Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-06 / 157. szám

2012. JÚLIUS 6„ PÉNTEK MARKHOT FERENC KÓRHÁZ 5 Lezárult a vita: újra a kórház üzemelteti az intézeti patikát Törés, ficam garmadával szünidő A sürgősségin nyáron ötödével több páciens jelentkezik Hivatástudata és emberszeretete segítette négy évtizeden át gyógyszertár Hat éven ke­resztül, 2006-tól külső cég üzemeltette a Markhot Ferenc Kórház intézeti és a vényfor­galmas patikáját. Ám július elejétől újra a gyógyintézmény működteti a gyógyszertárakat. Dr. Fűtő László ügyvezető igaz­gató tájékoztatása szerint ez azért is jelentős esemény az intézmény életében, mert ezzel csökkenthetik a veszteségei­ket. A 2006-ban kiszervezett patikaüzemeltetés után fizetett jutalék ugyanis havonta több mint tízmilliós plusz költsé­get jelentett az intézménynek. Ezt most megtakaríthatják. A gyógyszertár kiszerve­zésének körülményei miatt a Heves Megyei Önkormányzat korábban vizsgálatot kezdemé­nyezett a hatóságnál. A kórház mai vezetése pedig bejelentette a HungaroCare Kft.-nek, hogy eláll a kifejezetten hátrányos szerződéstől. A cég ezt a szán­dékot bíróságon támadta meg. Hosszas egyeztetés során ezt a nézetkülönbséget zárták le jú­lius 3-án, közös megegyezéssel az Egri Városi Bíróságon.- Örülünk, hogy az ügy megnyugtatóan rendeződött, visszavettük a patikát. Olyan tevékenység kerül ismét a kórház fennhatósága alá, ame­lyért korábban úgy fizettünk ki súlyos összegeket, hogy tudtuk: magunk is el tudnánk látni. A visszavétellel járó meg­takarítások hozzájárulhatnak az alulfinanszírozott kórház veszteségének csökkentéséhez - mondta dr. Fűtő László. ■ Dr. Fűtő László ügyvezető igazgató A nyár veszélyes üzem. Ezt pedig legjobban a kórház­ban dolgozó orvosok tudják. Az egri Markhot Ferenc Kórház traumatológusa, dr. Kincses Miklós és kar­diológusa, dr. Hanis Béla a tapasztalatok mellett jótaná­csokkal is szolgál. Guti Rita- A nyári vakáció harmadik hetében járunk, de már most tapasztalható a sürgősségi osz­tályon, hogy 15-20 százalékkal több a sérülten érkező gyermek- mutatott rá dr. Kincses Mik­lós. - Elsősorban a kerékpáros, görkorcsolyás, gördeszkás, il­letve a játszótéri balesetek el­szenvedői növelik a forgalmat a traumatológián. A leggyakorib­bak a felső végtagi sérülések, törések, fejsérülések, zúzódá- sok és az agyrázkódás. ■ Nem veszélytelen a nyári vakáció. Nyáron húsz százalékkal több balesetest látnak el a sürgősségi osztályon a traumatológusok. A vakációs balesetek mellett nyaranta a motorbalesetekben sérülnek többen, de a ház kö­rüli munkák sem veszélytele­nek. Sokan fognak papucsban a gyep kurtításába. Ezekben a lábbelikben nem olyan bizto­sak a lépéseink, ráadásul sem­mi nem védi a lábujjakat, köny- nyebben sérülnek. Több kézsé­rülést is el kellett már látniuk a traumatológusoknak, amelyet a fűnyíró tisztítása közben szereztek a kerttulajdonosok. A gép kikapcsolásáról feled­keztek meg.- Nem csupán a piacon jár­va tapasztaljuk kollégáimmal azt sem, hogy mikor köszönt be a cseresznyeszezon. Sokan saját fizikai állapotukat vagy éppen a gyümölcsfa teherbí­rását becsülik meg rosszul, eséskor a gerincük sérül a leg­gyakrabban. Meglepő, de tény, hogy tavaly augusztusban több csípőtáji sérüléssel jelentkező idős beteget kezeltünk az egri kórházban, mint amennyi a té­li, csúszós időben előfordul.- Az időjárási tényezők ko­Játszótéren lazítanak. A vakáció Idején több gyerek fejezi be a délutáni mászókázást a sürgősségi osztályon. moly befolyással bírnak a ve­getatív idegrendszerre - hívta fel a figyelmet dr. Hanis Bé­la. - Ez a hatás csak erősödik, ha valakinek van valamilyen egészségügyi problémája: cu­korbeteg, magas a vérnyomá­sa, vagy szívpanaszai vannak. Nemcsak a hőmérséklet, de a légnyomás, a páratartalom, a levegő ionizációja is befolyásol­ja közérzetünket. A kardiológus tapasztalata szerint a szívinfarktus vagy a stroke nem a nyár betegsége. Ezek sokkal gyakrabban for­dulnak elő a frontokkal tarkí­tott évszakokban, tavasszal és ősszel. A kánikulában inkább a vérnyomás szabályozása szen­ved zavart, a szívelégtelenség is gyakoribb. Létfontosságú ilyenkor a folyadékvesztés ellensúlyozása, ráadásul cél­szerű ezt ásványvízzel tenni, hogy a bőrön keresztül távozó ásványi anyagokat, a káliumot, magnéziumot pótoljuk. Ezek megfelelő koncentrációjára szüksége van testünk motorjá­nak a megfelelő működéshez. Az ionvesztést emellett úgy mi­nimalizálhatjuk, hogy a lehető legkevesebbet tartózkodunk a tűző napon, és nem terheljük szervezetünket. Ezt a szívbe­tegeknek nagyon szigorúan be kell tartaniuk. A rendszeresen szedett gyógyszerek adagolá­sát a lehető legfegyelmezetteb­* v Dr. Hanis Béla kardiológus ben kell végezni kánikula ide­jén. Érdemes a kezelőorvossal egyeztetni a vízhajtók dózisát. Attól viszont mindenkit óvnék, hogy erről maga döntsön. A bukósisak súlyos sérüléstől óvhat meg Dr. Kincses Miklós traumatológus A GYEREKBALESETEKBŐL adó­dó sérülések súlyossága mér­sékelhető, ha a vakációzó gyerekek védőfelszerelést használnak. Biciklizéshez bu­kósisakot, a görkorcsolyázás­hoz térd-, illetve könyökvédőt. fontos tudni, hogy a sürgős­ségi osztályon éjjel-nappal fogadják a betegeket, jobb, ha a súlyosnak tűnő sérülé­sek ellátását a lehető legrövi­debb időn belül szakemberre bízzuk. A kartörés gyanújá­nál elég, ha egy kendővel fel­köti a kart a szülő, nyugalom­ba helyezi. Az elmozdult, tö­rött csont helyretételével jobb, ha nem próbálkozunk. ha egy nagyobb esés után, amikor a gyerek beüthette a fejét, szédülésre, hányingerre panaszkodik, akkor felmerül­het az agyrázkódás gyanúja, amely szintén szakszerű ellá­tást igényel.- egész életemben úgy vé­geztem az ápolói munkámat, ahogyan elvártam volna, hogy az édesanyámat ápolják má­sok. A szeretet nagyon fontos ebben a hivatásban - mondta Palotai Györgyné nyugdíjas szakápoló, akinek munkáját a Semmelweis-napon főigazgatói dicsérettel ismerték el. A szak­ápoló majd negyvenéves mun­ka után tavaly szeptemberben vonult nyugdíjba, jelenleg ön­kéntesként, heti egy napon se­gíti egykori kollégái munkáját.- Véletlenül kerültem Eger­be, amikor 1970-ben leérett­ségiztem Sátoraljaújhelyen. Tanáraim, akik jól ismertek, ajánlották az ápolói hivatást. Igazuk lett, mert több évtized után azt mondhatom, olyan emberként mentem nyugdíjba, aki mindvégig olyan munkát végzett, amit igazán szeret. Palotai Györgyné 1972-ben végzett ápolóként, és éppen a Semmelweis-napon, július elsején kezdett dolgozni a me­gyei kórház traumatológiáján. Nyugdíjasként az élteti, hogy hetente egy napot a kórházban tölthet önkéntesként. Az élet örömét jelenti neki, ha mosolya megnyugtat egy beteget. Az is fontos számára, hogy érzi: kol­légái becsülik. Önkéntesként segédápolói feladatokat végez: ez az a terület, ahol a legtöbbet adhat a rászorulóknak.- Egyáltalán nem bánom, hogy fizetés nélkül teszem, in­kább úgy érzem, akár fizetnék is azért, hogy ott lehessek, se­gíthessek - mondta. ■ Palotai Györgyné volt szakápoló A műtőben tudni kell dönteni Türelem nélkül nincs siker előlépett Dr. Kovács Edit sebészt a határozottsága segítette előmenetel Dr. Geda Zsuzsanna hűséges a munkahelyéhez Már kisgyermekkorában azt mondta, ha kérdezték, orvos akar lenni. Dr. Kovács Edit se­bész számára ez akkoriban még csak annyit jelentett, ta­nulni akar, hiszen munkás­család gyermeke. Később, is­kolásként, már azt is tudta, sebész lesz, mert akkor ő ezzel a szakterülettel azonosította az orvoslást. Az egyetemi évek alatt aztán megmaradt ez a szi­lárd elhatározás, csupán a vég­zéshez közeledve inogott meg kissé abban, biztosan tudja-e vállalni nőként ezt a jó állóké­pességet igénylő hivatást.- Megpróbáltam - mondta -, és munka közben jöttem rá, hogy nem is az állóképesség a Dr. Kovács Edit sebész jó sebész legfontosabb tulajdon­sága. A döntőképesség, a hatá­rozottság sokkal fontosabb. A műtőben tudni kell dönteni. Az elmúlt több mint harminc év azt bizonyítja, jól gondoltam. A Semmelweis-napon fő­orvossá előléptetett doktornő egyedüli nő a kórház sebész­csapatában. Azt mondja, soha nem érezte ezt hátránynak. Egy kicsivel kellett többet le­tennie az asztalra pályakez­dő nőként, hogy elfogadják. Ez 1978-ban volt, ma is első munkahelyén dolgozik. Legna­gyobb szakmai sikerének azt tartja, ha az utcán, a szerelőnél, vagy a boltban odaint egy volt páciense: jól vagyok! ■ Első és mindmáig egyetlen munkahelyén azzal foglalko­zik a Semmelweis-napon ad­junktussá előléptetett dr. Geda Zsuzsanna pszichiáter, ami­vel mindig is szeretett volna. A doktornő azt mondja, azért választotta ezt a szakterületet, mert itt az egész emberrel fog­lalkozhat, annak testi és lelki bajait együtt kell kezelni. 1992- ben friss diplomásként ke­rült a Markhot Ferenc Kórház pszichiátriai osztályára, ahol azóta is jól érzi magát. Pszichiátriai, pszihoterápiás, valamint pszichiátriai rehabili­tációs szakvizsgával rendelke­zik, sokféle problémával jelent­kező pácienssel találkozik nap Dr. Geda Zsuzsanna pszichiáter mint nap, de talán a depresszió kezelése áll hozzá a legköze­lebb. Nem egy látványos szak­ma az övé, mégis azt mondja, vannak igazi sikertörténetek, amikor a hétköznapi életben már nem boldoguló embernél olyan jó állapotot tudnak elér­ni, hogy legalább segítséggel, de vissza tud térni a mindenna­pi életéhez. Ám ezért dolgozni kell, hiszen ezek a sikerek nem jönnek könnyen. Ehhez viszont fontos a biztos családi háttér. Szintén orvos férjével két gyer­meket nevelnek. Ahhoz, hogy szakmai és otthoni feladatai­ban jól tudjon teljesíteni, türe­lemből nemcsak neki, a család­nak is jól kellett vizsgáznia. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom