Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-21 / 170. szám
2012. JÚLIUS 21., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV A gyerekek nyáron sem unatkoznak abasár A község diákjai számos nyári program részesei. A táborok sorát a hittannal foglalkozó nyitotta, majd az Abasári Polgárőrség képzéssel összekötött táborát tartották Debrecenben. Az Aba Nemzetség és Aba- fiak-Csobánka Felfedező és Hagyományőrző Törzse rendezett nagyszülős nyaralást Tiszakeszin, tegnap ért véget a Várfelderítő sátortábor a Mátrában. ■ S. B. S. Játékok és meleg ebéd kicsiknek petőfibánya Harminckét gyermeknek biztosít nyári étkeztetést az önkormányzat, amely több mint 600 ezer forint támogatást nyert a rászorulók ellátására. A kicsik nemcsak meleg ebédet kapnak. A község vezetői, az óvoda és az iskola munkatársai arról is gondoskodnak, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabad idejüket, számukra játékos foglalkozásokat tartanak. ■ S. B. S. A táborozok fiatalok időgépbe ültek hatvan Egy hétig ültek az „időgépben” a Szurdokpüspökiben rendezett Időutazás tábor résztvevői. A gyerekek korok és népek kultúrájába tekinthettek be. Minden egyes nap történelmi keretjáték segítségével ismerkedhettek az adott időszakkal. A délelőtti foglalkozásokon felfedezhették a környezetüket is, a természetes anyagok sokoldalú felhasználási lehetőségeit, a tárgyalkotó tevékenység örömét és a régi korok világát. ■ S. B. S. A jelent is tanulmányozták A hadi postagalamb néma tenyésztő A versenyzéshez a madarakat alaposan fel kell készíteni A lehetséges utód, Farkas Milán galambot röptét nagy gondossággal, A kisfiú Kovács Laci bácsitól lesi el a tenyésztési titkokat. Kovács László Andornak- tályán született, gyerekkori betegsége miatt fogtak szülei a galambtenyésztésbe. Fél évszázada már, hogy a melle- húsa miatt tartott madarakból csak a postagalambok maradtak meg. Sike Sándor- A postagalambbal való foglakozáshoz rettentő nagy szeretet és kitartás kell. Elég nagy pénzben van. Ha galambszeretet, állatszeretet nincs, akkor ne is fogjunk hozzá - foglalja össze gyerekkora óta tartó szenvedélyének lényegét a most 65 éves andornaktályai tenyésztő, Kovács László. A házi kedvencek szeretete általános iskolás korában kezdődött, tudjuk meg a nyugdíjas mozdonyvezetőtől. Hétévesen elkapta a sárgaságot. Csak a galamb mellehúsát ehette meg, így fogtak hozzá a tenyésztéséhez.- Egy idő után már csak postagalambjaim voltak. Ötven éve ennek. Volt azért egy ho- szabb szünet is: 1969-től 1997- ig. Azért, mert a munkámmal nem volt összeegyeztethető. Választani kellett: vagy a munka, vagy a galambászat. Mozdony- vezető voltam ugyanis - ad magyarázatot a 28 évnyi kihagyásra Laci bácsi. Dombóváron kezdett, mint mozdonyvezető. Dombóvár és Pécs, illetve Dombóvár és Kaposvár között vezette a masinát teherszállítóként. A postagalambok tenyésztésében 1969-ben már élversenyző volt, még a nagy kerületben, amihez Miskolctól, Hatvanig minden ide tartozott. Azóta már részekre osztották a kerületet. A verseny arról szól, hogy kinek a galambja ér hamarabb vissza. A madarakat mechanikusan felgyűrűzték, így jelölték. Ma már az elektromos rögzítés, a chipes rendszer járja, amit Laci bácsi nem tudott megszokni.- Versenyzek még, de hagyományos módozatban. Nem érdemes a chipet rátenni, mert sok galamb elvész. A rádióhullámos rendszerek bezavarnak - mondja az andornaktályai születésű férfi, akinek további tervei is vannak: az első osztályba feljutott egri focicsapat ■ Ha galambszeretet, állatszeretet nincs, akkor ne is fogjunk a tenyésztéséhez! hazai mérkőzésein - természetesen a meccs előtt - két fehér galambot szeretne elengedni. Persze már nem ő személyesen, hanem egy 13 éves fiatalember, Farkas Milán. A fiú rendszeresen segít neki, takarítja a dúcot. Ő lehetséges utód, mert láthatóan megvan hozzá a kitartása.- A postagalambok mindig hazamennek - jegyzi meg. - A dob ünnepén is engedtünk el este fél 11-kor, sötétben. Fél egykor a fele itthon volt. Biztosan senki sem tudja, miként „működnek”. A szakkönyvek is merőben ellentéteseket írnak - válaszol a titkot megfejteni igyekvő kérdésünkre Laci bácsi, aki beszél azokról az időkről is, amikor a postagalambok még „hadat is viseltek”: régen honvédségi, letétes postagalambok voltak, azok vitték a híreket.- Sokkal jobb volt a galamb, mint a kém, mert ha lelőtték, nem beszélt. A kémet elfogták, azt vallatták. A galambász régi fotókat mutat. Német és honi barátaival állnak a régi Dobó téren. A németeknek Bódi Aranka néni fordított. Akkoriban Makiáron és Andornaktályán senki sem tudót németül. A jövőt illetően pedig most Kovács László úgy látja, hogy jönnek majd a Milán-féle fiatalok. Lelkesedéssel és kitartással. Hogy ezt ő is láthassa, ahhoz csupán egészség kell. Ehhez sokat segítettek neki a Markhot Ferenc kórház belgyógyászatán. Köszöni nekik a vele való szakszerű és emberséges foglalkozást. A hazatérő madarat mindig fürdővel kell várni kovács László legmesszebbről Drezdából és Magdeburgból röptetett. Ilyen távolságon már nagy a kiselejteződés, csak a jó galambok képesek hazatalálni. Akárcsak a futballistákat, fel kell készíteni őket is. Ha jövőre röptetni akar valaki, akkor már augusztusban el kell kezdenie a felkészítést. Külön ki kell védtem/ őket. Féregmentesítést szintén kell csinálni, kimeszelni a dúcot, mint a szobát. Hetente fürdetni kell a postagalambokat. Hosszú verseny után (400- 500 kilométeres távolság esetén) nem aznap - mert pihen a galamb -, de rövid, két-három- száz kilométeres verseny után azonnal tiszta fürdővízzel kell várni őket. Citrom legyen a vizében és vitamin. ATTILA Ha én ablak volnék NAGYBAJUSZÚ EMBER vezetett körbe pár esztendeje a telkén egy kis zempléni faluban. Az igazság az, hogy csak ő hívta így, nekünk akkor ott az uradalom, a meseország és az álomszép szavak jutottak eszünkbe. Egy dombon álltunk valójában, ahol építkezésbe fogtak, pontosabban már annak is a vége felé jártak. Számomra kedves, régi parasztház jellegű épület volt, benne minden jóval, ami a nyugodt élethez kell. A köpcös fickó büszkén mesélt a tervekről, váltig hangoztatva, hogy nem ez lesz az egyetlen, egymástól messze, hanem több ilyet is felhúznak majd. Nem drágán adják. Ki ne szeretne ott élni? néhány esztendeje egy Heves megyei település testületé üdülőhelyet álmodott. Véleményt kértek szakemberektől, terveztek, terveztettek, dokumentációt készítettek, spóroltak, s vártak. Okos dolgot eszeltek ki, és úgy gondolták, ehhez majd kellő segítséget kapnak. Kinyílnak a pályázati ablakok - ez volt az ígéret. MINDNYÁJAN EMLÉKSZÜNK grandiózus tervekre, s olyanokra is, amelyek csak a mindennapi élethez kellenének. Csapadékvíz-ele- vezetés, biztonságos utak, ilyesmik. Elengedhetetlen, de önerőből el nem érhető álmok. No és persze a várakozásra, hogy táruljanak ki az ablakok, s mi majd sorra bekukucskálunk rajtuk, hogy aztán nagyot léphessünk a XXI. századi lét felé. a testület végül lemondott a tervről. Az a bizonyos ablak ugyan kinyílt, de a lobbijuk kevésnek bizonyult. A zempléni nagybajuszú embert nem láttam többé. Mesélték, hogy Németországba költözött, valami alkatrészcéget csinál. A dombon aztán nem épült több ház. Az egyetlen ma is ott áll, mintának. Az ablakokat lelopták róla. Erős a magyarok kapcsolata haza Fontos Eger és a Rákóczi Szövetség megállapodása Gyorsabb pályázati rend kell kamara Több kormánydöntéssel is egyetértenek a vezetők ►Folytatás az 1. oldalról A találkozón Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára nagyra értékelte azt az Egerrel kötött megállapodást, amelynek alapján az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium tíz magyar anyanyelvű, érettségivel rendelkező felvidéki diák továbbtanulását biztosítja. Az intézmény igazgatója, dr. Vasas Joachim örömnek és felelősségnek írta le a feladatot, hiszen a magyar-magyar kapcsolatok értékesek, s fontos, hogy időt és energiát fordítsunk a felnövekvő generációra. ■ R A. Baráti megbeszélés történelemtanárokkal a polgármester irodájában Orbán Viktor szerint kormánya új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. A miniszterelnök ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével e héten tartott tárgyalásán mondta, ahol arról is beszélt, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de azt végig fogja vinni, és javasolta, hogy a bankrendszer fele kerüljön magyar kézbe. Az új gazdasági modell elemei közé sorolta a munkát és a családokat támogató adórendszert, a munkát terhelő állami bevételek kiváltását forgalmi adókkal, az adósságtermelő rendszerek átszervezését, állami nyugdíjrendszer építését, a szociális ellátás, az újraiparosí- tás politikáját és új mezőgazda- sági rendszer kialakítását. A megbeszélésen Parragh László, az MKIK elnöke egyebek között kiemelte, hogy támogatják a vállalkozói terhek fokozatos mérséklését, mert az fehéríti a gazdaságot, növeli az adóbevételeket és a cégek versenyképességét. Problémát jelent viszont a folyamatosan szűkülő hitel- és forráskínálat, és a meglehetősen lassú európai uniós pályázati rendszer. A kormány munkahelyvédelmi akcióterve szükséges, de nem elég feltétel a továbblépéshez. Forrásbővítésre, a finanszírozás javítására is szükség van. Az elnökségi ülésen a Heves megyei vállalkozókat dr. Bán- hidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviselte, aki egyetért egyebek között a pályázati keretek hozzáférhetőségének meggyorsításával. Ennek figyelembe vételével rendezik meg jövő héten a kamara és a Nor- da közös egyeztető tárgyalását, amelynek a legfőbb célja, hogy a régiós operatív program megmaradt keretét minél hatékonyabban és gyorsabban használják fel. ■ T. B.
