Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-02 / 180. szám
2012. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI TÜKÖR Papíron már megmenekült zsinagóga Építészek ötleteitek arról, mi is legyen az imaházzal Az elmúlt évek igencsak megviselték a több mint 80 éves gyöngyösi zsinagógát, amiben immár húsz éve egy bútorüzlet üzemel HÍRSÁV Később veszik át az iskolát hatvan Az önkormányzat régi tervei között szerepel, hogy működtetésre átveszik a Kocsis Albert Zeneiskolát. Az elképzelések szerint e lépésre a tanévkezdés előtt került volna sor, de erre - mint a legutóbbi rendkívüli képviselő-testületi ülésen elhangzott - nincs lehetőség, mivel a város nem kap állami támogatást a váltásra. Legközelebb decemberben tárgyalnak a témáról. ■ T. 0. Éjszakánként módosított menetrend HATVAN AugUSZtUS 12-éig karbantartást végeznek a Hatvan és Hort-Csány állomások közötti vasútvonalon. A munkálatok jelentősen csak egy menetrend szerint közlekedő szerelvény - az 15008 számú belföldi gyorsvonat - közlekedését érintik, ami módosított menetrend alapján érinti a jelzett településeket, de a többi személyszállítónál is számolni kell némi késéssel. ■ T. 0. Lengyel-magyar közös táborozás lőrinci A testvérvárosi kapcsolatok keretében a Hunyadi Mátyás Általános Iskola ötödik éve szervez közös táborokat a lengyel Zdunska Wola térség kisdiákjaival. A cél egymás kultúrájának megismerése, az idegennyelvi kommunikáció gyakorlása. Idén a lőrinciek Szilvásváradon láttak vendégül tizenöt lengyel diákot és tanáraikat. A házigazda gyerekek jutalomból kapták ezt a lehetőséget. ■ T. 0. Sok program várt a gyerekekre Mire használható egy zsinagóga, ami eredeti funkcióját már évek óta nem tölti be? Erre a kérdésre keresték a választ fiatal építészek Gyöngyösön, ahol az imaházban már régóta egy bútorbolt üzemel, ám ez is a végnapjait éli. Juhász Marianna- A kevés pénzből, de annál nagyobb lelkesedéssel készült tervek arra is jók, hogy a gyöngyösiek felismerjék, milyen nagyszerű lehetőségek és értékek rejlenek a városukban - mondta Dévényi Tamás Ybl-díjas építész, aki szerint Gyöngyös elevenére tapintottak akkor, amikor a Határtalan építészet elnevezésű tábor résztvevőivel egy új formába öntött új funkciót kerestek a Fő tértől csupán egy-két perc sétára álló zsinagógának. Az 1929-ben Baumhorn Li- pót és Somogyi György által tervezett zsinagóga az 1992-es átépítés óta bútoráruházként funkcionál. Az épület és az azt körülvevő környezet méltatlan az imaházhoz és a városhoz is. A határon innen és túlról a táborba érkező tíz fiatal építész úgy határozott, hogy szabadjára engedik fantáziájukat, majd megtervezik: szerintük hogyan lehetne méltóbb funkciót találni az ország második legnagyobb zsinagógájának. Ebben volt segítségükre konzulensként Prof. Dr. Klein Rudolf „zsinagógaszakértő”, valamint az év fiatal építésze, Valkai Csaba, illetve Pethő László Molnár Pé- ter-díjas építész. Az alkotótábor egyik szervezője, a gyöngyösi születésű Báry. Anikó építész elmondta: társai egy hétig dolgoztak azon, hogy a zsinagóga szerepét újragondolják. Az épület jellege ugyanis lehetőséget ad arra, hogy ne csak imaház szerepét töltse be. A zsinagóga, a katolikus templommal ellentétnénieti László, a gyöngyösi' önkormányzat főépítésze örömmel fogadta a táborozok terveit, és véleménye szerint az elképzelések többsége alkalmas a megvalósításra. - A legnagyobb turisztikai vonzereje a fürdőnek lenne, de ha a gyakorlatiasság szempontjából vizsgáljuk a tervezeteket, akkor a művészetek háza funkció a legreálisabb. Ez településrendezési szempontból ben, nem egy felszentelt hely. A zsidók közösségi térként használták, mindig arra, amire éppen akarták, vagy amire adott alkalommal szükségük volt. A zsinagóga attól lesz a gyülekezés háza, hogy az emberek beviszik oda a vallást. A fiatal építészek elképzeléseihez tervek is születtek, amelyeket a zsűrizést követően csupán csak néhány óra hosszáig tartó kiállításon mutattak be az érdeklődőknek. A munkatervek fele a művészeteknek engedné át a csarnokszerű épületet, ahol a későbbiekben kiállításokat szerveznének, de jutna hely a művészeti csoportoknak, valamint kávézónak, egy mozgatható színpadnak és egy olvasóteremnek is. Adottis találó lenne, és a városnak is ténylegesen szüksége lenne egy olyan kulturális térre, amely alkalmas galériának, gyűjtemények bemutatására, vagy akár egy városi pantheon kialakítására - vélekedett a főépítész, aki szerint az ötletek azért is nagyon-nagyon jók és hasznosak, mert a zsinagóga környezetének a megújításával is foglalkoznak. ságaiból kifolyólag a zsinagóga alkalmas is lenne arra, hogy reprezentatív épület váljon belőle, ahol bálokat, hangversenyeket is lehetne szervezni. A fiatal építészek egy csoportja fürdőt, mások mozgatható dobozokkal kialakítható vásárteret álmodtak a zsinagógába. A látványtervekkel is kiegészített kiállításon Bozsik István alpolgármestertől egyebek között megtudtuk: a Gyöngyösre szervezett alkotótábor éppen „kapóra jött”, mert fél évvel ezelőtt a zsinagóga tulajdonosa felajánlotta a városnak megvételre az épületet. A városvezető megköszönte a fiatalok munkáját és ötleteit, hiszen szinte valamennyit érdemesnek találta a továbbgondolásra. Németi László gyöngyösi főépítész Egy többfunkciós művészetek háza tényleg kell JEGYZET n De tényleg áldd meg! nem sok olyan náció lehet a világon, amelynek a himnusza ne buzdítana, ne mozgósítana. A miénkénél sokkal ifjabb, netán gazdaságilag és szervezetileg kevésbé fejlett államalakulatok képviselői tekintenek csillogó szemmel és duzzadó önbizalommal a jövőbe, ha meghallják a nemzeti imájukat. A mi himnuszunk első versszaka - éppen az első, a legfontosabb - ezzel szemben melankolikus úgy a dallamát, mint a mondanivalót tekintve. Lassú, önsanyargató, nehezen énekelhető. Nincs mit csodálkozni azon, ha - mint az olimpián is lát- tuk-hallottuk - az idegen zenészek eltévesztik, hibásan vagy nem az Erkel által megálmodott ritmusban veszik fel. Aztán nem marad egyéb, csak a tiltakozás. képzeljük el, hogy a La Marseillaise vagy a God Save the Queen szólna alig felismerhetően a hangszórókból! Vagy mi lenne, ha a román, a szlovák, a szerb himnuszt adnák elő hibásan a házigazdák zenefelelősei - kivált, ha azok történetesen mi lennénk, de hát ez már másik történet. Emlékezhetünk, mennyire felháborodtak - joggal - a kazahok, amikor egy félreértés miatt paródia szólalt meg aranyérmesük ünneplésekor. nem az eretnekség mondatja velem az egyelőre még a legtöbbek által elképzelhetetlennek tűnő átgondolkodás igényét, hogy Himnuszunk megérett legalább a megreformálásra. Ha már a szöveg nem tüzel, legalább a zene lehetne lelkesítőbb és a hallás nélküliek számára is befogadhatóbb. Érvényes ez amúgy a Szózatra is (nem az Illés Lajos-, hanem az Egressy-féle változatra), viszont ennek a szövege - engem legalábbis - nem sírva vigadóvá tesz, hanem azzá, ami lenni szeretnék. Büszke magyarrá. Az új egri bankfiók csak első a sorban OTP A környékbeliek XXL századi környezetben intézhetik pénzügyeiket Ha lesz pénz, folytatják a víztorony felújítását Ünnepélyesen átadták az OTP Bank legújabb fiókját Egerben, az Agria Parkban. Az összesen 816 négyzet alapterületű, ebből 260 négyzetméteres ügyféltérrel rendelkező fiók a legmodernebb a magyar bank hazai kirendeltségei közül. Egyfajta minta a többi nagyvárosi, úgynevezett zászlósfiók átalakításához. Barkó József, az OTP Bank északkelet-magyarországi régiójának ügyvezető igazgatója elmondta, a fejlesztés nem állt meg a hevesi megye- székhelyen, hiszen a Széchenyi úti épületet az év végéig fölújítják, hogy nagyobb kapacitással tudják kiszolgálni a hozzájuk fordulókat. Az ünnepségen jelen volt Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is. - Egy új fiók nyitása mindig öröm, ugyanis a jövőbe vetett hitet is jelzi. Sajnos, a válság jobban elhúzódik, mint azt bárki várta volna, ám talán már kifelé jövünk abból. Egerben mind az ügyfelek, mind a munkatársak rászolgáltak a korszerű környezetre - mondta Kovács Antal. A következő években további fiókok felújítását tervezi a pénzintézet. Négy-öt nagyvá- | rosban találkozhatnak majd az | egri koncepciónak megfelelően f átalakított kirendeltséggel a t lakossági és vállalati, önkor- £ mányzati ügyfelek. ■ T. B. Az átadás: Brezovcsik Zsolt fiókigazgató, Kovács Antal és Barkó József gyöngyös Befejeződött a víztorony kupolájának felújítása. Az alpinisták által elvégzett munka eredményét a városvezetőknek is megmutatta az épületet üzemeltető Heves Megyei Vízmű Zrt. gyöngyösi ki- rendeltsége, amely saját költségvetéséből gazdálkodta ki a rekonstrukcióhoz szükséges 7 millió forintot. Kovács László, a vízmű főmérnöke elmondta: a kupola után szükség lenne a műemléki épület további felújítására is. Ha a cég rendelkezik majd a kellő anyagi fedezettel, akkor jövőre a homlokzat és a vakolat javításával, a belső folyosó helyreállításával, illetve a víztornyon lévő úgynevezett alsó szoknyarészhez tartozó kistető felújításával folytatódik a beruházás. A tervek megvalósítása előtt azonban egyeztetniük kell majd a műemlékvédelmi hatósággal is. Az 1927-ben elkészült gyöngyösi víztorony a XX. század elején Magyarország egyik legmodernebb városi közműüzemének számított. Az épület ma is fontos funkciót tölt be a város vízellátásában, hiszen tározóként üzemel. A Heves Megyei Vízmű Zrt. gyöngyösi kirendeltsége innen látja el ivóvízzel Gyöngyös felsővárosi részét, illetve Gyöngyössolymost és Gyöngyösoroszit is. ■ J. M.