Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-03 / 154. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2012. JÚLIUS 3., KEDD HÍRSÁV Mit ellenőriz nyáron a fogyasztóvédelem? EGER Folytatja Mire figyel a Hatóság? című tájékoztató előadás-sorozatát a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szerda dél­után fél kettőkor a kamara székházában tartandó ese­ményen ezúttal dr. Bernáth Luca, a Heves Megyei Kor­mányhivatal Fogyasztóvé­delmi Felügyelőségének ve­zetője tájékoztatja a vállalko­zásokat a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről. A részvétel díjmentes, de legkésőbb ma estig regisztrálni kell a www.hkik.hu honlapon. Háromszázmilliós fémipari beruházás heves Csúcstechnológiájú fémhulladékvágó és -tömö­rítő berendezést helyezett üzembe mintegy 292 mil­lió forint ráfordításával Hevesen a fémhulladékok feldolgozásával foglalko­zó Metalium 2003 Kft. A beruházáshoz 100 millió forintos pályázati pénzt is fölhasználtak. A fejlesztés során egyéb eszközöket is beszerzett a hazai tulajdonú vállalkozás, amelynek révén megtarthatják a meglévő 18 munkahelyet. Kereshető a regisztrált cégek adatbázisa heves megye Lezajlott a vál­lalkozások kötelező regiszt­rációja. A törvényi előírás­nak megfelelően elkészült a regisztrált vállalkozások on­line adatbázisa, melyben a regisztrált cégek adatai meg­találhatók. A nyilvántartás a https://www.kamreg.hu/ mkkir/kereso.html címen érhető el. Támogatás a kiállításon való részvételhez KERECSEND A Nemzeti Kül­gazdasági Hivatal kereske­delemfejlesztési pályázatot írt ki idén a június 30. előtt megkezdett akciók megvaló­sítására. A beérkezett bead­ványokat a bírálóbizottság idén három ülésen is tár­gyalta, a 144 nyertes között egy megyei van: a kerecsen- di Sanamöbel Kft. külföldi kiállításon való részvételre 1,337 millió forintot nyert. Hevesben biztonságban a pénz takarék A megyei szövetkezetek nem folytatnak szélsőséges hitelezést A takarékszövetkezetek főként lakossági ügyfelekben erősek, de egyre több cég is náluk vezeti számláját Nagy port vert fel nemrég a soltvadkerti takarékszövet­kezet ügye, Hevesben a biz­tonságra törekednek. Tóth Balázs A Soltvadkert és Vidéke Taka­rékszövetkezet 17 ezer beté­tesén túl takarékszövetkezeti ügyfelek százezrei kaphatták fel a fejüket a június eleji hírre, miszerint a PSZÁF visszavonta a pénzintézet engedélyét, és elrendelte a végelszámolását. A Nemzeti Nyomozó Iroda nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt vizsgálódik. Kérdés, előfordul- hat-e hasonló eset Heves me­gyében is. Az ügy kirobbanása után itt is figyelték a lakosság és a vállalkozók reakcióját, de nem tapasztaltak semmilyen különleges eseményt.- Minden takarékszövetke­zet másképpen működik. Mi a legnagyobb integrációnak, az Országos Takarékszövetke­zeti Intézményvédelmi Alap­nak (OTIVA) vagyunk tagjai több mint száz társunkkal együtt. Ez garancia a működés­re, a fejlődésre, hiszen jelentős tőkeháttérrel rendelkezik. Fo­lyamatosan monitorozza tagja­it, s akárcsak a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének, nekik is negyedévente beszá­molóval tartozunk. Ha prob­lémát látnak, beavatkoznak. A takarékszövetkezeti ügyfe­lek biztonságát az Országos Be­tétbiztosítási Alap is biztosítja százezer euróig, illetve ennek megfelelő forintösszegig - fej­tette ki Gyula Zoltán, az Eger és Környéke Takarékszövetke­zet elnök-ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, az utóbbi évtizedben ilyen látvá­nyosan, mint a Jógazda és a soltvadkerti, nem nagyon ment csődbe takarékszövetkezet. Szűntek meg pénzintézetek úgy, hogy szétdarabolták azo­kat, vagy pedig összeolvadtak másikkal, de ebből az ügyfelek semmit sem vettek észre, a be­téteseket nem érte kár. A takarékszövetkezetek tő­kéje három részből áll: a tulaj­donosok részjegyállományából, a felhalmozott eredményből, illetve az egyéb külső források­ból, mint például állami támo­gatásként kapott kölcsöntőke. A legfontosabb feladat a saját tőke emelése, ez az utóbbi évek­ben kissé nehezebben megy eredményágon, ugyanis a vál­ság kitörése óta £ bankoknál, a takarékszövetkezeteknél is csökken a nyereség. A tőke­nagyság a kihelyezhető hitel­keret nagyságát is befolyásolja, a nagyügyfelekhez nagyobb tő­kére van szükség. A vállalkozá­sok keresik őket, hiszen nagy a likviditásuk, de egy határ fö­lött nem tudnak kölcsönt bizto­sítani a cégeknek, csak esetleg konzorciumban. A takarékszövetkezetek sa­játossága, hogy hitel-betét arányuk nem haladja meg az ötven százalékot. A hírekben megjelent, hogy a soltvadker­ti takaréké 90 százalékos volt. A kereskedelmi bankoknál nem ritka a 140-150 száza­lék sem, de mögöttük állnak anyabankok, míg a takarék- szövetkezetek mögött nem. Ők tudják pótolni a tőkéjüket, míg a takarékok elsősorban tulajdo­nosaikra, illetve az intézmény- védelmi alapra számíthatnak.- A válság kitörése óta általá­nosságban jellemző, hogy a ta­Több a céges ügyfelük a takszövöknek KOMOLY MARKETINGESZKÖZ számunkra - mondja Gyula Zol­tán-, hogy a kormányzata ha­zai tulajdonú pénzintézetek, fő­leg a takarékszövetkezetek tá­mogatását kinyilvánította. Dol­goznak egy tőkejuttatási prog­ramon is, mely ősszel megvaló­sul. Cél a vidéki kkv-szektor hi­tellel való elérése, ebben segíte­ne a kormány, a takarékok pe­dig a kölcsönt biztosítanák, így javítanák hitelezési nagyság­rendjüket. Ehhez a programhoz kapcsolódik az is, hogy állami tulajdonba kerülhet a takarék- szövetkezetek többségi tulajdo­nában lévő Takarékbank Zrt. kisebbségi tulajdona. A szándé­kok ezek tehát, de a gazdasági környezet módosíthatja. A szö­vetkezetek még ma is jellemző­en a lakosságot szolgálják ki, de egyre több a céges ügyfél is, s lassan ezer önkormányzat számláját vezetik. A megtakarí­tások terén nem érzékelnek csökkenést: hogy ez a betétgyűj­tési kedv javulásából, vagy a válság miatti szükségszerűség miatt van-e, nem tudni. Éles vi­szont a harc a bankokkal, me­lyek anyabankjai kivonták for­rásaikat, s csak a belső forrás- gyűjtésre hagyatkozhatnak, ez vezetett a 8-9 százalékos akci­ós kamatokhoz. A takarékok erőssége viszont a vidéki jelen­lét, ezért ott jóval nagyobb a pi­aciarányuk. i karékok ügyfeleket szereztek a kis- és középvállalkozások területén s a devizahitel-ki­váltók között. Az idei számo­kat látva elmondható: stabilan dolgozunk, mint a megyében mindenki. A jogszabályokat teljesítve tőkemegfelelésünk el­fogadható, azaz nem rosszabb, mint a kereskedelmi bankoké - mondta el Gyula Zoltán. A takarékszövetkezetet is tagjai közt tudó integráció elfo­gadta főbb vonalakban a követ­kező tízéves stratégiáját, s egy sokkal erősebb integráció felé mozdulnak el. Üzletszerzés­ben és biztonságban is jelen­tős növekedésre számítanak. Hasonlók lesznek arculatban, termékkörben is. A Heves megyében fiókkal rendelkező takarékszövetkezetek fő számai (2011) Takarékszövetkezet (Integrációi Szavatoló töke (millió Ft) Mérlegfőösszeg (millió Ft) Agria Bélapátfalva (OTIVA) 501 5900 Eger és Körnvéke (OTIVA) 898 13300 Füzes Takarék (TAKIVA) 998 16080 Gyöngyös-Mátra (OTIVA) 1060 16860 Hatvan és Vidéke (OTIVA) 1736 17330 Nagyréde és Vidéke (OTIVA) 339 1751 Takarék Szövetkezeti Hitelintézet *(REPIVA) 1030 16000 Tiszafüred és Vidéke (OTIVA) 1670 18600 Vámosgyörk és Vidéke 321 2150 '2010-ES ADAT Uj alapszabálya van az ipartestületnek közgyűlés Egyre több és több problémával küszködnek a hazai iparosok A napraforgó pótolhatja a kiesett repcevirágzast Megtartotta éves közgyűlését az Eger és Vidéke Ipartestület. Legfontosabb napirendi pont­ként módosították az alap­szabályt, amelyre az új civil­törvény miatt volt szükség. Új tevékenységi körökkel is kiegészítették az eddigieket, valamint a 2008 óta változat­lan tagsági díjakat megemelték kétszáz forinttal. A 125 taggal rendelkező szervezet elnöke, Cseh István elmondta: az iparo­sok helyzete nem egyszerű.- Még nem értük el a válság mélypontját. A nyugdíjba vonu­ló iparosok visszaadják igazol­ványukat, ez nem volt jellemző régen. Az élet azonban rákény­szeríti őket arra, hogy most jog­szabályellenesen dolgozzanak tovább régi ügyfélkörüknek. Nehezen kezelhető az utóbbi két évben rájuk szakadt jogsza­bálydzsungel is, nő az adóprés, csökken a fizetőképes kereslet. ■ A tanfolyamok elvégzésével az ipartestületet is támogatják a vállalkozók. Új jelenség a licitek terjedé­se, a megrendelőnek csak az ár számít. Amikor számon kérik a teljesítést, akkor döbbennek rá, hogy ennyi pénzért mit kap­nak - vázolta a helyzetet Cseh István. A munkaszervezet mű­ködéséről elmondta, munkatár­saik felkészültek, a pénzügyi lehetőségeik viszont egyre kor­látozottabbak. Bakosné Szanday Edit ügyve­zető az elérhető ingyenes kép­zésekre hívta föl a figyelmet. Az IPOSZ egy nyertes pályázat révén angol- és németnyelv­tanfolyamokat tarthat, vala­mint vállalkozói ismeretbőví­tést, vezetőképzést indíthat, melyekre érdemes jelentkezni. A közgyűlésen Farkas Zoltán, a Heves Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány kurató­riumának elnöke is bemutatta tevékenységüket, File Sándor a Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamarától a kama­rai regisztrációt hozta szóba, s dicsérte az együttműködést. A hozzászólások között fölve­tődött, hogy a mikrovállalkozá- soknak az IPOSZ-ba, a nagyob­baknak a kamarába kelljen kötelezően belépniük. Más azt ajánlotta, az ipartestület fog­lalkozzon munkaközvetítéssel: azok, akiknek szolgáltatásra van szükségük, keressék meg a szervezetet, utóbbi pedig ajánl­jon iparosokat. A szakmunkás- vizsgák kapcsán elhangzott az egyik iskola kérése, hogy a vál­lalkozók tartsanak tanulókat. Ám többen sokallták a képzési költséget, s kifogásolták, hogy az iskolán kívüli rendszer­ben három hónap alatt is lehet szakmát szerezni. ■ T. B. méz Az idei évben a megszo­kottnál nagyobb területen ta­lálnak napraforgót az érdek­lődő méhészek megyénkben. Az ok, hogy a tavaly őszi aszály és a téli fagyok miatt a repce kipusztult, ezt pedig naprafor­góval pótolták a gazdálkodók. A növényre kedvezően hatott a keléskor lehullott csapadék, a későbbi esők beáztatták a ta­lajt. A magasabb aranykorona­értékű kötött talajú területek jobbak, főként a megye délebbi, mélyebb fekvésű részein várha­tó jó napraforgótermés.- Örülünk, hogy több napra­forgó lesz, ez valamelyest pótol­ja a repce kiesését. Az új hibri­dek már nem mézelnek olyan jól, mint az 1990-es években termesztett fajták, de még így is az egyik fő növény. Hevesben jók az előjelek, a nagy meleg nem árt, sőt jobb, mint a múlt heti, hűvösebb idő - mondta el Biró Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Heves me­gyei szaktanácsadója. Hozzátette: az akác nagyon gyenge volt, rosszabb a hely­zet, mint a 2010-es rekordrossz évben. A sík vidéken egyálta­lán nem volt akác Hevesben, a dombsági részen, a hegyekben is csak minimális. Sok méhész idén még nem tudott pergetni, a megszokott méztermés ötödé várható, amely hazai fogyasz­tásra talán elég lesz. ■ T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom