Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-13 / 189. szám
6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ Az UFO esetleges sztrájkja mélyéé küldte a Lufthansát Áfacsapdában az e-könyv-piacunk különbségek A tengerentúlon szárnyal az értékesítés, Európában egyelőre nem a Lufthansa légiutas-kísé- rőinek 70 százalékát tömörítő UFO nevű szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba arra az esetre, ha a légitársaság végrehajtja a 2000 dolgozót érintő kiszervezését, mely során a munkavállalók az egyik leányvállalathoz kerülnének át. Az átszervezés során az érintett légiutas-kísérők bére közel 30 százalékkal csökkenne, ezáltal számításaink szerint 41 millió eurós megtakarítást érne el a vállalat. Egy ilyen nagyságú eredménynövekedésnek akár részvényenként 90 centes árfolyamnövelő hatása is lehetne. Az utaskísérők augusztus 16-ra várják a cég újabb ajánlatát, így addig nem kezdik meg a sztrájkot. A hír mélybe küldte a részvény árfolyamát. Egyelőre érdemes figyelni, mert a céget amúgy jónak tartjuk, és a jelenlegi korrekció - amely hetekig is eltarthat - lehetőséget teremthet vételekre a jó beszállási pontokon. ■ Nagy András Javuló, de gyenge adatok a ThyssenKrupptól a Thyssenkrupp az előző év azonos időszakához képest gyengébb, ugyanakkor az előző negyedévnél jobb eredményről számolt be a harmadik gazdasági évben. A társaság leány- vállalatainál a Steel Americá- tól eltekintve pozitív adó- és kamatfizetés előtti eredményt láthatunk. A társaság negyedévi eredményéhez hozzájárult, hogy a számviteli szabályok által lehetővé tett időbeli elhatárolás következtében nettó adóvisszaigénylővé vált, és így 76 millió eurónyi extra eredményre tett szert. Az EBITDA 296 millió euró lett, az adózott eredmény pedig 238 millió euró, ami azt is jelenti, hogy négy negyedév után most először számolt be nyereségről a társaság. A vezetőség kedvező kilátásokat fogalmazott meg, mely nagyrészt a már végrehajtott gyárbezárások és létszámleépítés eredménye lesz. ■ N. A. Az Egyesült Államokban akár már a mostani negyedévben az elektronikus kiadványoké lehet a könyvpiac legnagyobb forgalmú szegmense, Európában és Magyarországon azonban még éveket kell várni az áttörésre. Jandó Zoltán A világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége, az Amazon már több digitális, mint hagyományos könyvet értékesít. A társaság tájékoztatása szerint jelenleg 100 eladott papíralapú kötetre 114 e-könyv jut, s akik megvették a társaság e-book-olvasóját, most négyszer annyi könyvet vásárolnak, mint korábban. Az idei esztendő második negyedévében fordult elő először, hogy a világ legnagyobb gazdaságában több e-könyvet értékesítettek, mint kemény borításút. Az Amerikai Kiadók Szövetsége szerint e három hónapban az USA-ban 282,3 millió dollárért vettek e-bookokat, közel 30 százalékkal többet, mint 2011 hasonló időszakában. Mivel eközben a könyvpiac többi szegmense szűkül, jobb esetben stagnál, a digitális kiadványok részesedése tovább nőtt, és már a 30 százalékot közelíti. Az előző év egészében csak 15 százalék volt. A legnagyobb értékben továbbra is puha kötésű köteteket adnak el az USA-ban, de mivel az ilyen könyvek forgalma évente a tizedével csökken, s a szegmens előnye már csak 17 millió dollár az e-bookokhoz képest, így megeshet, hogy a már az idei harmadik negyedévben élre törnek a digitális kiadványok. Eközben Európában és így Magyarországon korántsem tör így előre a digitáliskönyv-piac. A földrész országainak többségében a szegmens tavalyi piaci részesedése 1 százalék alatt volt, s bár az eladások dinamikusan nőnek, az amerikaihoz hasonló felfutásra még éveket kell várni. Ágazati szakértők szerint az uniós országok lemaradásának elsődleges oka az, hogy a közösségi adópolitika ahelyett, hogy támogatná a digitális kiadványok terjedését, egyelőre igen komoly versenyhátrányt jelent a szegmensnek. Az EU felfogása szerint ugyanis - ahogy erre Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója felhívta a figyelmet - az e-könyvek értékesítése szolgáltatásnak számít, ezért a hagyományos kötetekkel ellentétben nem kerülhet a kedvezményes áfakörbe. Magyarországon ez talán még a többi országra jellemzőnél is nagyobb probléma, hiszen a hazai 27 százalékos forgalmi adó uniós csúcsnak számít, s azt is jelenti, hogy egy e-könyv majdnem 21 százalékkal drágább az azonos nettó a tavalyi bő 6 milliárd dollárról 2016-ra közel 18 milliárd dollárra emelkedhet a globális e-book-forgalom a PiadCon- tent.org előrejelzése szerint. A különböző földrajzi régiók közül az egyik legnagyobb mértékű növekedés Kelet-Közép-Eu- rópában várható: térségünkben a 2011-es 12 millióról öt év árú, de 5 százalékos áfakörbe tartozó hagyományos versenytársánál. Zentai Péter László lapunknak elmondta: bár uniós tisztviselők nyilatkozatai alapján akár már 2013-ban megváltozhat a szabályozás, s eltűnhet a nyomtatott és a digitális könyv közti jogi különbség, ennek némileg ellentmond, hogy az Európai Bizottság bő egy hónapja eljárást indított Franciaország és Luxemburg ellen, mert a két tagállam önkényesen csökkentette az e-bookok áfáját. Magyarországon az MKKE adatai szerint tavaly 411,5 millió forint értékben adtak el digitális könyvet, ami jelentős növekedés az előző évhez képest, alatt tizenkétszeresére ugorhat az értékesítés. A prognózis szerint 2016-ban az előző évhez hasonlóan Észak-Amerika lesz a legnagyobb piac, a teljes globálisforgalom 60 százaléka koncentrálódhat erre a régióra, miközben Nyugat-Európa és Ázsia részesedése egyaránt 13 százalék körül alakulhat. de a szegmens piaci részesedése így is 0,7 százalékos volt. Ezzel azonban csak az Egyesült Államokhoz képest vagyunk nagyon elmaradva, az uniós átlaghoz viszonyítva már messze nem annyira. Az elmúlt évben például Németországban sem érte el az e-könyvek eladásából származó bevétel a teljes könyvpiaci forgalom 1 százalékát. Piaci szereplők tapasztalatai szerint ebben az évben tovább bővült a forgalom. Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója például lapunknak elmondta, hogy az előző hónapokban a Bookline és a Líra érdekeltségébe tartozó, kizárólag digitális kiadványokat forgalmazó társaság bevételei több száz százalékkal haladta meg az előző évit. Igaz, hogy ebben komoly szerepet játszottak a társaság fejlesztései is, azonban a kereslet az egész piacon bővült. A szakember szerint ezért a szegmens részesedése az idén átlépheti az 1 százalékot a teljes értékesítésből. Ezt segítheti, hogy az e-köny- vek az adóhátrány ellenére átlagosan 30 százalékkal olcsóbbak a papíralapúaknál, akad olyan kiadó is, amely fél áron adja e-bookjait. A hosszabb távú növekedéshez és a meghatározóbb piaci részesedés eléréséhez ugyanakkor még számos változásra lenne szükség. Zentai Péter László jelezte: az uniós adó- szabályozás módosítása mellett a jogbiztonság és a kalózkodás visszaszorítása területén is mielőbb lépni kellene, de a kiadók érdeklődésének fokozódása is komoly lökést adhatna a szegmensnek. Utóbbi területen egyébként Csordás Attila szerint tapasztalható fejlődés: a tavalyi 3500 után az idén akár az 5000-t is elérheti az új e-bookok címszáma. Igaz, hagyományos kiadványokból tavaly 12,5 ezer új címet dobtak piacra az MKKE adatai szerint. Mégis jelentős előrelépés, hogy már sikerlistás könyvek is megjelennek digitálisan. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg korábban két év is kellett ahhoz, hogy a keresettebb könyvek elérjék a 100- as példányszámot, ma erre másfél hónap is elég. Dinamikus bővülés előtt állhatunk A Nokia kiáll a windowsos telefon mellett a nokia a múlt héten a Qt szoftverfejlesztéssel foglalkozó leányvállalatán túl 500, a finn gyártóhoz tartozó szabadalmat is értékesített. A szoftverfejlesztő árát nem közölték, de ennek hiányában is pozitívnak értékeljük a lépést, ugyanis jelentős veszteség nem keletkezhetett az eladáskor a Qt alacsony bekerülési értéke miatt. Ugyanakkor ez jelzi, hogy a Nokia kiáll a Windows-alapú rendszer mellett. A szabadalmakat a Vringo vette meg 22 millió dollárért. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Biztosok az egyetemeken közpénzek Kiterjeszti a kormány az intézményfelügyeletet Nem csak felsőoktatási intézményekhez rendel ki a kormány költségvetési felügyelőket, ezzel az eljárással több más intézménynek is meg kell hamarosan ismerkednie. Ez olvasható ki abból a kormányzati indoklásból, amely felügyelők hét egyetemre és főiskolára történt kirendelését követte. A felügyeleti tevékenység célja a közpénzfelhasználás hatékonyságának, szabályszerűségének és átláthatóságának javítása, valamint a tartósan kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtése - írta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány fokozatosan terjeszti ki a költségvetési felügyelet intézményét, amely jelenleg elsősorban a felsőoktatás, az egészségügy és a kultúra területén működik - közölte a tárca. A indoklás arról is szól: a költségvetési felügyelő egyrészt az intézmények felé közvetíti a gazdaság- és a költségvetés-politika céljait, elvárásait, másrészt jól hasznosítható gyakorlati tapasztalatokkal szolgál a költségvetési tervezéshez. Az NGM szerint ezt a szerepét annál hatékonyabban tudja ellátni, minél szélesebb körét fedi le a közpénz felhasználásával gazdálkodó intézményeknek. A szaktárca tehát magabiztos, az egyetemek és főiskolák kevésbé. A múlt heti intézkedés hét oktatási intézményt érint: költségvetési főfelügyelőt rendeltek ki az ELTE-hez, míg a Miskolci Egyetemnél, a Budapesti Gazdasági Főiskolánál, a Dunaújvárosi Főiskolánál, az Eötvös József Főiskolánál, a Nyíregyházi Főiskolánál és az Eszterházy Károly Főiskolánál költségvetési felügyelő működik majd. Lapunk megkeresett több érintett intézményt, valamint a Rektori Konferenciát is, ám ők nem kommentálták a döntést. Volt olyan hely is, ahonnan azt a választ kaptuk: ugyanany- nyit tudnak az eset hátteréről, mint az újságolvasók. bSZ. I. Strandok Éjszakája Legalább nyolcvanezren szórakoztak a Strandok Éjszakája rendezvényen, amelyhez negyven strand és gyógyfürdő csatlakozott az idén. A látványos programok csaknem duplaannyi embert vonzottak, mint egy éve. Fotónkon a budapesti Palatínus strand.
