Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-07 / 158. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2012. JÚLIUS HÍREK Nemzeti összetartozás a trianoni békediktátum 92. évfordulóján, június 4-én Mis­kolcon megemlékezést tartot­tak. A nemzeti összetartozás napjának megünneplése 12 órakor kezdődött. A mis- kolc-mindszenti templomban a történelmi egyházak kép­viselői és hívei ökumenikus istentiszteletet tartottak. Ez­után átvonultak a népkerti or­szágzászlóhoz, ahol a magyar himnusz alatt félárbocra eresz­tették a nemzeti lobogót. Megmentik a romot a csatárlánc nevű önkéntes csoport kezdeményezésé­re indultak el a 13. századi, bükkszentléleki pálos kolos­torrom megmentéséért azok a régészeti és műemlékvé­delmi munkálatok, melyeket a miskolci Herman Ottó Mú­zeum munkatársai végeznek. A kezdeményezéshez eddig 24 támogató cég csatlakozott. Jelenleg a gótikus templom­rom még meglévő diadal­ívének a megerősítése, és a templom melletti, fold alatt lévő kolostor alapfalainak a feltárása zajlik. Véradó kispapok az egri Hittudományi Fő­iskola és az Érseki Papnevelő Intézet országos harmadik helyezést ért el az 1000 fő alatti főiskolák véradóverse­nyében. A díjat Gortva József, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és az Or­szágos Vérellátó Szolgálat Egri Területi Vérellátója képviselő­je az évzárón adta át. Könyvtári éjszaka az egri Főegyházmegyei Könyvtár június 16-án első alkalommal kapcsolódott be a Múzeumok Éjszakájának rendezvényeibe. Több szá­zan voltak kíváncsiak 19 és 23 óra között a könyvtár ér­tékeire, köztük sok olyan eg­ri, aki sohasem látta a város kiemelkedő látványosságát. Az első búcsú az új homrogdi római kato­likus templom első búcsú­ját június 10-én tartották. Ez nemcsak az egyházközség, hanem az egész falu ünnepe volt, hiszen nagy igyekezettel készültek az Űrnapja méltó megünneplésére. Az utcákon felállított sátrakat igényesen feldíszítették, ezzel is kifejez­ve az Eukarisztia iránti tiszte­letet. A szentmise főcelebrán- sa Kovács Sándor főesperes, kolozsvári plébános volt. sraKi + y Miskolc: FM95,1 • Egor: FM 91,8. Sátoraljaújhely: FM 90,6 Hatvan: FM 94,0 Tokaj: FM 101,8 3300 Eger, Széchenyi u 5. Telefon. 36/510-610 «Fa* 36/510-614 E-mail.info@szentistvanradio.hu • Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával? Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Floma János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES;;. HÍR1AP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 ^ Egyedülálló érdekességek Újjáépül a gyöngyösi kincstár Hazánk második legértéke­sebb, elsősorban szakrális ötvöstárgyakat bemutató egyházi múzeumaként tart­ják számon a Gyöngyösi Szent Bertalan-templom Kincstárát. Húsz ötvöstárgy az 1699-es karlócai béke előtt készült, tizenkettő a mohácsi vész előtti, illetve félezer éves könyveket, mise­ruhákat, fából készült szob­rokat is őriznek. A tárlatnak helyet adó épület fel­újítása végre elkezdődött - tud­tuk meg Juhász Ferenc espe­res-plébánostól ezért a mun­kálatok befejezéséig a gyön­gyösi Szent Bertalan-templom északi karzatára költözött a kincstár. Az értékes és gaz­dag anyagból a rekonstrukció idején XVII. századi könyveket, nyomtatványokat, egyéb írásos emlékeket, ötvöstárgyakat, il­letve XVIII. századi miseruhá­kat láthatnak az érdeklődők. Az egyházi múzeum felújítá­sa azért vált esedékessé, mivel több mint harminc esztendeje A kincstár a liturgikus ötvöstárgyak tekintetében az ország második legértékesebb egyházművészeti gyűjteménye változatlan formában és romló állapotban fogadta a látogató­kat. Az európai uniós pályá­zattal és a gyöngyösi önkor­mányzat támogatásával közel 300 millió forintot érő beru­házással teljesen átalakul a kiállítótér. Újdonságot jelent majd az országosan is egyedül­álló két restaurátor-műhely, az egyik az ötvöstárgyaké, a másik a textíliáké. Ezek a tényleges restaurátori mun­kán, vagyis a régi tárgyak javításán túl, úgynevezett „kétüléses” munkahelyként is működnek, vagyis a mester mellett egy tanuló sajátíthat­ja el a szakmai fogásokat. Rá­adásul az évente negyvenezer látogatót fogadó múzeumban ezek látványműhelyként is működnek. Ezen kívül a kor elvárásainak megfelelően aka­dálymentesítik az épületet: liftet építenek, illetve a leg­modernebb info-kommuniká- ciós rendszerekkel látják el a kincstárat. Szintén pályázati támogatásból újul meg a Szent Bertalan-templom oldalában lévő, régészeti leleteket védő épület is. Hozzákezdtek a fa­bódé bontásához, amely elta­karja az ott lévő régészeti fel­tárást. A nyár végére elkészül az üvegfalakkal rendelkező védmű, amely biztosítja a ré­gészeti kincsek védelmét, de ezzel együtt lehetővé teszik azt is, hogy az egykori Szabó­céh által épített gótikus Szent Anna-kápolna alapfalait lát­hassa a nagyközönség. ■ G. L. Babits Mihály Jónás imája Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vágyén lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s úgy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelző karókat gátakat Óh bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos utakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kínoknak eleven süket és fonó sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy még vakabb és őrök Cethal szájában végkép eltűnők, a régi hangot s szavaim hibátlan hadsorba állván, mintő súgja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele esteiig vagy mig az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak. BABITS MIHÁLY (1883- 1941) költő, író, irodalom- történész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Mit jelent a katolikus iskola? Órai pillanatkép: jó közösség formálódik a miskolci Fráterben A most lezárult tanévben 19 intézmény működött az Egri Főegyházmegyében egyházme­gyei és 14 szerzetesi fenntar­tásban. Óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, valamint kollégium és zeneis­kola is. Tavaly szeptemberben kilenc intézmény csatlakozott ehhez a közösséghez. Lapunk diákokat kérdezett meg arról, mit jelent számukra, hogy kato­likus iskolába járhatnak. A mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola 8/b osztályából ketten válaszoltak. hodos Klaudia: - A katolikus iskola számomra egyfajta biz­tonságot jelent, ahol gyakorol­hatom a vallásomat. A tanárok nagy gondot fordítanak arra, hogy megmutassák a helyes utat. Minden tanítási napot imá­val kezdünk, rendszeresen ve­szünk részt szentmiséken. Az iskolában lelki napokat is tar­tunk, ahol a hitoktatók és lelké­szek közreműködésével mélyü­lünk el a keresztény vallásban. SÁROSI BOGLÁRKA: - Első osztályos korom óta ide járok. Az intézmény jól felszerelt, mo­dern, otthonos és tiszta. A ta­nárok kedvesek, barátságosak és segítőkészek. Ha bármilyen gondunk van, nyugodtan for­dulhatunk hozzájuk. Nagy fi­gyelmet fordítanak testi, szel­lemi, erkölcsi és lelki nevelé­sünkre. Rendre és fegyelemre tanítanak minket, rámutatnak hibáinkra, és arra ösztönöznek, hogy a legjobbat hozzuk ki ma­gunkból. A különböző tanulmá­nyi és sportversenyekre is segí­tenek felkészülni. Hitoktatóim megtanítottak, hogy tiszteljem és szeressem Istent, a családo­mat és az embertársaimat. A miskolci Fráter György Ka­tolikus Gimnáziumról hárman mondták el élményeiket. TÓTH BERNADETT: - Nagyon jó dolog katolikus iskola diákjá­nak lenni. A közös szentmisék, lelkigyakorlatok, zarándoklatok és osztálykirándulások jó közös­séggé kovácsoltak bennünket, és egész életre szóló élményt adtak. Tanáraink szíwel-lélek- kel azon fáradoznak, hogy nem­csak a mindennapokban, hanem a versenyeken is minél eredmé­nyesebbek lehessünk. Büszke vagyok arra, hogy ebben az is­kolában folytathatom tanulmá­nyaimat, bízom abban, hogy itt tehetem le az egyetemi tanulmá­nyaimhoz szükséges érettségi vizsgákat is. czapák ATTILA: - A négy év so­rán nagyon sok élményben volt részünk. Mindezt tömören úgy fogalmazták meg: Isten fénye: út a sötétben. Számomra fráte- res diáknak lenni azért jó érzés, mert a sikeres érettségire való felkészítésen kívül tanáraim és lelki vezetőim életcélt is adtak. TAKÁCS MÁTÉ: - A katolikus gimnázium morált adott, azok­ban az években figyelt oda a nevelésemre, amikor a legbefo- lyásolhatóbb voltam. Gerinces­ségre és egyenességre oktatott, megtanított az elöljáróimba vetett bizalomra és arra, hogy csapatmunkával képessé válha­tunk megoldani a nehézségeket is. A katolikus iskola lehetősé­get ad a jellemfejlődésre, raj­tunk múlik, hogy erre nyitottak vagyunk-e. ■ H. J. Egerszalóki találkozó az Egerhez három kilométerre lévő Egerszalókon harminc éve, 1982-ben rendeztek először ifjú­sági találkozót, a helyi plébániá­hoz tartozó szabadtéri területen. Ma a rendezvény már országos méretű, sőt régóta a határainkon túlról is szép számmal érkeznek fiatalok. Idén július 18. és 22. kö­zött tartják a 30. összejövetelt. A Kerényi Lajos atya nevével fémjelzett lelkigyakorlat minden évben egy meghatározott téma körül épül fel, amelyről számos, az egyházi és a civil életből meghí­vott előadó tart felejthetetlen elő­adásokat. A jubileumi téma: a Hit éve - új evangelizáció. A modem keresztény könnyűzenével, és fiatalos lendülettel átszőtt, mégis léleképítő találkozó felejthetetlen élményt kínál. (További részle­tek: www.szalokitalalkozok.hu honlapon.) ■ A természet kiáltása Ha békére törekszel, védd a teremtett világot! (XVI. Benedek pápa) az egész teremtett világ olyan, mint egy tükör. Beletekintünk és Isten tekint vissza ránk. De a gonosz össze akarja törni ezt a tükröt, hogy ne lássunk benne semmit, vagy el akarja torzíta­ni azért, hogyha beletekintünk, akkor csak saját magunkat lás­suk meg benne. Ebben segít neki az iparosodás, a városiaso­dás, egyszóval az urbanizáció, hogy elidegenedjünk a termé­szettől és egymástól. Városok sokasága emelkedik ki a földből, növekszik és ter­jeszkedik. Az emberek elveszí­tik kapcsolatukat a természet­tel. Az állatok és a növények élettere beszűkül. Az Amazo­nas vidékén mintegy 100 ma­dárfaj léte került veszélybe, mert a fakitermelés miatt élő­helyük 80 %-át veszíthetik el. Nem beszélve arról, hogy a fák rohamos, gyors kivágásával, a „természet tüdejében” okozunk jóvátehetetlen kárt. A hamis reklámszlogenek között eköz­ben viharos gyorsasággal ter­jed: „vissza a természetbe!” De az ember nem megy visz- sza a természetbe, hanem el akarja hozni a természetet ott­honába, mert a haszonleső, ter­mészetirtó önzése miatt túl sok fát használ, és nem gondol arra, hogy ezzel is szűkíti a termé­szet életterét. „Uralkodjanak a tenger ha­lai, az ég madarai, a háziálla­tok, a mezei vadak, és az ösz- szes csúszómászó fölött, mely a földön mozog” (Tér 1.26). Ezt az uralkodást sokan kifosztásnak, kizsákmányolásnak, elpusztí­tásnak értelmezik. Ezért eddig is rengeteg állatfaj pusztult ki, de ha nem vigyázunk, még sze­gényebbekké válhatunk. Az oroszlánok száma 50 év alatt 450000-ről 20000-re csökkent. Ha ez így folytatódik, vajon mennyi idő kell, hogy végleg kihaljon az állatok királya? Az ázsiai gepárd már kipusztult. A ragadozó állatok kényszer­ből, az életben maradásukért ölnek. Az ember viszont önzés­ből, a nagyobb haszon remé­nyében gyilkol. A gonosz már nagyon sok ember szívébe be­fészkelte magát. Nem becsüljük már az emberi életet sem, az ér­ték már nem az ember, hanem a pénz, a vagyon. A természet segítségért kiált! Sorolhatnánk még tovább, hogy mennyire szürkül a világ, fogynak a szivárvány színei. Fogjunk össze a természet meg­óvásáért, hogy a benne rejlő is­teni csodák még sokáig mutas­sák utunkat a Teremtő felé. ■ Korózs Péter plébános

Next

/
Oldalképek
Tartalom