Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-09 / 159. szám

4 TISZA-TO 2012. JÚLIUS 9., HÉTFŐ ■EBSQH Félmilliárdos fejlesztés valósult meg a KözÉP-TiszA-viDÉKi Víz­ügyi Igazgatóság 475 millió forintos fejlesztése valósult meg a Sajfoki belvízöblözet térségében. A pályázat ered­ményeként négy dél-hevesi település - Pély, Tarna- szentmiklós, Tiszanána és Sarud - térségében folytak munkálatok. A meder víz­szállító képességét növelték, illetve a működési feltételek javítását szolgáló műtárgy- építéseket, a csatorna jobb üzemeltetését elősegítő léte­sítményelemek kialakítását, a megfelelő szivattyútelepek működését elősegítő beavat­kozásokat végezték el. ■ Dr. Bagi Imre a kamara díjazottja A SEMMELWEIS-NAPHOZ kap- csolódóan díjaz egy-egy kollégát a területi orvosi ka­mara is. Idén dr. Bagi Imre abádszalóki háziorvos része­sült az elismerésben, aki im­már két évtizede dolgozik az alapellátásban, és a kistér­ségi szakfelügyelői főorvosi feladatokat is felvállalta. ■ Dr. Bagi Imre az elismeréssel Fotóművészek táboroztak Füreden Tiszafüred adott otthont idén a Magyar Fotóművésze­ti Alkotócsoportok Országos Szövetsége minden évben rendszeres összejövetelének, a 29. MAFOSZ Szalonnak és a Fotóművészeti Nyári Egye­temnek. Az ország minden részéből és a határon túlról is több mint száz fotókör, fotóklub, alkotóműhely a tagja. A pályázatra csaknem 1400 kép érkezett, amelyből 75 fotót láthatnak az érdek­lődők a tárlaton. ■ A bajba jutott fürdőzők mentését jelentős mértékben segíti a teljessé vált viharjelző rendszer. Képünk egy korábbi mentési bemutatón készült. Jelzőrendszer vigyáz ránk vízbiztonság Különleges természeti viszonyokkal kell számolni A nagy széllel érkező nyá­ri viharok komoly veszélyt jelentenek a fürdőzőkre, horgászokra. A mostanra teljesen kiépült viharjelző rendszer jelentős mértékben megnöveli a biztonságot a Tisza-tónál. Szilvási Zsuzsa- Az Országos Katasztrófavé­delmi Igazgatóság működteti a rendszert, melyet a közremű­ködésünkkel alakítottak ki a Tisza-tavon - mondta el Dobai Sándor, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület elnöke. - Korábban már Poroszlón, illetve Abád- szalókon, a Kunsági-főcsatorna műtárgyán építettünk ki vihar­jelző állomásokat, melyhez pá­lyázati forrásokat használtunk fel. Ehhez társulnak azok az új állomások, amelyek teljessé teszik a rendszert, így már a szalóki strandon, Újlőrincfal- ván és Sarudon is működnek. Ráadásul a tiszafüredi központ is teljes üzemben működik, ahonnan a vezérlés történik. Ez közvetlenül kapcsolódik az Országos Meteorológiai Szol­gálathoz, a beruházást a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság saját költségve­téséből finanszírozta. Bár több évtizedes tapaszta­latokkal rendelkezünk a Bala­tonnál, az utóbbi években pedig a Velencei-tónál és a Fertő-tó­nál is kiépítettük a rendszert, a Tisza-tó egészen más jellegű feladat volt. Itt ugyanis a bur­jánzó növényzet folyamatosan alakítja a szabad vízfelületet. Amint az RSOE elnöke hozzá­tette, a Tisza-tóra a legmoder­nebb állomásokat telepítették, melyek alkalmasak arra, hogy Busl László alezredes 360 fokban jelezzék a veszélyt, így nem csak a vízen tartózko­dók, de akár a környező telepü­léseken élők is előre felkészül­hetnek az érkező viharra. A jel­zés szerint első fokú viharjelzés van érvényben, ha a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sportesz­közzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tar­tózkodni. Másodfokú viharjel­zés esetén a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ebben az esetben a vihar rö­vid időn belüli megérkezését jel­- óriási segítséget jelent szá­munkra, hogy működik a vi­harjelző rendszer a tározónál- mondta el Busi László, a Ti­szai Vízi Rendészeti Kapitány­ság vezetője. - így annak elle­nére, hogy gyakran alakul ki olyan időjárási helyzet, hogy akár másodfokú viharjelzést is el kelljen rendelni, időben érte­síteni lehet a vízen tartózkodó­kat a közelgő veszélyre. Az érintett önkormányzatok, ki­kötők, katasztrófavédelem, /né­zik. Ilyen esetben fürödni tilos! Továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közleked­ni. A másodfokú viharjelzést nagyon sokszor nem veszik fi­gyelembe a fürdőzők, pedig ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Ilyenkor számítani kell arra, hogy „porzani” fog a víz, ami azt jelenti, hogy a víz­felszín felett akár 40-50 cm magasságban is 80-90 százalé­kos páratartalmú a levegő, tehát szinte lehetetlen levegőt venni. Ilyen helyzetben arra kell töre­kedni, hogy kikerüljünk ebből a rétegből valamilyen módon. teorológiai szolgálat szakembe­rei rendszeresen egyeztetnek ezzel kapcsolatosan, szükség esetén folyamatosan tájékoz­tatjuk a fürdőzőket, horgászo­kat az időjárási helyzetről és a tennivalókról. Mindez fordítva is működik, hiszen a kikötősök általában tudják, hogy tőlük hányán lehetnek kinn a vízen a vihar közeledtekor, s adott esetben a mi munkánkat, illet­ve a vízi mentőkét is segíteni tudják információikkal. Nagy segítség számukra a viharjelző Kikotorják a csatornákat, és vízlépcső épül a halak számara fejlesztés A közbeszerzési eljárások lezárulta után hama­rosan kezdődhetnek a komplex Tisza-tó-projekt építési munká­latai. Amint Katona Gábor pro­jektmenedzsertől megtudtuk, mostanáig a közel hat és fél milliárdos beruházás támoga­tási szerződését és közbeszer­zési eljárásait készítették elő. A kivitelezések pályáztatása nemrégiben indult el, és né­hány héten belül várhatók eredmények.- Ha sikerrel zárulnak az eljárások, várhatóan szeptem­bertől már valóban megkez­dődhetnek a munkák - mond­ta a projektmenedzser. - A beruházás öt részre osztható, ennek egyik legfontosabb ele­me maga a tórekonstrukció, amely egyedül több mint hárommilliárd forintos fejlesz­tés. Egyrészt többhektárnyi gyökérzónás iszapréteget távo­lítunk el, mellyel megnő a sza­bad vízfelület aránya a tavon. Másrészt csatornakotrások is történnek a tó valamennyi me­dencéjében. A tájba illesztve felújítunk három öblítőcsatorna-szabá­lyozó műtárgyát, megtörténik a Jászsági- és Nagykunsági-fő­csatorna beeresztő műtár­gyainak rekonstrukciója, és a sarudi medencében megépül egy 670 méter hosszú, több­szakaszos partbiztosítás. A fej­lesztés leglátványosabb eleme minden bizonnyal az úgyneve­zett hallépcső vagy ökológiai vízleeresztő műtárgy megépí­tése. Ez egy több száz méteres csatorna, amely a kiskörei víz­lépcsőt „kerüli ki" és biztosít szabad átjárást a halak, egyéb vízi élőlények számára. ■ Katona Gábor Hat százalékkal több turistát várnak idegenforgalom Egyre nagyobb a kereslet a természetközeli pihenésre Harcsaivadékokat telepítettek a Tisza-tóba Tudatos építkezéssel az idei szezonban az ország egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai térsége lehet a Ti- sza-tó. Az ország legnagyobb mesterséges tavának természe­ti adottságai kivételesek. Az EU által biztosított forrá­sokra építve az elkövetkező évek­ben 6,7 milliárdot szán a kor­mány a terület további fejleszté­sére. Remények szerint egyaránt jut majd a természeti környezet gondozására és a turisztikai be­ruházásokra. Elsősorban az öko­turisztikára szeretnék helyezni a hangsúlyt, a természetközeli pihenésre, mivel erre egyre je­lentősebb igény és fizetőképes kereslet is mutatkozik. Az elmúlt évben a hozzáve­tőleg 80 ezer vendég 232 ezer éjszakát töltött a tónál és a kör­nyező településeken. Az idei cél a forgalom több mint 6 száza­lékos növelése, amely a tava­lyinál 10 ezerrel több vendég- éjszakát jelentene. Az idelátogatók közel három napot szentelnek a régió termé­szeti értékei feltérképezésének. Ez jobb az országos átlagnál, de a helyiek vélekedése szerint ezt feljebb lehetne „tornázni”. Pe­dig egyre több a külföldi ven- | dég, elsősorban a német nyelv- I területről; ráadásul az elmúlt | években csehek, szlovákok és J lengyelek is felfedezték a Ti- s. sza-tavat. ■ Természeti adottságok és színvonalas programok várják a vendégeket halasítás Kétszázezer darab harcsaivadékot telepített a na­pokban a Tisza-tóba a Tisza-ta- vi Sporthorgász Kft. a pontos ütem szerint zajló halasítási tervnek megfelelően. Amint arról Hegedűs Gábor ügyvezető tájé­koztatott, a Réti­majorban műkö­dő Aranyponty Zrt.-ből érkeztek a harcsaivadé­kok, s a szállítmányt a tó három helyszínén helyezték ki: Po­roszlóra százezer, Tiszafüred­re negyvenezer, Abádszalókra hatvanezer példány került. Az ivadékok tartályban érkeztek a helyszínekre, majd egy vékony csőben, a vízzel együtt átúsz­tak a szállító csónak tartályai­ba. A 30-35 milliméter hosszú harcsákat egy egyszerű szűrő segítségével, egyszerre 40-50 darabot átemeltek a tó vizébe. Hegedűs Gábor elmondta, hogy az ivadékok egy bolyt, vagyis egy gömbszerű, állan­dóan mozgó gomo- lyagot alkotva, jó ideig együtt maradnak, mert így nagyobb biztonságban érzik magukat. A telepítést végző szakemberek sekély - fél-, esetleg egyméte­res vízbe - helyezik az ivadéko­kat, olyan helyre, ahol táplálé­kot is találnak. ■ ■ A tó három helyszínén 200 ezer ivadékot helyeztek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom