- nyesbarna. A bikák koruknak és kondíciójuknak megfelelően fejlett, ágas-bogas agancsot viselnek, a bőgés idején és télen nyakukon jól látható sörény tőn máris növekedésnek indul új koronája: a fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja, melynek a növekedése 100 napig tart. Az ereje teljében lévő bika sokágú, erős agancsot fejleszt. Az első évben csak egy-egy szár fejlődik, a következőben már a köz■ Ha a gímszarvas táplálkozása nem megfelelő, akkor az agancs visszafejlődik. beeső fokozatokat átugorva, akár hatos agancs is fejlődhet. Az öreg bikák fejdísze huszon- négyes, kivételesen még ennél is többágú lehet. A legfelsők alkotják a koronát. A bikák nagyon érzékenyen reagálnak minden, a háncsot ért sérülésvan. A viszonylag hosszú farok elfedi a combok hátulsó felét, a sötéten szegett világos foltot, amelyet a vadásznyelv tükörnek nevez. A gímszarvas alkata erőteljes, oldalról nézve csaknem négyzetes. Hosszú lába és egyenesen kecses csülke alapján testét sokkalta könnyebbnek gondolnánk, mintamilyen az a valóságban. re, es ez alatt az idő alatt nagyon óvják, például az ágaktól is. Ha az agancs 5 hónap után kifejlődött, az állat néhány hét alatt megtisztítja, megszabadítja a háncstól. Az agancs fejlődéséhez sok mész szükséges, amit az állatnak kell előteremtenie. Ez részben úgy történik, hogy más csontjaiból „átcsoportosítja” a meszet. A kész agancs igazi csontképződmény. A hormonháztartásban beállott változás hatására februárban leválik az agancscsapról, a visszamaradó seb pedig meglehetősen gyorsan behámoso- dik, meggyógyul. Amennyiben az állat ereje csökken, esetleg a táplálkozása nem kielégítő, az agancs visszafejlődik. A vadászok úgy mondják, a bika visszarak, vagyis az állat már túljutott élete delelőjén, ő maga, illetve az agancsa is leszálló ágba került. A bika agancsa fegyver a tehenek birtoklásáért folytatott harcban. A közeledő trónkövetelő az agancsot látva meg tudja ítélni esélyeit, ezért nagyon eltérő erejű bikák csak ritkán keverednek harcba egymással. Az agancs ágai megakadályozzák, hogy az ellenfelek komoly sérüléseket okozzanak egymásnak, mivel összeakadva felfogják a másik csapásait. Jól láthatóak a szemlélőnek az állat külső jegyei Akár házi kedvenc is lehet a vadon élő szajkó, amely hangunk utánzója madár Augusztus elsejétől az apróvadas vadászterületeken a szajkó a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető, ha szükséges. A szajkó, népies nevén mátyásmadár, egész Eurázsiában megtalálható. A házi kedvencként tartott madarak képesek az emberi hangot is leutánozni, némelyik igencsak élethűen „beszél”. Az időjárástól függően március vége felé kezdi meg fészke építését. Egy fészekalj 4-6 tojásból áll. A szülők felváltva kotlának. Várható élettartamuk 15-20 év, de fogságban akár 30 év is lehetséges. Bár a szajkó híre meglehetősen rossz, hiszen könyörtelen fészekdúlónak, -pusztítónak tartják, a valóságban ez árnyaltabb. Tavasszal, amikor a legtöbb madárfióka található, a szajkó étrendje szinte csak rovarokból és a lomberdőket pusztító hernyókból áll. E teljesítményével jó szolgálatot tesz az erdőnek. Ősszel, amikor a tölgyerdők makktermése beérik, a szajkók táplálékának nagy része a makk. A madár az ínségesebb időkre is gondol, repedésekbe, kidőlt fák törzsébe, avar alá is elrejti az összegyűjtött makkot. Bár nagy biztonsággal megtalálja később e raktárakat, előfordul, hogy néhány elrejtett makk kikel. Ezzel az erdő megújulását segíti elő. A vadon élő szajkó félénk madár. Nem úgy a háznál nevelkedett! Utóbbiak oly szelídekké válnak, hogy el lehet engedni őket, nem repülnek el el a porta közeléből. ■ A szajkó kellemes lakótárs. Szeptember a szarvasbőgés hónapja természetjárás Ebben az időszakban a hímek leginkább az erejüket fitogtatják A keszeggel kezdjen a pályakezdő horgász Amikor a gímszarvasok párzási Időszaka elkezdődik, az alkonyati és esti órákban az erdőkben messzire hangzik, a völgyekben hömpölyög, visszhangzik a zengő szarvasbőgés. A bőgés oka, hogy a háremüket őrző bikák riválisaikat erejük fitogtatásával riasztják el. Az ivarérett gímbikák néhány ünőt és tehenet terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. Fizikai erejüket bizonygatva törekednek arra, hogy az általuk őrzött hárem kizárólagos urai maradjanak. Amíg minden nőivarú egyedet meg nem termékenyít, J a bika a hárem körül marad. Ha s másik, háremet alakítani még Az erdő csendjét alkonyaikor felveri a messzire hallatszó szarvasbőgés. nem tudó bika közelít, ezt észlelve a hárembika először hanggal figyelmezteti a távol- maradásra, ha ez eredménytelen, akkor, megverekszenek a hárem birtoklásáért. Amelyik bika a „harcban” elfárad, az megfutamodik. Az ilyen megfutamított bikákat nevezik „kereső” bikáknak. Ezt a viselkedést a gímbiká- ra jellemző hangadás kíséri, más hangot hallat az imponálni akaró, mást a kereső, mást a háremvédő, fajtársait riasztó bika. Kialakul a többszólamú és hangerejű szarvasbőgés. A természet őserejének e hang- jelensége az emberből áhítatot, borzongást vált ki. ■ halak Vizeinkben számos keszegfaj él. Ezek közül jó néhány a fenék közelében keresi a táplálékát. A dévérkeszeg elsősorban a fenéken táplálkozik, míg a vörös szárnyú keszeg a felszín közelében. Ez az ereszték beállítása miatt fontos. Úszós felszerelésünket szerelhetjük úgy is, hogy a horog fölé három-négy centivel helyezzük el az ólmot, amely akkora, hogy majdnem eimeríti az úszót. Az eresztéket úgy állítjuk be, hogy a horog a fenéken legyen. Ilyen szerelésnél akkor állítottuk be jól az eresztékünket, ha az úszónk kicsivel jobban kiemelkedik a vízből, mintha szabadon úszna. Ezen a szerelésen a kapás úgy kezdődik, hogy az úszónk kiemelkedik a vízből, majd elindul oldalra. Amennyiben vízközt akarunk horgászni, kevesebb ólmot használjunk. A kapás az úszó elmerülésével jelentkezik. Gilisztával való horgászatnál kissé később kell bevágni, amikor a hal már aktívan és folyamatosan viszi az úszót. Keszegezni olyan vízen álljunk neki, ahol láthatóan van halmozgás, az apróhalak ki-ki ugranak a vízből, vagy mások fogásaiból látszik, hogy vannak keszegek a területen. Horgászat előtt és közben érdemes aprószemű anyaggal etetni. ■
